Közélet

Vadasparki karantén - áldozatos munka az állatokért + FOTÓK

Vadasparki karantén - áldozatos munka az állatokért + FOTÓK

2014. december 2., kedd
Vadasparki karantén - áldozatos munka az állatokért + FOTÓK
vadaspark_karanren09_gs

Több mint ezer görög teknős és madarak is vendégeskednek ideiglenesen a vadasparkban a gyűjtemény kétezer egyedén kívül. Bekukkantottunk a Természetvédelmi Mentőközpont és Karanténházba, hogy megnézzük, mi lesz a határon lefoglalt, vagy épp a lakosság által mentett állatokkal.

A vadaspark gazdasági bejáratánál, 2006-ban épült fel a Természetvédelmi Mentőközpont és Karanténház, oda viszik a hatóságok által lefoglalt csempészek által sok esetben borzasztó körülmények között tartott állatokat, illetve azokat a sérült egyedeket is, melyeket a lakosok adnak le. Vannak köztük énekes- és ragadozó madarak,

baglyok

és gólyák is akadnak szép számmal, míg legutóbb egy

albínó keleti sün

érkezett az állatkertbe. Karanténba több ok miatt kerülnek az állatok, egyrészt a mentőközponti tevékenység és a hatóságok által lefoglalt állatok ideiglenes vagy tartós elhelyezésére szolgál, illetve a más állatkertekből érkező példányok ideiglenes elhelyezésére.

Veprik Róbert

igazgatótól megtudtuk, ezt a munkát a kormányhivatal Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatósága felügyeli, az ott dolgozó szakemberek szabják meg azt is, hogy az egyes állatok esetében milyen vizsgálatokra van szükség. „A hatóság a humán-egészségügyi járványtani kérdésekkel foglalkozik, amit zoolózisként is nevezünk. Az állatokról emberekre terjedő betegségeket aposztrofálják ilyennek, például az AIDS-ről is azt tartották, hogy az Afrikában őshonos zöld majmokról terjedt át az emberekre. A hatóság ezeket próbálja kiszűrni, másrészt azokat, amelyek a hazai állatvilágra és ezen belül is például a haszonállatokra veszélyes betegségek” – részletezte Veprik Róbert. A legtöbb veszélyt a határon lefoglalt állatok jelentik, hiszen ezeket nagy eséllyel a természetben fogják be illegálisan, így mindenfajta vizsgálatok és karantén nélkül próbálják becsempészni az Európai Unió területére.

Nyáron mintegy hatszáz madár „vendégeskedett” a vadaspark karanténjában, most pedig több mint ezer görög teknőst gondoznak. „Sok segítséget kaptunk a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Egzotikusállat- és Vadegészségügyi Tanszékétől, hogy a lefoglalt papagájokat kezeljük. Ők már nincsenek Szegeden, Nyíregyházán fogadták be őket, hiszen nekünk szükségünk volt a helyre, érkezett ugyanis 1023 teknős. A Földművelésügyi Minisztériummal egyeztettünk, a teknősök sorsáról a szaktárca illetékes hatósága dönt. Mivel ismeretlen elkövető ellen tettek feljelentést, valószínűleg nem találják meg, ezért itt maradnak az állatkertben, a telelőhelyüket most készítjük elő” – mondta el portálunknak Veprik Róbert. Hozzátette, ha egzotikus állatok érkeznek a vadasparkba, akkor az állatorvosi egyetem szakembereivel is egyeztetni szoktak, hogy a legmegfelelőbb ellátást kapják a jövevények, a kormányhivatal NÉBIH szakigazgatási szervénél pedig a hatósági állatorvosok felügyelik a vadasparkban folyó munkát.

Szemléletet is formál a mentőközponti munka

Veprik Róbert a mentőközponti munka fontos részének nevezte, hogy amikor családok hoznak be állatokat, akkor a gyermek szemléletét is lehet formálni, ezen kívül kiváló oktatási tér is a vadaspark. „Széleskörű társadalmi összefogásról beszélhetünk, vagyis ez nem a vadaspark személyes háborúja a természet védelméért, hanem itt együttműködünk hatóságokkal, társadalmi szervezetekkel, és a magánemberekkel. A legtöbb állatot a lakosságtól kapjuk, akik sérült, elárvult példányokat igyekeznek megmenteni” – fogalmazott. Azt vallják, hogy aki szabadnak született, annak szabadon kell továbbélnie, s ennek jegyében a mentett állatokat gyógyulásuk után szabadon engedik. Évről-évre változó mennyivel is gyarapodik ideiglenesen a vadasparki állomány, mentett állat átlagosan évente 6-700, de ha árvíz van, vagy egyéb természeti katasztrófa történik, akkor akár ezret is leadnak. A hatóságok által lefoglalt állatok száma is igencsak változó, Veprik Róbert elmondta, volt olyan esztendős, amikor 1-200 érkezett, ezzel szemben idén már közel kétezer a számuk. „Ha összeadjuk a mentőközpontba behozott mentett állatokat a lefoglaltakkal, akkor nagyobb számot kapunk, mint amennyi a gyűjteményünk, hiszen közel 2000 lakója van a Szegedi Vadasparknak” – jegyezte meg. A bűnjelként bevitt állatok gondozását és etetését az állam finanszírozza, nem is tudna ekkora költségeket felvállalni a Szegedi Vadaspark. A csempészek a lehető legtöbb állatot szeretnék átvinni a határon, ezért összezsúfolják őket, a több mint ezer teknős például kilenc zsákban volt. Az igazgató elmondta, amikor bevitték a görög teknősöket, akkor a pesti állatkertből is érkezett egy kollégájuk segíteni. A kiszáradás veszélyeztette a teknősöket, mindegyik infúziót kapott és gyógyszert, majd az orvosi vizsgálatok után ismételt kezelést. „Valljuk be, egyfajta fanatizmus kell ahhoz, hogy a kis állatoknak egyenként infúziót adjon az ember, majd egyesével megfogja őket, kinyissa a szájukat és gyógyszert adagoljon nekik. A csapat lelkesedésére is szükség volt, az volt a legfontosabb, hogy életben maradjanak és egészségesek legyenek” – fűzte hozzá Veprik Róbert. A szegedi gyűjteménybe más állatkertekből is érkeznek állatok, s azok, amelyek tagjai a Balai direktívának, elméletileg karantén nélkül vihetik az egyedeket, mert olyan szűrési rendszert működtetnek, ami alapján jóformán kizárható, hogy beteg állat kerüljön egy másik helyre. De Veprik Róbert elmondta, ettől függetlenül a karantént betartják akkor is, ha új lakója lesz a vadasparknak, ezt a hatóság is elvárja.

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.