NGM: nincs ok az új szakképzési rendszer indulásának halasztására

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) szerint megalapozatlan és minden szakmai alapot nélkülöz a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) kérése, hogy a kormány egy évvel halassza el az új iskolatípusok bevezetését a szakképzésben.

A PSZ kedden közölte: követelik, hogy egy évvel halasszák el a szakgimnáziumi és szakközépiskolai kerettantervek bevezetését. Egyúttal tiltakoznak az ellen, hogy a szakgimnáziumokban nem tanítanának természettudományos tárgyakat. Az NGM szerdai MTI-hez eljuttatott válaszközleményében kiemeli: félrevezető és érthetetlen a szakszervezet tiltakozása az ellen, hogy a szakgimnáziumokban egyáltalán nem tanítanának természettudományos tárgyakat, hiszen ilyen terve az NGM-nek soha nem volt. Emlékeztetnek, hogy a 2016 szeptemberétől induló új képzési struktúra szakmai kerettanterveiről hónapok óta folyik a szakmai egyeztetés. A szakgimnáziumok közismereti kerettanterveit társadalmi vitára bocsátották, a szakképzési kerettantervek tervezetei pedig napokon belül nyilvánosak lesznek. A szakszervezet feltételezésével ellentétben megjegyezik: a kormány megbecsüli a pedagógusokat, ezért nem feltételezi róluk, hogy ne tudnának néhány hónap alatt felkészülni egy a szakjukhoz tartozó, minimálisan megváltozott tartalmú tantárgy oktatására. A Pedagógusok Szakszervezetének állításával szemben a közismereti kerettantervek tervezeteiből világosan látszik, hogy a rendelkezésre álló időkeret több mint 60 százalékát közismereti tárgyak oktatására kell fordítani - írták, hozzátéve: az a cél, hogy a szakmatanulás ténylegesen megkezdődjön a 9. osztályban, ahogy ez a jelenlegi szakközépiskolákban is történik, így itt sem változik a szakgimnázium a szakközépiskolákhoz képest. Közölték: az egyeztetések jelenlegi fázisában a módosult tervezet szerint a diákok informatikából és nyelvből kötelezően többet tanulnának, mint a jelenlegi szakközépiskolákban, a kémia, fizika, biológia és földrajz tárgyakból pedig ágazatonként egy tárgy kötelező, egy második ágazatonként meghatározott tárgy pedig választható lenne. A fentieken túl az iskolák választása alapján lehetőség lenne összevont, komplex, gyakorlatorientált és projektszemléletű természettudományos ismeretek átadására is. Az NGM szerint nem az a cél tehát, hogy a diák sok tárgyhoz értsen egy kicsit, azaz semmiben ne legyen kiemelkedően jó, hanem az, hogy a szakmájához kapcsolódó ismeretekben és tárgyakban ne csak beérje, hanem meg is haladja a gimnazista kortársait. A tárca tervei között szerepel, hogy a szakgimnáziumokban végzettek a gimnazistákhoz képest komoly előnyöket kapjanak a szakirányú továbbtanulás kapcsán: egyetemi tanulmányaik akár egy évvel is rövidülhetnek, akár az egyetemi bejutásuk is egyszerűbbé válhat, illetve már idén szeptembertől ösztöndíjat is kaphatnak bizonyos technikusi szakmát tanuló diákok. Mindezekről szóbeli megállapodás született a Pedagógusok Szakszervezetével, illetve a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezettel tartott egyeztetésen. Az, hogy a szóbeli megállapodást a szakszervezetek írásban már nem igazolták vissza, egyértelműen jelzi, hogy az érdekképviseletek a szakmai egyeztetéseket politikai síkra kívánják terelni - írták.