Nem 25 ezer forint, hanem 2,5 millió forint feletti havi reklámköltés esetén terhelné adófizetési kötelezettség a hirdetés megrendelőjét akkor, ha a reklám közzétevője nem nyilatkozik az adókötelezettségéről.
Erről szóló módosító javaslatot fogadott el szerdán az Országgyűlés törvényalkotási bizottsága a reklámadóról szóló jogszabály változtatásához. Eszerint az adó alapja a reklámközzététel havi összesített ellenértékének 2,5 millió forintot meghaladó része, az adó mértéke pedig 20 százalék. A testület több ellenzéki tagja, köztük
Bárándy Gergely
(MSZP) és
Fodor Gábor
(független) is az RTL Klub és a sajtószabadság ellen irányuló jogalkotásnak tartotta az eredeti előterjesztést, amely szerintük politikai céloktól motivált, így megengedhetetlen. A jobbikos Szilágyi György szerint a kereskedelmi csatorna keddi riportjával kis- és közepes vállalkozásokat mentett meg az adófizetéstől, mert a bizottság annak hatására készítette el javaslatát.
L. Simon László
(Fidesz), a törvényjavaslat előterjesztője a testület ülésén azt mondta: támogatja a bizottsági javaslatot, bár az nem szolgálja eredeti előterjesztése célját, azt, hogy multinacionális internetes cégeket - amelyek a nem növekvő magyar reklámköltésből egyre nagyobb szeletet hasítanak ki - rávegyék az adófizetésre. Ezt nemzeti protekcionizmusnak nevezte, amely a költségvetésnek kedvezne. Hozzátette: azért tudja mégis elfogadni a módosítást, mert érzékeli, hogy a kérdéssel kapcsolatban pánikhangulatot lehet kelteni a kis- és közepes vállalkozások körében, ennek pedig nem látja értelmét. Kijelentette: javaslatában nincs benne az RTL szó, a sajtószabadság elleni vádra pedig azt mondta, ahhoz semmi köze annak, ha egy jelentős bevételre szert tevő médiavállalat a korábbi évek számviteli trükkjeivel felhalmozott elhatárolt veszteségével csökkenti adófizetési kötelezettség, "ha tetszik, kiszervezi az országból a jövedelmet". A törvényalkotási bizottság a kormány devizahitelesek megsegítését célzó törvényjavaslatához is elfogadott módosításokat. Ezek értelmében a bankok nem emelhetik egyoldalúan a fogyasztói kölcsönök kamatait, költségeit és díjait addig, amíg az érintett általános szerződési feltételeik tisztességességét jogerős bírósági döntés meg nem állapítja. Azt is rögzítették: a jogszabály nemcsak a végtörlesztésben érintettekre nem vonatkozna, hanem azokra sem, akiknek a kölcsönszerződését az eszközkezelő rendezte. A törvény, amelyről várhatóan pénteken szavaznak, kimondaná: felfüggesztik a folyamatban lévő pereket és végrehajtásokat, legkésőbb december 31-éig. A változtatás pontosítja azt is, hogy a jogszabály a 2004. január 1-jén vagy azt követően és a törvény hatályba lépéséig megkötött hitelszerződésekre vonatkozik, de olyan eljárási szabályokat is rögzít, amelyek gyorsíthatják az esetlegesen a bankok által indított pereket. A testület ugyancsak elfogadta azt a módosítást, amely szerint a meglévő szerződések esetében - akár forint- akár devizahitek - az elévülés csak akkor kezdődhet, ha a szerződést lezárták. A törvényjavaslattal kapcsolatban a szocialista Legény Zsolt és frakciótársa, Bárándy Gergely a hatástanulmányokat hiányolta, szerintük ezek nélkül a gyorsan beterjesztett javaslatról nem tudható biztosan, hogy valóban a hiteleseket segíti. Az ülésen
Répássy Róbert
, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára és
Gulyás Gergely
, a testület fideszes elnöke is megerősítette, hogy a módosító javaslatokról részletesen egyeztettek a Kúriával és az Országos Bírósági Hivatallal. Az államtitkár kifejtette azt is: mivel folyamatban lévő szerződésekbe avatkozna be a jogszabály, pontosan követik a Kúria ezzel kapcsolatos döntését.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.