Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Közélet

Vadasparki karantén - áldozatos munka az állatokért + FOTÓK

Vadasparki karantén - áldozatos munka az állatokért + FOTÓK

2014. december 2., kedd
Vadasparki karantén - áldozatos munka az állatokért + FOTÓK
vadaspark_karanren09_gs

Több mint ezer görög teknős és madarak is vendégeskednek ideiglenesen a vadasparkban a gyűjtemény kétezer egyedén kívül. Bekukkantottunk a Természetvédelmi Mentőközpont és Karanténházba, hogy megnézzük, mi lesz a határon lefoglalt, vagy épp a lakosság által mentett állatokkal.

A vadaspark gazdasági bejáratánál, 2006-ban épült fel a Természetvédelmi Mentőközpont és Karanténház, oda viszik a hatóságok által lefoglalt csempészek által sok esetben borzasztó körülmények között tartott állatokat, illetve azokat a sérült egyedeket is, melyeket a lakosok adnak le. Vannak köztük énekes- és ragadozó madarak,

baglyok

és gólyák is akadnak szép számmal, míg legutóbb egy

albínó keleti sün

érkezett az állatkertbe. Karanténba több ok miatt kerülnek az állatok, egyrészt a mentőközponti tevékenység és a hatóságok által lefoglalt állatok ideiglenes vagy tartós elhelyezésére szolgál, illetve a más állatkertekből érkező példányok ideiglenes elhelyezésére.

Veprik Róbert

igazgatótól megtudtuk, ezt a munkát a kormányhivatal Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatósága felügyeli, az ott dolgozó szakemberek szabják meg azt is, hogy az egyes állatok esetében milyen vizsgálatokra van szükség. „A hatóság a humán-egészségügyi járványtani kérdésekkel foglalkozik, amit zoolózisként is nevezünk. Az állatokról emberekre terjedő betegségeket aposztrofálják ilyennek, például az AIDS-ről is azt tartották, hogy az Afrikában őshonos zöld majmokról terjedt át az emberekre. A hatóság ezeket próbálja kiszűrni, másrészt azokat, amelyek a hazai állatvilágra és ezen belül is például a haszonállatokra veszélyes betegségek” – részletezte Veprik Róbert. A legtöbb veszélyt a határon lefoglalt állatok jelentik, hiszen ezeket nagy eséllyel a természetben fogják be illegálisan, így mindenfajta vizsgálatok és karantén nélkül próbálják becsempészni az Európai Unió területére.

Nyáron mintegy hatszáz madár „vendégeskedett” a vadaspark karanténjában, most pedig több mint ezer görög teknőst gondoznak. „Sok segítséget kaptunk a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Egzotikusállat- és Vadegészségügyi Tanszékétől, hogy a lefoglalt papagájokat kezeljük. Ők már nincsenek Szegeden, Nyíregyházán fogadták be őket, hiszen nekünk szükségünk volt a helyre, érkezett ugyanis 1023 teknős. A Földművelésügyi Minisztériummal egyeztettünk, a teknősök sorsáról a szaktárca illetékes hatósága dönt. Mivel ismeretlen elkövető ellen tettek feljelentést, valószínűleg nem találják meg, ezért itt maradnak az állatkertben, a telelőhelyüket most készítjük elő” – mondta el portálunknak Veprik Róbert. Hozzátette, ha egzotikus állatok érkeznek a vadasparkba, akkor az állatorvosi egyetem szakembereivel is egyeztetni szoktak, hogy a legmegfelelőbb ellátást kapják a jövevények, a kormányhivatal NÉBIH szakigazgatási szervénél pedig a hatósági állatorvosok felügyelik a vadasparkban folyó munkát.

Szemléletet is formál a mentőközponti munka

Veprik Róbert a mentőközponti munka fontos részének nevezte, hogy amikor családok hoznak be állatokat, akkor a gyermek szemléletét is lehet formálni, ezen kívül kiváló oktatási tér is a vadaspark. „Széleskörű társadalmi összefogásról beszélhetünk, vagyis ez nem a vadaspark személyes háborúja a természet védelméért, hanem itt együttműködünk hatóságokkal, társadalmi szervezetekkel, és a magánemberekkel. A legtöbb állatot a lakosságtól kapjuk, akik sérült, elárvult példányokat igyekeznek megmenteni” – fogalmazott. Azt vallják, hogy aki szabadnak született, annak szabadon kell továbbélnie, s ennek jegyében a mentett állatokat gyógyulásuk után szabadon engedik. Évről-évre változó mennyivel is gyarapodik ideiglenesen a vadasparki állomány, mentett állat átlagosan évente 6-700, de ha árvíz van, vagy egyéb természeti katasztrófa történik, akkor akár ezret is leadnak. A hatóságok által lefoglalt állatok száma is igencsak változó, Veprik Róbert elmondta, volt olyan esztendős, amikor 1-200 érkezett, ezzel szemben idén már közel kétezer a számuk. „Ha összeadjuk a mentőközpontba behozott mentett állatokat a lefoglaltakkal, akkor nagyobb számot kapunk, mint amennyi a gyűjteményünk, hiszen közel 2000 lakója van a Szegedi Vadasparknak” – jegyezte meg. A bűnjelként bevitt állatok gondozását és etetését az állam finanszírozza, nem is tudna ekkora költségeket felvállalni a Szegedi Vadaspark. A csempészek a lehető legtöbb állatot szeretnék átvinni a határon, ezért összezsúfolják őket, a több mint ezer teknős például kilenc zsákban volt. Az igazgató elmondta, amikor bevitték a görög teknősöket, akkor a pesti állatkertből is érkezett egy kollégájuk segíteni. A kiszáradás veszélyeztette a teknősöket, mindegyik infúziót kapott és gyógyszert, majd az orvosi vizsgálatok után ismételt kezelést. „Valljuk be, egyfajta fanatizmus kell ahhoz, hogy a kis állatoknak egyenként infúziót adjon az ember, majd egyesével megfogja őket, kinyissa a szájukat és gyógyszert adagoljon nekik. A csapat lelkesedésére is szükség volt, az volt a legfontosabb, hogy életben maradjanak és egészségesek legyenek” – fűzte hozzá Veprik Róbert. A szegedi gyűjteménybe más állatkertekből is érkeznek állatok, s azok, amelyek tagjai a Balai direktívának, elméletileg karantén nélkül vihetik az egyedeket, mert olyan szűrési rendszert működtetnek, ami alapján jóformán kizárható, hogy beteg állat kerüljön egy másik helyre. De Veprik Róbert elmondta, ettől függetlenül a karantént betartják akkor is, ha új lakója lesz a vadasparknak, ezt a hatóság is elvárja.
BejegyzésSzegedma Hírportál által
Veprik Róbert állategészségügy betegség Szeged Szegedi Vadaspark vadaspark Természetvédelmi Mentőközpont és Karanténház karantén állatorvos

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo