Szociális érzéketlenség, kommunikációs trükkök és karaktergyilkolás - 2015 a szegedi LMP szemével

Az áremelésekkel és a szociális lakásrendelet módosításával a legszegényebbeket sarcolta a szegedi városvezetés 2015-ben, miközben saját vagyonától is szabadulni igyekezett – értékelte az elmúlt évet a SZEGEDma.hu-nak az LMP-s Szentistványi István és Tanács Eszter. Úgy látják, Szegeden látszatdemokrácia működik, gyakorlatilag ugyanazokat a módszereket alkalmazza a helyi baloldal, amiért ostorozni szokták a Fidesz-kormányt.

Bizonyos értelemben szerencsés és kivételes helyzet teremtett Szegeden az előző önkormányzati ciklus

Szentistványi István

szerint, hiszen mivel az erőviszonyok nagyjából kiegyenlítettek voltak, komoly engedményeket hozott a 2010-2014-es időszak az LMP-s önkormányzati képviselő szerint. Példaként az szmsz-módosításokat említette, ezek egyike arról szólt, hogy az előterjesztéseket két héttel a közgyűlés előtt megismerhetővé kellett tenni, s ezt például szinte egyből meg is szüntette a baloldali többség a 2014-es választási győzelme után. „Elég volt egy jó előterjesztést megírni, s ezek át tudtak csusszanni, ebből a szempontból az előző önkormányzati ciklus kivételes volt” – fűzte hozzá az LMP-s politikus, aki a Városüzemeltetési, Fejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság alelnöke.

Tanács Eszter

úgy látja, hogy látszatdemokrácia működik Szegeden, elvben vannak csak a rendszerben fékek és ellensúlyok, és a

Botka László

által a választások után hangoztatott együttműködés az ellenzékkel is csak a szavak szintjén létezik. Ezen felül az is tapasztalható, hogy ugyanazokat a módszereket és taktikákat alkalmazza a helyi baloldal, amiért ostorozni szokták a Fidesz-kormányt. A Pénzügyi és Vagyongazdálkodási Bizottság külsős tagja kiemelte, hogy látványosan lecsökkentették a határidőket, a közgyűlési előterjesztések áttanulmányozására és a módosító javaslatok benyújtására az ellenzéknek jóformán másfél munkanap áll rendelkezésére. „A baloldal taktikája, hogy az ellenzéket hozzá nem értőnek állítja be, illetve a tőlük érkező javaslatokat hiányolják, miközben egy-egy komoly apparátussal hosszú hónapok munkájával elkészített közgyűlési előterjesztés esetében igencsak kevés a másfél napos határidő egy módosító indítvány előkészítésére és benyújtására” – jegyezte meg.

A „karaktergyilkolásra” példaként elmondta, az egyik bizottsági ülésen hárman is próbálták megmagyarázni neki, hogy hülyeségeket beszél, nincs is olyan fogalom, amit használ, s csak akkor hallgattak el, amikor Tanács Eszter rámutatott, hogy egy korábbi határozat szövegéből idéz, méghozzá szó szerint. A pénzügyi bizottsági előterjesztésekkel kapcsolatban elmondta, a céges ügyek részleteit szinte kivétel nélkül jóformán csak az ülésen ismerhetik meg, mivel a szabályokban előírt három munkanap helyett csak az ülés előtt 16-18 órával – szigorúan a hivatali munkaidő végén – érhetőek el azok a bizottság tagjai számára. Ez pedig a gyakorlatban azt jelenti, hogy információk kérésére, tájékozódásra nincs lehetőség. Ezen felül érdemi viták sincsenek, sok esetben mindössze pár perc alatt szavaznak minden napirendi pontról. „Az ellenzéket úgy fogja fel a városvezetés és úgy kezeli, mintha semmihez sem értenének, és csak ártani akarnának a városnak. Ne felejtsük el, hogy az ellenzék azért van ott a közgyűlésben és a bizottságokban, mert nagyon sok szegedi rájuk szavazott, és ezzel a viselkedéssel gyakorlatilag ezeknek a szavazóknak az igényeit, akaratát teljes mértékben ignorálja a városvezetés. Ez nagyon nem szerencsés” – fogalmazott Tanács Eszter. Szentistványi is hiányolja az érdemi vitákat, szerinte a megalapozott döntésekhez, a mérlegeléshez és a lakosság tájékoztatásához elemi dolog lenne, hogy pro és kontra elhangozzanak érvek akár a bizottsági üléseken, akár a közgyűlésben.

A városvezetés szabadul a vagyonától és a lakosságot sarcolja

A tavalyi évet értékelve Tanács Eszter emlékeztetett, hogy a baloldali városvezetés azzal kezdte az évet, hogy mélyen a családok zsebébe nyúlt, megemelték a szociális bérlakások bérleti díjait, ezen felül jelentősen emelkedtek a jegy- és bérletárak, így ma már Szegeden a diákbérlet drágább, mint a fővárosban, miközben biciklivel sokkal gyorsabban el lehet jutni a város bármely pontjára, mint tömegközlekedéssel. Az autósok sem jártak jól, hiszen a legdrágább parkoló zónát gyakorlatilag az egész belvárosra kiterjesztették, ami szintén burkolt áremelésnek tekinthető. Ezekkel az intézkedésekkel Tanács szerint leginkább a kerékpáros közlekedés ugrásszerű növekedését érték el, ám erre nincs felkészülve a kerékpáros infrastruktúra.

A város a saját vagyonától is szabadulni akar a külsős bizottsági tag szerint, hiszen már a költségvetés tervezésekor jóval nagyobb bevételt terveztek az ingatlanok eladásából, mint a korábbi években. „Az ingatlanvagyon elherdálása lehet, hogy tízéves távlatot vizsgálva több bevételt hoz, mint a bérleti díjak, ám hosszabb távon egyértelmű veszteséget jelent ez, inkább az ésszerű hasznosításra kellene helyezni a hangsúlyt” – jelentette ki. Az IKV Zrt. felügyelőbizottságában is helyet foglaló Szentistványi hozzátette, a mostani cégvezető és csapata professzionálisabb csapat, mint az előző két ciklusban tevékenykedők, ám nem szabad elfelejteni, hogy alapvetően a városvezetés feladata lenne, hogy meghatározza, hogy mit vár el az ingatlankezelő vállalatától. „A városnak kell megfogalmaznia, hogy a lakás- és szociálpolitikában milyen szerepet szán az IKV-nak. Az nem cégvezetői kérdés csupán, hogy milyen mértékben emelik a lakbéreket, és hogy melyik az a társadalmi csoport, akik a szociális bérlakásokhoz hozzájuthatnak. Nyilván pusztán gazdasági szempontokat figyelembe véve érthető döntést hoztak 2015-ben, értelemszerű, hogy egy magasabb jövedelemmel rendelkező társadalmi csoporttól könnyebben be lehet hajtani a lakbért, és a társaság kintlévőségeit is csökkenteni kell. A lakbéremelés tehát egy igazolható lépés egy cég részéről, csakhogy az önkormányzat nem gondolkodhat úgy, mint egy a versenyszférában működő társaság. A szociális bérlakásokkal való sáfárkodás nagymértékben része a városi szociálpolitikának, és az minden csak nem baloldali szociálpolitika, amit a város a lakásokkal végez az ármegállapításnál” – közölte Szentistványi István. Az LMP-s politikus úgy értékelte, hogy a legszegényebbeket sújtó lakáspolitikán változtatni kell, például a kisebb komfortfokozatú lakásállományt érdemes lenne megtartani, mert ha ezeket egytől egyig értékesítik, akkor végképp kicsúszik a talaj sokak lába alól, s egyszerűem nem lesz, hol lakniuk. „Ma már egy egyedülálló, csak közmunkát kapó kétgyermekes anyának már esélye sincs szociális bérlakást kapni az IKV-tól” – mondott példát az önkormányzati képviselő, ahogy már egy

is felhívta erre a figyelmet.

A város vagyonának elherdálására példaként az Aquapolist is megemlítette Tanács Eszter, amivel szintén a szegediek jártak rosszul. A Dóra-vizet a magántulajdonba kerülő fürdő használja, s nem jut belőle a megfizethetőbb Partfürdőnek. Az új tulajdonosnak ráadásul a jelenlegi szabályok szerint nem kell építményadót fizetnie a fürdő után, amivel a város tízmilliós nagyságrendű bevételtől esik el évente, s erre hiába hívta fel a figyelmet Tanács Eszter, a baloldali többség nem változtatott a szabályozáson.

Szűkmarkúság kontra bőkezűség

Az LMP-s önkormányzati képviselő rámutatott, hogy amíg a szociális területre keveset fordít a város – melyre jó a példa a szociális lakásrendelet módosításán kívül a tavalyra

, amit pluszként kommunikált a városvezetés, miközben egyre kevesebbet fordított ezekre a célokra –, addig a fejlesztések kapcsán a tervezési munkáknál, tanulmányok készítésénél igencsak bőkezű. Elmondta, megfigyelhető az is, hogy a költségvetés-módosítások kapcsán tovább emelik az egyes fejlesztésekre szánt forrásokat. „Úgy van mindez beállítva kommunikációs szinten, hogy amit megvalósít a város, azt jóformán nem saját pénzéből, hanem uniós forrásokból teszi, és csak egy minimális önrésszel kell az önkormányzatnak hozzájárulnia. Ám végül mindig kiderül, hogy az eredetileg tervezettnél sokkal több pénzt tesz bele a város, és ami diadalmenetnek indul, az végül csak a kommunikáció szintjén marad az. Ez kisebb projekteknél is megfigyelhető, legutóbb az ivóvízminőség-javító projekttel jártunk így, ami végül botrányba fulladt” – magyarázta Szentistványi. Hozzátette, ebből a lakosság a látványos szalagátvágást látja csak sokszor, és ez a jól felépített kommunikációs stratégia is hozzájárult a politikus szerint a baloldal 2014-es nagyarányú választási győzelméhez. Szegednek a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusra készített fejlesztési tervei közül kiemelte Odessza városrész és a Liget koncepcióját, amiről

decemberben. Szentistványi emlékeztetett, hogy míg korábban szociális város-rehabilitációs projekt valósult volna meg Odesszában, addig ma már a zöld város program keretében tervezik a fejlesztést, és az, hogy mire van a lakóknak igénye, és végül mire jut forrás, az két külön dolog. „A fejlesztési tervek között a Liget, a Stefánia, a Tisza part rendezése is szerepel, és arra viszont figyelni kellene, hogy a forrásfelhasználás ne billenjen el a tervezés felé. A fejlesztési logika azt diktálja, és a felek számára is legjobban az éri meg, ha a teljes rekonstrukció keretében például kicserélik a közműveket, és nem ügyelnek például a meglévő növényzetre, és eltűnnek az értékes zöldterületeink” – részletezte. Az LMP-s politikus úgy összegzett, hogy a közeljövőben várható nagyprojektek kapcsán nagy figyelmet fognak fordítani arra, hogy a lakossági szempontok megfelelően érvényesüljenek.