Térségi együttműködési megállapodást kötött Szeged és Hódmezővásárhely

A józan ész által „kikényszerített” egyezségnek titulálta Szabó Gábor, az SZTE rektora azt a térségi együttműködési megállapodást, amelyet Szeged és Hódmezővásárhely kötött jövőbeni fejlesztési terveik összehangolása érdekében az egyetemmel, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei szervezetével.

Tudásalapú térségfejlesztés és stratégia; integrált, koordinált cselekvés; innováció és tudástranszfer; együttműködés a képzésben és szakképzésben, valamint befektetésösztönzés – hivatalosan ezeken az alappilléreken nyugszik az a térségi együttműködési megállapodás, amelyet Szeged és Hódmezővásárhely kötött az Szegedi Tudományegyetemmel és a két kamarával. Február és október között 566 millió forint pályázati forrást költöttek el arra, hogy meghatározzák, mely területeken lehetséges és érdemes együttműködniük a feleknek a régió fejlesztése érdekében. Az SZTE rektora,

Szabó Gábor

arra hívta fel a figyelmet, hogy Szeged és Hódmezővásárhely külön-külön kicsi, kiváltképp ha egy nemzetközi multinacionális cég keres magának befektetési helyszínt, ám a térség a határon túli területekkel együttesen már 350 ezer munkavállalót tud felmutatni. Ezért is nevezte a józan ész által „kikényszerített” megállapodásnak a rektori hivatalban ünnepélyesen aláírt dokumentumot. Úgy értékelte, ahhoz, hogy régiónk felkerüljön a világtérképre – méghozzá szabad szemmel is látható befektetési helyszínként –, együttműködésre van szükség, más alternatíva nincs. A rektor arra is emlékeztetett, hogy Magyarországon a fejlesztési zónák eddig vállalatok körül alakultak ki, ám Szegeden nincs például autógyár, ám a rektor szerint ez nem is baj. Szerinte sikeres lehet az az újfajta, hazánkban még nem alkalmazott modell, amelynek lényege, hogy a kis- és középvállalkozásokból jön létre egy fejlesztési zóna. Ennek összekötő ereje, integráló gondolata a tudás, amit elsősorban a Szegedi Tudományegyetem testesít meg.

Szeged és az egyetem közötti jó kapcsolatot hangsúlyozta

Nagy Sándor

városfejlesztési alpolgármester a projektzárón, amely az együttműködési megállapodással most kiszélesedik, hiszen Hódmezővásárhely is részévé válik. Fontos célnak nevezte, hogy a helyi gazdaság szereplői minél intenzívebben bekapcsolódjanak ebbe a munkába a tudásigényes ágazatokban.

Hegedűs Zoltán

, Vásárhely alpolgármestere arról beszélt az együttműködés kapcsán, hogy a két megyei jogú város nem versenytársként tekint egymásra, hanem egymást kiegészítve közösen dolgoznak a régió fejlesztéséért.

Nemesi Pál

, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke megjegyezte, hogy a projekt megvalósítása során az egységes közös cél megfogalmazása nehézkes volt, minden fél a saját érdekeit akarta képviselni. A kamarai elnök szerint meg kell találni azt az integrátort, aki össze tudja fogni a feleket, ez szükséges ugyanis ahhoz, hogy a régió fejlődéséért közösen tudjanak dolgozni. „Szeged vonzáskörzete tekintetében nem feltétlen csak Vásárhelyre kell gondolni, hanem a két város és a megye középső és déli részéről. Infrastruktúrával ez egy jól ellátott terület, és a két város gazdasági működése már most is szorosan összefügg, a cél, hogy ez még hatékonyabb legyen” – fogalmazott.

Kispál Ferenc

, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara megyei szervezetének elnöke azt emelte ki, hogy a mezőgazdasági vállalkozásoknak speciális képzettségű szakemberekre lenne szükségük, ezért is szorgalmazták már évek óta a duális képzés elindítását. A mezőgazdaságra épülő feldolgozóipar fejlesztését is fontos feladatnak nevezte Kispál, melynek kidolgozásában a szegedi egyetemnek fontos szerepe lehet. A Szeged-Hódmezővásárhely növekedési zónát fejlesztő projektzárón elhangzott, az együttműködési megállapodás aláírása nem a munka végét, hanem épp ellenkezőleg, annak kezdetét jelenti.