Közélet

Uniós fejlesztések klaszterszemmel – a siker egyik kulcsa a vállalkozók összefogása

2015. május 14., csütörtök

Pluszpontot ér bizonyos uniós pályázatoknál az akkreditált klasztertagság – hangzott el az Innovatív Klaszterek Országos Szövetsége és az ArchEnerg Klaszter által rendezett konferencián. Az előadók a vállalkozások összefogásának fontosságát is hangsúlyozták, az operatív programoknál minden fejlesztés alapja ugyanis az együttműködésben rejlik.

Két GINOP-kiírásra számíthatnak akár már a jövő héten a vállalkozások – jelentette be

Keller Péter

, a Nemzetgazdasági Minisztérium Nemzetközi és Klaszter Osztályának főosztályvezető-helyettese az Innovatív Klaszterek Országos Szövetsége és az ArchEnerg Klaszter által rendezett szegedi konferencián. A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program termelési kapacitásbővítést (GINOP 1.2.1.) célzó 80 milliárd forintos keretösszegű pályázata, illetve a szabad vállalkozási zónában a munkahelyteremtő támogatások 5 milliárdos kerete (GINOP 1.2.2.) lesz elérhető. Keller Péter elmondta, a termelési kapacitásbővítés a feldolgozóiparra van szűkítve, és ez a korlátozás az uniós ciklus végéig meg fog maradni. A dél-alföldi régióban ennél a keretnél 50%-os támogatásintenzitásra lehet számítani, ám a pontos arányok még nem ismertek. Hangsúlyozta, hogy a szabad vállalkozási zónákban a munkahelyteremtést célzó pályázat esetében azonban feloldották a korlátozást, így nem csupán a feldolgozóipar területén tevékenykedők számára nyitott az ötmilliárdos keret.

A GINOP-pal kapcsolatban megjegyezte, hogy ez vezeti a hazai operatív program rangsort, a források 35,75%-a kapcsolódik ugyanis ehhez a területhez. Az előző uniós költségvetési ciklushoz képest több változásra számíthatnak a cégek, mint elmondta, a vállalkozásfejlesztési prioritásból kimaradta a nagyvállalatok. Keller Péter elmondta, egyes pályázatok elbírálásánál az akkreditációval rendelkező klaszterek tagvállalatai előnyt fognak élvezni, pluszpontot kapnak. Ez azonban csak azokra a vállalatokra vonatkozik, melyek az adott klaszter akkreditációjának a benyújtásakor csatlakoztak a klaszterhez. A főosztályvezető-helyettes arról is tájékoztatott, hogy júliusra várható, hogy a professzionális klaszterszervezetek minőségi szolgáltatásának támogatása elnevezésű 2 milliárd forintos kiírás megjelenik.

Brüsszel is kooperáció-párti

Az ArchEnerg Klaszter elnöke, Bulkai Dénes kérdésünkre elmondta, nemcsak hazai szinten, például a GINOP egyes kiírásinál támogatják a klasztereket, Brüsszel is odafigyel azokra a pályázatokra az elbírálásnál, amelyeket klasztervállalatok nyújtanak be. Bulkai Dénes nemzetközi tapasztalatait osztotta meg a hallgatósággal, mint elmondta, a Horizont 2020-ba, vagyis az EU kutatás-fejlesztési és innovációs politikáját alkotó programba kapcsolódott be, konkrétan projektértékelőként. Kérdésünkre elmondta, Brüsszelben három és fél napjuk van arra, hogy kiértékeljenek egy projektet, ebből egy napot hagynak a vitára, majd kialakítják álláspontjukat. Fontosnak nevezte, hogy miként is kezdődik maga a dokumentáció, hogy az első néhány oldal elolvasása után milyen benyomásai vannak az értékelőnek. A folyamat során lehetőség van a projektvezetővel interjút készíteni, amire Bulkai Dénes tapasztalatai szerint alaposan felkészülnek. „Sokat számít az együttműködés, a sikeres projekteknél több kutatóközpont vagy épp egyetemek fognak össze. A kooperáción túl azonban arra hívnám fel a figyelmet, hogy a pályázóknak azt is be kell bizonyítaniuk, hogy nem csupán szűkebb környezetük számára hasznos az adott projekt, hanem egész Európának” – fűzte hozzá. Tisztában kell lenni azzal, hogy az EU célja, hogy az innováció vagy akár az ipar területén meg szeretné tartani, illetve lehetőség szerint erősíteni is szeretné globális pozícióját. A társadalmi jelenségekre, így a környezetvédelem, a demográfia vagy éppen a bevándorlás kérdéskörére egyaránt válaszokat kíván nyújtani, ezeket a szempontokat is figyelembe kell vennie egy pályázónak, amikkor benyújtja a projektjét. Elmondta, a Horizont 2020 jóval kevésbé bürokratikus a korábbi rendszernél, például 350 napról 100 napra rövidült az elbírálási folyamat, bár Bulkai szerint ebből is lehetne még lefaragni, s ezt a bizottságok is érzik. Pozitív változásnak nevezte, hogy folyamatos pályázatok benyújtása, immár nincsenek határidőhöz kötve a jelentkezők, ezen felül egy évben kétszer hirdetnek meg kiírásokat.

A klaszteresedésről, trendekről világszinten

Az ArchEnerg Klaszter nemzetközi innovációs és szervezetfejlesztési alelnöke, Szügyi György a lengyelek által rendezett I. Klaszter Világtalálkozó kapcsán elmondta, hogy több tekintetben is mintaként tekintenek a magyarországi klaszterek egy részére. A politikai is felfigyelt már több országban a klaszterekre, a lengyel parlamentben például évek óta külön albizottság foglalkozik gazdaságfejlesztési szerepükkel. Szügyi György, az Euromenedzser Kft. elnök-vezérigazgatója hangsúlyozta, a politika egészséges támogatása nélkül nincs jó klasztermozgalom, szerinte a politikusoknak látniuk kell, hogy muszáj egy olyan gazdaságfejlesztési eszközt használniuk a nemzeten belül, ami jó lehetőség lehet számukra. Kérdésünkre elmondta, Európán belül jelentős különbségek vannak a klaszterek között. Míg a kontinens keleti részén nagyrészt szerves fejlődés, vagyis zömmel saját támogatás mellett szerveződnek, addig a nyugati országokban a tartományi kormányok egy bizonyos ideig megfinanszírozzák a klasztermenedzsment szervezet, igaz ezért eredményességi elvárásokat is támasztanak. Szügyi György biztató jelnek nevezte, hogy az utóbbi időben Magyarországon is jelentek meg olyan pályázatok, amelyek az elbírálásnál előnyben részesítették az innovációs akkreditált státusszal rendelkező klasztertagokat, ők például magasabb támogatási arányt kaptak, mitn a többi pályázó. Ezen kívül a hamarosan megjelenő GINOP-kiírások egy részénél is pluszpontot ér, ha egy adott cég tagja egy klaszternek az akkreditációjának megszerzése óta. „Rengeteg sebből vérzik a mai magyarországi kapitalizmus felfogásunk. A kapitalizmus ugyanis nem csupán verseny. Csak addig kell és jó versenynek tekintenünk, amíg el nem dől, hogy ki a jobb, és ki miben jobb, onnantól kezdve azonban kooperáció” – hangsúlyozta Szügyi György. Megjegyezte, ha tíz ember összeáll, de nem működnek együtt, akkor semmilyen optimumot nem tudnak felmutatni, ahhoz ugyanis elengedhetetlen a kooperáció.

A sikerhez elengedhetetlen a vállalkozók összefogása

Az eredeti elképzelésekkel ellentétben közvetlenül nem részesedhetnek a vállalkozók a megyék által elfogadott Integrált Területi Programokból (ITP) – hívta fel a figyelmet Oláh János, a Hansa Kruger Rt. vezérigazgatója a konferencián. Hozzátette, a 2020-ig tartó uniós költségvetési ciklus dedikált forrásait prioritások szerint rendező ITP Csongrád megyében 29,19 milliárd forint elosztása fölött exponál, ám a cégek ebből – mivel megváltozott a kormányzati szándék – nem profitálhatnak, számukra a GINOP kiírásai lesznek elérhetőek. Oláh János miután ismertette a Csongrád megyei ITP célkitűzéseit, kitért arra is, hogy tapasztalatai szerint a vállalkozások idegenkednek a kooperációtól, így a klaszter-jellegű együttműködésektől is. Ennek okát a vezérigazgató részben abban látja, hogy az előző rendszer kényszerű téeszesítése bizalmatlanná tette az embereket, míg a rendszerváltás után több TÉSZ is elbukott. A Hansa Kruger Rt. vezetője szerint viszont nincs más mód, a sikerért össze kell fogni a vállalkozóknak. „Az operatív programok dokumentumaiban megtaláljuk a klaszter, az összefogás, a partnerség és együttműködés szavakat – ez lesz alapja minden fejlesztésnek” – erről már Rausch Sándor, a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat alelnöke beszélt. Úgy értékelte, a vállalkozásoknak nem kell attól tartaniuk, hogy nem juthatnak elegendő forráshoz, annak ellenére sem, hogy a megyéknek dedikált uniós pályázati pénzek számukra nem lesznek elérhetőek. Pontszerű beruházások azonban nem kapnak támogatást – szögezte le. Rausch Sándor az együttműködésekre példaként elmondta, lehetséges, hogy egy önkormányzat projektje csak akkor lesz fenntartható, ha mellé kapcsolódik egy vállalkozó saját pályázatával. A megyei közgyűlési alelnök visszautalt a 2007-2013-as uniós fejlesztési ciklusra is, ahol azt tapasztalta, hogy mindenki vetélytársként tekintett a másikra, most azonban csak azok lehetnek sikeresek szerinte, akik az összefogásban gondolkodnak.

A határ menti magyarság felkarolása közös érdek

Temes megye – földrajzi adottságai miatt is – részben a mezőgazdaságra alapozhatja uniós fejlesztéseit. Csősz János, a Temesvári Egyetem tanára ismertette, hogy Temesben a szórványmagyarság mind számában, mind a román lakossághoz viszonyított arányában jelentősen lecsökkent az elmúlt két évtizedben. Elmondta, hogy a kisebb gazdák jellemzően a határközeli kistelepüléseken élnek, a megye 99 községe közül egy tucatnyiban működik érdekvédelmi szervezete a magyar gazdáknak. Bár Romániában is rossz beidegződések vannak a kooperációval kapcsolatban, az uniós források alacsony önrésze Csősz János szerint összefogásra ösztönözheti a feleket. Az egyetemi tanár – aki egyben a Temes megyei gazdaszervezet elnöki tisztségét is betölti – szólt arról is, hogy a bánsági gazdakörök fennmaradásához és esetleges fejlődéséhez oktatási programokra is szükség lenne. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Szerbia uniós csatlakozása mind a magyar, mind a román fél számára kockázatokat rejt, hiszen a Vajdaság igen erős mezőgazdasága kiélezheti a versenyt. „Magyarország mindenkori érdeke a határ menti magyarság megtartása” – hangsúlyozta Marossy Zoltán, Temes megye alprefektusa. A 2020-ig tartó uniós költségvetési ciklus pályázati közül két, országhatáron átnyúló projektet emelt ki, a Maros híd felújítását, illetve egy, a zöldség-gyümölcs koncentrációra vonatkozót, melyben Temes partnere Csongrád lehet. Úgy fogalmazott, hogy cél lehetne a két megyében, hogy a multiknál ne holland címkés marokkói zöldséget és gyümölcsöt árusítsanak, hanem azt, amit a környéken termelnek meg. Az eddig elért eredmények közé sorolta, hogy a dél-alföldi régióban három határátkelő is nyílt, melyek a határon átnyúló gazdaságfejlesztési projekteknél is fontos szerepet kaphatnak.