Dux László: A hagyományos iparágak felélesztése hozhat előrelépést Szegeden

Bár az ELI lézerközpont új lendületet adhat a térség fejlődésének, illetve az SZTE is óriási lehetőségekkel bír, a hagyományos iparágak fejlesztését sem szabad elhanyagolni városunkban – mondta el Dux László. A korábbi felsőoktatásért felelős helyettes államtitkárt a régió kitörési lehetésőgeiről faggattuk.

- Napokban kiadott közleményében a Professzorok Batthyány Körének Szegedi Csoportja – melynek ön is a tagja - támogatásáról biztosította Kothencz János polgármesterjelöltet. Miért éppen a Fidesz-KDNP jelöltje mögé sorakoztak fel?

- A Professzorok Batthyány Körének Szegedi Csoportja is figyelemmel kíséri Szeged és környékének társadalmi, gazdasági és szellemi életének alakulását. Ebből a szempontból egy nagyon lényeges, meghatározó kérdés, hogy milyen polgármesterjelölteket állítanak a politikai szervezetek. Nagyon kellemes hírként ért bennünket, amikor a kormánypártok választmányi ülése úgy döntött, hogy Kothencz Jánost fogja indítani jelöltjeként. Az ő személyisége, megszólalásai alapján – ahogy azt nyilatkozatunkban is közzétettük – egy kifejezetten konstruktív embert ismerhettünk meg. Eddigi életútja példaértékűnek mondható, valamint kiváló szervezési készségről tett tanúbizonyságot viszonylag fiatalkora ellenére is. Nagy öröm, hogy az őszi önkormányzati választásokon egy ilyen jelölt mögé sorakozhat fel Szeged konzervatív polgáli oldalt támogató lakossága.

- A közlemény szerint a valós problémákkal való szembenézéssel lehet csak Szegedet újra emelkedő pályára állítani. Sok vád érte a jelenlegi városvezetést amiatt, hogy elsősorban a látványberuházásra fókuszált, de az utóbbi években nem sikerült a munkahelyek számát növelni. Ön hogyan látja mindezt?

- Egyértelműen beigazolódott sajnos, hogy egy teljesen téves elképzelés volt az ipart, a termelést visszaszorítani Szegeden, helyette csak a szolgáltatóipar, valamint az idegenforgalom ösztönzésére hagyatkozni. A kettő pedig egyáltalán nem zárja ki egymást. Az elmúlt években olyan mértékű lemaradásba került Szeged – akár a határon túli településekhez, akár itt a dél-alföldi régió, vagy az egész ország kisebb településeihez képest is - hogy ez már a kulturális és szórakoztatóiparra épülő szolgáltatások piacát is jelentősen korlátozza. Ha nincsenek megfelelő bevételek, nincsenek biztos állással rendelkező lakosok, akkor a kultúrát, kikapcsolódást igénylő vásárlóerő is jelentősen lecsökken. Így a városi igényekre épülő fejlesztések, beruházások sem tudják hosszú távon fenntartani magukat.

- A tudomány és az innováció terén is óriási ugrást hozhat a Szegeden épülő ELI lézerkutató. Ön mit vár a beruházástól?

- Kétség sem férhet hozzá, hogy egy nagyon komoly, nagyon fontos döntése volt az Európai Uniónak a lézerközpont felépítése, ám ezt sem szabad csodaszerként kezelni. Hogyha teljes virágzásában kibontakozik, akkor sem tudja önmagában a városnak, a régiónak a nem kimondottan speciális szakértelemmel rendelkező rétegeit megmozgatni. Nyilván a kutatóközpontba érkező szakemberek lakhatási és egyéb szolgáltatási igényeket is jelentenek majd, a közvetett úton jelentkező hasznokat nehéz kiszámítani. Tudni kell azért azt is, hogy ez az Európai Unió nem az az Európai Unió, amelyik ezelőtt hat-nyolc évvel tervbe vette, hogy a legmagasabb technikai-innovációs szintet kell megvalósítani. Ma már az EU prioritásai, tevékenysége egészen más dimenzióban zajlik, ezt is figyelembe kell venni a tervezésnél. Az egyetemnek és Szegednek is fontos szerepe lesz a lézerkutató sikerében. Talán az ELI-t a szegedi Biológiai Kutatóközponthoz lehet hasonlítani, amely egy világszinten is kiemelkedő csúcsintézmény. Ha azonban ehhez nem kapcsolódnak gazdasági, innovatív vállalkozási tevékenységek, nem települ be köré egy versenyképes ipar, akkor csak egy kis létszámú zárványként maradhat fenn, nagyrészt külföldi munkatársakkal. Fontos, hogy egy erős vállalkozói kör települjön köré, amelyik érti, hogy mit tud nyújtani az ELI, és hasznosítani is tudja a többletlehetőségeket. Ez a világon mindenhol így működik, ahol jól működik.

- Ez a Science park feladata lenne.

- Így van, illetve annak egy tágabb volta, ahol már kis-közepes vállalkozások a piac igényeire konvertálva tudják hasznosítani a szellemi terméket. Egy nagyon értékes marketinglehetőséget jelent egyébként, hogy a cégek, vállalkozások itt a szegedi ELI régiójából fejlesztenek és törnek be a hazai, vagy akár a világpiacra.

- Ha már szóba került a Szegedi Tudományegyetem: ön szerint mennyire jó a város és az egyetem együttműködése?

- Pillanatnyilag talán a Szegedi Tudományegyetem a legnagyobb és legsértetlenebb egysége a város gazdasági életének. Nyilvánvalóan azért itt is felismerhetők komoly döntéshozatali, strukturális problémák, ahogy az egész magyar felsőoktatásban is. Valószínűleg a kancellári rendszer szeptembertől várható bevezetése az eddigieknél gyorsabban, hatékonyabban tudja a közérdeket, nemzetstratégiai érdekeket érvényre juttatni.

- Az őszi választások eredményétől függetlenül ön milyen irányban látja Szeged fejlődésének, előrelépésének a jövőjét?

- Ahogy azt már említettem, biztosan nem elegendő csak a legmagasabb csúcstechnológiát jelentő iparágak, fejlesztések becsábítása. Sajnos Szegeden és környékén nagy számban vannak olyanok, akiknek nem jelent ez feltétlenül megoldást, hiszen hiányos a képzettségük, nyelvtudásuk, mobilitásuk. Nem lehet eltekinteni a hagyományos iparágak, termelőtevékenységek felélesztésétől, de azt a 21. századnak megfelelően kell visszaépíteni. A mezőgazdaság, élelmiszeripar és a különféle hungaikumok nemzetközileg is versenyképes előállítása a kulcs, jó példát mutatnak egyes olasz, svájci vagy német tartományok, melyek teljes egészébe meg tudnak élni ebből. Másfelől látnunk kell azt is, hogy az oktatáshoz, képzéshez kapcsolódó ipari fejlesztések nagyon komoly erőt képviselnek Szegeden – az egészségügyi felsőoktatásban 4-5-szörös képzésben jelentkeznek hozzánk. Ez az ELI-vel, vagy anélkül is egy komoly elrugaszkodási pont lesz a jövőben.