A tudományos park hagymája: milyen szerepet kaphatnak a szegedi cégek az ELI-ben?

Akár egy hagyma rétegei, úgy áll össze az ELI szegedi lézerfizikai kutatóközpontot körülölelő mintegy hetven hektáros science park. Hol lesz a helye mindebben a Csongrád megyei kis- és középvállalkozásoknak? Hogyan pörgeti meg a helyi gazdasági életet a 2015 végére tervezett központ?

2010-ben kezdődött, s ma is érezni hatását annak az elsöprő kis- és középvállalkozói pályázati boomnak, amely elsősorban innovációs tenderek hatására következett be Magyarországon. Most, hogy az ELI körül is csendesedni látszik hercehurca és

végre letették az első alapkövet

is - lévén hamarosan megindulnak az építkezések - a Csongrád megyei cégek részéről is egyre nagyobb az érdeklődés, szeretnének csatlakozni a lézerfizikai alapkutató központhoz. Az ELI-APS és a köré tervezett science vagy tudományos park gazdasági hatásvizsgálatáról

Lukovics Miklós

, a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudomány Kar docense beszélt a hallgatóságnak egy csütörtöki tájékoztatón. Tapasztalatból tudja, hogy az első kérdés, amely megfogalmazódik a helyi vállalkozók között az az: hogyan tudnak kapcsolatba kerülni a szegedi óriásintézménnyel?

Íme a hagyma!

A science park összetétele

A választ ábrán szemléltette, amelyhez hasonlót (az átláthatóság érdekében) olvasóinknak is bemutatunk. A teljes létesítmény várhatóan több mint 5000 főt foglalkoztat majd, 2020-ig népesül be irodákkal, kutatási egységekkel. Mint az a grafikonon is látszik, a tudományos park négy körben vonzza maga köré gazdasági társaságokat. Az elsőben az alkalmazott kutatást végző tanszékek és vállalkozások kapnak helyet, ők napi kapcsolatban állnak majd az ELI-vel. Viszont ez olyan speciális rétege a nagy egésznek, hogy itt a helyi vállalkozások biztosan nem tudnak érvényesülni, javarészt külföldiek, franciák teszik ki a beszállítói kört. Az illusztráció második karikáján azokat az innovációs megrendelőket találjuk, akik az előbb említett kör beszállítójaként működnek közre. Lukovics szerint ebben a szegmensben már van esély arra, hogy magyar cégek is bekapcsolódhatnak. Az alapkörtől számított harmadik a támogató iparágaknak van fenntartva: a takarítástól kezdve a beszállítókig a helyi vállalkozások tölthetik fel. A "hagyma" zárórétege már nem a park területén érvényesül: ez jelöli mindazokat, akiknél a kutatóközpont dolgozói pénzt költenek, vagyis a Szeged város és a környékbeli települések éttermei, szórakoztató központjai, plázái, üdülői és egyebek.

A GTK docense kifejtette, a lézerfizikai központ nem eredményezi azt, hogy a tudományos park is kizárólag ezen a tudományterületen érvényesül, minden bizonnyal informatikai fókuszú lesz, ahová a Tisza-parti egyetem kutatóállomásai is kitelepülnek. Az ELI-APS-nek mintegy 12694 millió forint lehet a helyi gazdaságra gyakorolt hatása, ami a 2011-es adatokat alapul véve a szegediek munkaviszonyából származó jövedelem jelentős, 15 százaléka.

A helyi vállalkozóknak alkalmazkodniuk kell

Mindehhez azonban piacképes és versenyképes vállalkozói szférára van szükség, Csongrád megyében is."Az ELI önmagában nem oldja meg a gazdasági élet fellendülését" - állítja

Nemesi Pál

, a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Példaként hozta fel Debrecent, ahol az elért innovációs fejlesztések 50 százalékát teszik ki a helyi gazdaság szereplői. Nálunk ugyan ezt a számot az SZTE generálja, viszont a tudásközpont támogatóinak egynegyede is aktív résztvevő lehetne a város életében. Nemesi szerint a kkv-k tájékoztatása és a tudatos innováció jelentheti a megoldást, ebben pedig a kamara tudja őket kisegíteni. A kutatóegyetemek, az ipar és a kkv-k együttműködésének színterét a Horizon 2020 kutatási és innovációs keretprogram teremti meg, amelyet

Olasz Lívia

tanácsadó ismertetett.