Konduktív fejlesztés az Ágotánál – szakmai konzultáció a családból kiemelt gyermekekért + FOTÓK

Újszerű programot indított a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató, intézményeikben konduktív pedagógiai módszerekkel fejlesztik a családból kiemelt gyermekeket, illetve a nevelőszülőket is megtanítják ezekre. A gyermekvédelem területén dolgozó szakembereknek meghirdetett konzultációs napon kiderült az is, miként ismerhetőek fel az idegrendszersérült gyermekek, és milyen fejlesztő programokkal lehet őket kortársaikhoz felzárkóztatni.

„Idegrendszersérült gyermekek vannak a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató berkein belül is, illetve ezt is elmondhatjuk, hogy az elhanyagolás az idegrendszerre is hatással van, eredményezhet elmaradottságot, amit a komplex mozgásfejlesztést pozitívan befolyásol, s így a későbbi iskolai előmenetelükben is segíti őket” – magyarázta

Tóth Beáta

, a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató módszertani munkacsoport konduktora, aki az állami gondozott gyermekek komplex mozgásfejlesztését végzi. Kérdésünkre elmondta, ezek a gyermekek sok esetben nem tudnak játszani, mert nem voltak játékaik, nagyon keveset beszéltek hozzájuk, s ezek is már elmaradottságot okoznak. Tóth Beáta hangsúlyozta, munkájuk során a nevelőszülőket is megtanítják arra, hogy miként tudnak otthon egy játékos tevékenységbe beilleszteni bizonyos szakmai elemeket, amelyek a gyerek fejlődését támogatják. „Kisebb eredmények rövid idő alatt is elérhetőek, de tudni kell, ez egy fejlődési folyamat, mint ahogy a gyermek fejlődése is egy hosszabb folyamat. Ha ez pozitív élmény a gyermek számára és a nevelőszülő is úgy érzi, hogy ő ebből tanul, akkor nagyon hamar lehet eredményeket elérni” – fogalmazott. A konduktor elmondta, a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató berkein belül hat hónapos kortól várják a gyermekeket, ettől a kortól ugyanis már bizonyos eltéréseket fel lehet ismerni, s ilyenkor az alapellátással együttműködve kapnak fejlesztést a gyermekek szakemberektől. Megtudtuk, idén februárban kezdték el ezt a munkát a szolgáltatónál, 120 gyermek vett részt vizsgálatokon, közülük 40-en vettek, illetve vesznek részt a foglalkozásokon. Hozzátette, ennél többüknek van szüksége fejlesztésre, vannak, akiket lakóhelyükön látnak el.

Az ÁGOTA Kulturális és Közösségi Központban rendezett konzultációs napon

Belina Katalin

, a Nyúlcipő Konduktív Alapítvány vezetője, konduktor-tanító, rehabilitációs szakember is előadást tartott. Az alapítvány elsősorban idegrendszer éretlen gyermekekkel foglalkoznak csecsemőkortól 16 éves korig, illetve kondkuktív pedagógiával is foglalkoznak, egészen felnőtt korig. „Az idegrendszer éretlen gyerekeknek az a jellemzője, hogy figyelemzavarosak, magatartás- és tanulási problémáik vannak, s ez szinte minden családban előfordul. Azonban van erre megoldás, nem kell beletörődni abba, hogy a gyerek például figyelemzavaros. Többféle terápia létezik, ezek egy része mozgáson alapszik és az idegrendszert fejleszti, és kiküszöbölhető velük az iskolaéretlenség” – magyarázta a szakember. Balina Katalinnak vegyes tapasztalatai vannak arra nézve, hogy mennyire nyitottak a szülők vagy éppen az intézmények a fejlesztő terápiákra. A budapesti székhelyű alapítvány együttműködik bölcsődékkel, óvodákkal és a védőnői szolgálattal is, de az sem ritka, hogy nem az intézményekben veszik észre a problémát, hanem a szülő figyel fel arra, hogy valami gond van a gyerekkel. Belina Katalin elmondta, nagyon sok tünet van, ami a gyerek idegrendszer éretlenségére utal, ezért azt javasolja a szülőknek, hogy amint észreveszik, hogy valami nem stimmel, és elkezdenek azon gondolkodni, hogy vajon normális dolgot tapasztal-e, akkor már érdemes szakemberhez fordulni, legfeljebb azt a választ kapja a szülő, hogy minden rendben van. Az időtényező rendkívül fontos a rehabilitációs szakember szerint, hiszen minél hamarabb kiderül a probléma, annál hamarabb meg lehet kezdeni a megfelelő terápiát. Az idegrendszer sokkal képlékenyebb, formálhatóbb fiatalabb korban, később a fejlesztés pont azért nehezebb és hosszadalmasabb, mert nehezebb befolyásolni.

Kovács Ernő

, Bács-Kiskun megyei kormánymegbízott fontosnak nevezte az egyházi feladatvállalást a családból kiemelt gyermekek gondozása területén, mellyel kapcsolatban a felelősséget hangsúlyozta. Portálunknak elmondta, Tiszakécskén még polgármesterként került kapcsolatba ezekkel a gyerekekkel, és azt tapasztalta, hogy a nevelőszülők kiváló kapcsolatot ápoltak a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatóval. „Azokat a problémákat, amelyeket a családjukból hoztak, önkormányzati intézményrendszerünkön keresztül a Szent Ágotával közösen sokkal könnyebben tudtuk volna kezelni, mintha külön-külön próbáltuk volna ezt megoldani” – magyarázta, miért is fontos a naprakész kapcsolattartás. Elmondta, akárcsak Csongrádban, Bács-Kiskun megyében is népszerűsítik a nevelőszülői hivatást, úgy értékelte, fontosak a szakmai konzultációs napok, hiszen egy állandó tanulási folyamat a családból kiemelt gyermekekkel való foglalkozás.

Új feladatvállalások a Szent Ágota Szolgáltatónál

A kötelező állami feladatvállaláson messze túlmutató munkát végeznek a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató intézményeiben, amelyekben tudatos szakmafejlesztést valósítanak meg.

Kothencz János

, a Szeged-Csanádi Egyházmegye Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Országos Egyházi Módszertani Intézmény főigazgatója a konduktív pedagógiai módszereken kívül példaként elmondta, hogy sport életrendet indítottak útjára, mely keretében több ezer gyermek sportol rendszeresen, a közelmúltban

. Kulturális programrendszert is alkottak, mely keretében a tehetség- és készségfejlesztés területén érnek el szép eredményeket. „Évekkel ezelőtt vezettük be a Szenzitív Pedagogikoterápiás Módszert, vagyis az érzékenyítő pedagógiai programmodellt, aminek a gyakorlatba ültetését folytatjuk a jövőben is. Ez is egy olyan feladat, amelyet az ÁGOTA Alapítvány Felnőttképzési Intézményének köszönhetően adaptálunk a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatónál. Ezt a modellt Németország után Bulgáriában is átvették” – mondott további példát arra Kothencz, hogy mely területeken valósítanak meg a kötelező állami feladatvállaláson túlmutató munkát.

Ezen felül a Kiút Alapítványnak köszönhetően a kapcsolattartásban is érintett vérszerinti hozzátartozók irányába is felelősséget vállal a szolgáltató, a cél, hogy a testvérek ne kerüljenek be szakellátásba, illetve még az alapellátás szintjén segítsék azokat a családokat, ahol fennáll annak a valószínűsége, hogy az alapellátásba történő védelembevételt követően a szakellátásba kerülhetnek a gyerekek. Az egyházmegyei Karitász és a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató azt tervezi, hogy egy napközbeni ellátást biztosítanak ezen gyermekeknek, illetve a drogprevenció területén is közös programban gondolkodnak a Kiút Alapítvánnyal. Az ÁGOTA Kulturális és Közösségi Központban játszóházat és nevelőszülő klubfoglalkozásokat szeretnének biztosítani, mellyel kapcsolatban Kothencz János elmondta, már el is kezdték a szervezőmunkát. „Ezekre a feladatokra az egyházmegye sokat áldoz, csak a sportéletrendre 20 millió forintot fordít, például úszásoktatást is bevezettünk gyermekeink számára” – tudatta a főigazgató. Élménypedagógiai programstruktúrájukkal kapcsolatban azt emelte ki, hogy hétfőn reggel 8-től egészen vasárnap este 7 óráig folyamatosan várják a fiatalokat mind az öt megyében, ahol tevékenykedik a Szent Ágota Szolgáltató. Ebben a munkában nevelőszülők is részt vesznek a munkatársakon kívül. A szaktárcának is számára is készítenek javaslatokat a gyermekvédelmi szakellátás kapcsán, így például a pszichológusok számának növelését tartják indokoltnak a nevelőszülői hálózatokban. Kothencz János elmondta, hogy a speciális szükségletű gyerekeket ellátó intézményükben, Hajóson a törvényben meghatározott 5 fős szakmai létszámot 9 fősre bővítették, állandó szupervízort is foglalkoztatnak, továbbá a szabadidő eltöltésükhöz állandó facilitátort biztosítanak, amit mérföldkőnek nevezett a főigazgató.

Az egyházmegyei fenntartású intézmény munkájával kapcsolatban az illegális bevándorlásra is kitért Kothencz János, a hódmezővásárhelyi Béla cigány utcában kísérő nélküli kiskorúakat gondoznak, nevelnek. A 18 férőhelyes intézményben évente több mint 400 kiskorú fordul meg, zömében fiók, igaz egy részükről kiderül az orvosi vizsgálatok során, hogy már betöltötte 18-ik életévét. „Nagyon sok olyan fiatalunk van, akik már beszélnek magyarul, a letelepedésüket intézzük, illetve akad olyan Afganisztánból érkezett kísérő nélküli kiskorúnk is, aki szakmát tanul, és már nagyon szépen beilleszkedett” – mondta el kérdésünkre Kothencz János. Az Helsinki Bizottság és az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága is tett már látogatást a vásárhelyi intézményben, és egyfajta modellként vitték tovább más, hasonló intézménybe a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató által alkalmazott módszereket.