Ilan Mor: Ha az ELI beindul, vonzani fogja az izraeli befektetőket

A szegedi ELI csak akkor működhet sikeresen, ha a város képes lesz "eladni" azt a külföldi befektetőknek - véli Ilan Mor. Izrael állam budapesti nagykövetével legutóbbi szegedi látogatásakor az izraeli befektetőket is érdeklő lézeres kutatóközpontról és az államra háruló migrációs nyomásról is beszélgettünk.

- Szombaton Szabó Gáborral, a Szegedi Tudományegyetem rektorával lehetősége volt bejárni az épülő ELI-komplexumot. Mit gondol, milyen lehetőséget tartogat az izraeli tudományos szereplőknek a lézeres kutatóközpont?

- Az ELI-ALPS-projekt egyedülálló a világon, nagyon izgalmas volt a bejárás. Kétség sem fér hozzá, hogy az izraeli tudósok érdeklődését is felkelti majd a kutatóközpont, hogy egy olyan városba akarnak majd jönni, ahol ilyen infrastruktúra üzemel. Ez Szeged és az izraeli kutatók számára is egy nyerő szituáció, nincs kétségem afelől, hogy a kapcsolat hosszútávon működni fog. A lehetőség tehát megvan, de korai lenne arról beszélni, az együttműködés hogyan fog kinézni a gyakorlatban, hogyan tudja később a kormány kiaknázni ezt a potenciált.

- Mi a helyzet a gazdasági szereplőkkel? Vannak közöttük olyanok, akik csatlakozhatnának az ELI-hez?

- Nem szeretnék jóslatokba bocsátkozni, de úgy hiszem, amint a lézeres kutatóközpont beindul, szinte perceken belül vonzani fogja a befektetőket a tudományos és a gazdasági életből, a világ minden tájáról. Természetesen mindenekelőtt meg kell ismerniük, milyen lehetőséget tartogat számukra a központ és a város. Magyarországnak és Szegednek is el kell tudnia adni ezt az egyedi lehetőséget, amivel rendelkezik, csak akkor tud belőle profitálni.

- Gyakori vendég Szegeden, a Pick-múzeumba csak most látogatott el először.

- Nem tudtam, hogy a Pick Szegedről indult, hogy az alapító család is szegedi. Kíváncsi ember vagyok, a múzeum pedig nagyon érdekelt. Furcsa volt számomra, hogy a Pick család zsidó család volt, mégis nem kóser termékeket állítottak elő, ami végül az egész világon híres lett. A Pick is Szeged öröksége, amit meg kellett nézni a paprikamúzeummal együtt.

- Bár Szegeden, így az országban csökkenni látszik a migrációs nyomás, szomszédos országaink nem lélegezhetnek fel. Szerbia után Horvátország és Szlovénia is szembekerült a problémával. Jelent-e biztonságpolitika szempontjából veszélyt kifejezetten az Európai Unióban élő és a magyar zsidó közösségek számára az illegális bevándorlás?

- A magyarországi zsidók elsősorban magyarok, ezáltal a magyar kormány felelőssége, hogy megvédje állampolgárait. Figyelembe kell venni, hogy Európa más részein, például Párizsban, Brüsszelben vagy Dániában kifejezetten zsidó intézmények és személyek ellen történtek már támadások. Úgy gondolom, a magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy a magyarokat és velük együtt a zsidó állampolgárokat is megvédje. Nincs kétségem afelől, hogy Európa változik. Egyébként Izrael is hasonló problémákkal küzd a bevándorlók és az Afrikából érkező menekültek terén. Az izraeli-egyiptomi határon már felhúztak egy 250 km hosszú kerítést, mintegy védelemként az országba érkező terroristák ellen. Izraeliként megértem Magyarország kihívását, hiszen ugyan ezekkel a problémákkal szembesülünk mi is.

- Mi történik most Izraelben?

- Ugyan ezekkel a kihívásokkal küzdenek Izraelben is, mint Magyarországon korábban. A környező országok közül Izrael az egyetlen, ami munkát tud kínálni az embereknek, erre a környékbeli államokban egyszerűen nincs lehetőség. Jelenleg is 50-60 ezer menekült van Izraelben, akiket a nemzetközi jogszabályok szerint kezelnek. Az elképzelés az, hogy egy harmadik biztonságos országba küldjék őket, de sajnos több ezer olyan menekült is van, akik kihívást jelentenek számukra. A határon álló kerítés ugyan megállította a nagy migrációs hullámot, de úgy gondolom, csak a bevándorlók kis százaléka az, aki valóban menekült. Megértem és együtt tudok érezni mindazokkal a problémákkal, mellyel a magyarok szembesülnek.