Jó biznisz a háború - privát biztonsági cégek a világ összes csataterén

Nigériától a Közel-Keletig szinte a világ összes fegyveres konfliktusában kiveszik már a részüket privát biztonsági cégek, háborúkat dönthetnek el egy-egy túszmentő akcióval, vagy egyszerű tanácsadással. Magáncégek látják el továbbá számos reptér üzemeltetését, és évek óta működnek privatizált, profitalapú börtönök is. Jól hangzik, hogy az önfenntartó intézményben a rabok ellátása egy forintjába sem kerül az adófizetőnek, de mennyire bízhatunk ezekben a cégekben?

A magánbiztonság és a terrorfenyegetettség volt az Első Magyar Polgári Biztonságvédelmi Klaszter keddi rendezvényének fő témája. A biztonságtechnikai szakma hiteles szakértőjét is vendégül látták -

Georg Spöttle

a német hadsereg ejtőernyőseként szolgált több évig, majd a nyugat-berlini rendőrtiszti főiskolát elvégezve a terrorelhárítás tagjaként tevékenykedett a világ számos pontján Afrikától a Közel-Keletig. Leszerelése után biztonsági cégek munkatársaként és tanácsadóként dolgozik, melyek már a világ összes pontján beszállnak a terrorizmus elleni harcba.

Robbanó cipő, lángoló alsógatya a repülőgépen

A modernt terrorizmus nem csak a frontvonalon, de a hátországban is szedi áldozatait. Magyarországon és Németországban is magáncégek gondoskodnak a repterek biztonságáról, melyek olcsóbban tudják megoldani a csomagok átvizsgálásával és a beléptetéssel járó feladatokat. Szeptember 11. óta megtanulta a világ, hogy terrorizmus egyik eszköze is lehet egy levegőbe emelkedett gép, melynek sebezhető pontjaiba is bejárásuk van a cég dolgozóinak. A migrációs háttérrel bíró, viszonylag rosszul kereső alkalmazottaknak talán csábító lehet, hogy plusz pénzért felcsempésszenek néhány be nem jelentett csomagot. Legyen az jobb esetben kábítószer, rosszabban pedig egy merényletre is alkalmas fegyver, vagy robbanóanyag - magyarázta a szakember.

Extrém példákra azért korábban is volt már példa: 1973-ban a brit állampolgárságú

Richard Reid

(fotónkon) egy cipőbe rejtett pokolgéppel akarta felrobbantani az American Airline egyik Miamibe tartó gépét. A férfit az al-Qaeda képezte ki még Pakisztánban, majd a gépre felszállva a cipőjéből kiálló gyutacsot gyújtotta meg Allah nevében. A házilag összetákolt pokolgép füstjére, és a mártírhalálra vágyó férfi üvöltözésére az egész gép felbolydult, az utasok maguk ártalmatlanították a merénylőt és eloltották a pokolgépet. Az eset óta tilos gyufát és öngyújtót felvinni a gépekre, míg a bilincs 2009 óta kötelező kellék lett, miután a nigériai

Umar Abdulmutallab

megpróbált az alsóneműjében bombát robbantani az egyik járaton. A férfi egy pelenkához hasonló alsógatyát töltött meg robbanóanyaggal, melyet savas anyaggal próbált aktiválni, a mellette lévő utasok azonban csak arra lettek figyelmesek, hogy ég a nadrágja. Ez a kísérlet sem járt sikerrel, azóta mindkét önkéntes mártírjelölt az Egyesült Államok egyik szigorúan védett börtönében tengeti napjait.

Aszimmetrikus háborúban az Iszlám Állammal

A Nemzetközi terrorizmus az Iszlám Állam megalakításával érkezett újabb fejezetéhez: az ISIS napjaink legnagyobb terrorista szervezete, jelenleg akkora terület felett uralkodik, mint Nagy-Britannia, és közel nyolcmillió ember él a fennhatóságuk alatt. Észak-Afrikára és a Közel-Kelet országaira is ki kívánják terjeszteni kikiáltott kalifátusukat, hogy az összes muszlim embert egy zászló alatt egyesítsenek. A romantikus államépítő eszmék álarca azonban egy vallási fanatikusok irányította, szélsőségesen radikális csoportot takar, amely a hitet és a saría jogot vérrel írja be a történelembe. Az ISIS elleni nemzetközi koalícióban rendkívül fontos szerep jut a privát biztonsági cégeknek. Aszimmetrikus háborút viselnek ellenük a nyugati hatalmak, amely jelentősen megköti a kezüket, hiszen a civil lakosság között megbújó terroristákat nem tudják áldozatok nélkül kifüstölni, bombatámadásokat főként akkor hajthatnak végre rajtuk, hogyha konvojban haladnak és a nehézfegyverzetüket szállítják. A fővárosuknak deklarált Raffa Budapest méretű, másfél millió embernek ad otthont, de több nagyvárosba bevették magukat, ahol egyfajta rendőrségként működnek, katonai ellenőrzőpontokat alakítottak ki, közigazgatásilag is a kezükben tartják a településeket. A légicsapások tehát korlátozott sikereket jelentenek csupán, a résztvevő országok pedig ódzkodnak a nagy számú szárazföldi haderő bevetésétől.

Itt jönnek képbe az egykori Navy SEALs és Rangers tagokból verbuválódott privát cégek, akik kiemelkedő képzettséggel rendelkeztek, és több évet lehúztak már egy-egy speciális alakulat kötelékében. Bizonyos szervezetek tanácsadóként érkeznek a háborús övezetbe, az ottani reguláris erőket segítik a kiképzésben és taktikában. Más cégek a túszok kiszabadítására specializálódtak, illetve hajókat védenek meg a szomáliai kalózoktól. "Körülbelül március-április környékén indulhat meg egy nagyobb offenzíva, melynek koordinálásában fontos szerepe lesz a privát biztonsági cégeknek" - mondta Georg Spöttle. Nem csak az ISIS, de számos mozgalom és terrorszervezet ellen is alkalmazzák ezeket a cégeket. Részt vesznek a nigériai Boko Haram iszlamistái elleni harcban, illetve meg nem erősített hírek szerint Ukrajnában is részt vesznek, hogy tanácsokkal segítsék a kormányerők offenzíváját.

Jó biznisz a börtönüzemeltetés is

Magáncégek privatizálták már a határvédelem egy részét is az Egyesült Államok déli részén, a későbbi véres események kapcsán elhíresült Blackwater Border Patrol több tízezer kilométerért felelt. Itt egyszerűen emberhiány miatt nem tudja az állam önmagában ellátni a védelem feladatát, holott a Mexikó irányából érkező migrációs nyomás itt is egyre nagyobb. Ugyanilyen módon, profitorientált szemlélettel működik az egyesült államok területén két privatizált börtön. Az elítéltek mezőgazdasági munkát végeznek, a környező boltok pedig az ő portékájukat árusítják. Az USA példájára már Dél-Amerikában is elindították az első olyan börtönöket, melynek fenntartása az adófizetők egyetlen forintjába sem kerül.

Európában az Egyesült Királyság területén nyílt az első ilyen börtön még 1992-ben, az öreg kontinensen azonban nem volt népszerű az elképzelés, hogy az államitól a privát szektorba vándoroljon át az elítéltek őrzése. "Az Európai Unióban egyelőre elég kritikus szemmel nézik ezt a kezdeményezést, nem bíznak annyira a privát cégekben ahhoz, hogy rájuk merjék bízni a fajsúlyosabb bűnözőket. Az amerikai példa azonban pozitív, hiszen teljesen önfenntartóvá sikerült tenni az intézményeket, és a rabokkal is jóval kevesebb probléma van, mint egy államilag ellenőrzött intézmény esetében. Foglalkoztatva van, megtanulja a kétkezi munkát és ha kikerül könnyebben szocializálódik, mint az a bűnöző, aki csak a négy fal között gyúrt" - magyarázta a szakember.

BejegyzésSzegedma Hírportál által