Nyestriasztó módszereket tesztelnek a vadasparkban a kék vércsék védelméért

Természetes ellenségétől óvnák meg a nyolcvanas években megcsappant kékvércse-állományt: a vadaspark területén a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület olyan módszereken dolgozik, mellyel a nyesteket távolt tartanák a madárkolóniák fészkeitől. Több ezer órányi videó elemzésével kell meghatározni a szakembereknek a leghatékonyabb nyestriasztó eszközöket.

Afrikai telelőhelyükről a következő hetekben érkeznek vissza a hazánkban fészkelő kék vércsék. Mintegy két és félezer madár költözik vissza Magyarországra, ez a szám a 2006-os állomány duplája, akkor még alig öt-hatszáz pár költött hazánkban. A telepesen fészkelő vándormadár előszeretettel használta a vetési varjú gazdátlan "otthonát", a nyolcvanas években végbement varjúgyérítést így ez a madárfaj is megsínylette. Emellett a modern, intenzív mezőgazdaság, a nagytáblás monokultúrás növénytermesztés és aratási módszerek sem kedveznek az elsősorban rovarokat, rágcsálókat fogyasztó madarak táplálékellátásának és eredményes vadászatának. A Magyar Madártani Egyesület 2006-ban kongatta meg a vészharangot, onnantól indulhatott el az első, EU-s forrásból finanszírozott program a kék vércse védelmében, s néhány év alatt a mesterségesen kihelyezett költőládák segítségével máris komoly eredményeket sikerült elérni. Nem csak a fészkelőhelyek hiánya és a táplálékforrások leszűkülése veszélyezteti a kék vércsék költési sikerét Magyarországon, egyes telepeken a fészkek közelébe jutó ragadozók is súlyos károkat okozhatnak. Legnagyobb természetes ellenségének a nyest számít, a menyétféle szinte az egyetlen ragadozó, amely a fészket megközelítve nem csak a tojásra, de az éppen kotló kifejlett állatra is veszélyes. A költőtelepre bekerülve egyetlen nyest is komoly károkat okozhat az állományban, nem ritkán teljesen felszámolja azt. Ezért a jelenleg zajló, „A kék vércse védelme a Kárpát-medencében” elnevezésű 5 éves LIFE+ projekt keretében a madártani egyesület szakemberei a Szegedi Vadasparkkal közösen kutatási programot indítottak a vércsék megóvásáért, melynek elsődleges célja egy nyesteket távol tartó módszer kifejlesztése.

"Nem levadászni vagy elpusztítani szeretnénk őket, hiszen a nyest egy rendkívül eszes, alkalmazkodó, a faunában fontos szerepet betöltő állat. A kutatás célja egy olyan módszer kifejlesztése, amivel a költőhelyektől sikeresen távol tudnánk tartani őket, megóvva ezzel a védett madarak fészkeit" - mondta el a SZEGEDma.hu kérdésére Solt Szabolcs, a Magyar Madártani Egyesület Kékvércse-védelmi LIVE+ programjának koordinátora. A tavaly nyáron indult kutatáshoz a vadaspark hat örökbefogadott nyestet ajánlott fel, melyek kamerával felszerelt külön kifutót kaptak. Itt rögzítették reakcióikat bizonyos illatanyagokra, hangokra, melyek a kék vércséknek is készített költőládák egyikéből érkezik. Heteken belül lezáródnak a vizsgálatok, onnantól pedig a szakembereknek több ezer órányi nyest-videót kell kiértékelni, hogy megtalálják a legcélravezetőbb elrettentő módszert. A kék vércse Magyarországon fokozottan védett, kis termetű – 30 centiméteres testhosszú – sólyomféle. Állományának megőrzése több országban is kitűzött cél, de nálunk szerencsére már nem olyan súlyos a helyzet, mint a futó nemzetközi projektben patrnerként részt vevő Szlovákiában, ahol a legutolsó felmérés alapján tavaly csupán egyetlen pár költött.