Lengyel Györgyi: Ősztől jöhetnek a kancellárok az egyetemekre

Az új kormány megalakulása után kerül a Parlament elé a kancellária-rendszer bevezetésének kérdése – nyilatkozta a SZEGEDma.hu-nak Lengyel Györgyi közigazgatási államtitkár, akitől megtudtuk, az ELI ügyében is tárgyalásokat folytat majd az Emberi Erőforrások Minisztériuma.

- Az SZTE Bolyai-épülete 1,3 milliárd forintból újult meg. Adódik a kérdés, mire számíthatnak az új Fidesz-KDNP-kormánytól a felsőoktatási intézmények, és ezen belül is a szegedi universitas?

- Nemrégiben tárgyalta a kormány az operatív programokat, de még kiegészítésekre van szükség, mivel a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklus most indult. Ismert, hogy szervezeti átalakítások történtek az elmúlt hónapokban, elsőként az irányító hatóságot integráltuk a minisztérium szervezetébe, április közepétől pedig a közreműködő szervezet, az Európai Szociális Alap (ESZA) került a szaktárcánkhoz mintegy 700 fővel. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy míg korábban nonprofit kft. formában működtek, mostantól kormánytisztviselőként végzik a munkájukat az érintett alkalmazottak. Mondhatjuk, hogy az út elején vagyunk, de gőzerővel folyik ez a munka.

- Ha már az átalakításokról beszélt, mi a helyzet a felsőoktatási kancellária-rendszerrel? Ennek létrehozását továbbra is napirenden tartja a kormány, hol tart az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) az előkészítéssel?

- A rendszer napirenden van, de ehhez módosítani kell a felsőoktatási törvényt. Az új kormány megalakulása után be is terjesztjük a Parlament elé a jogszabály-módosítást. Ennek értelmében az állami fenntartás felelősségét a jövőben a kancellár testesíti meg, és a koncepciót ismerve elmondható, a kancellár lesz az, aki többek között az egyetem informatikai, humánerőforrás-ügyi, gazdasági és jogi ügyes-bajos dolgát leveszi a rektor válláról. A kancellárok kinevezését miniszterelnöki vagy miniszteri hatáskörben képzeljük el, jelenleg a törvénymódosítás utolsó fázisában vagyunk. Eltökélt szándék van arra nézve, hogy szeptembertől kancellárok legyenek a felsőoktatási intézményekben. Megjegyzem, vannak olyan intézmények, ahol maguktól létrehozták a kancellária-rendszert, ilyen például az Óbudai vagy épp a veszprémi Pannon Egyetem.

- Az említett két universitastól milyen tapasztalatokat szerzett az EMMI?

- Nem pont ugyanolyan rendszer működik azon a két egyetemen, mint amit bevezetni tervezünk, de önmagában az a tény, hogy két intézmény saját magától felvállalta, kancellárt nevez ki, jelzi, hogy szükség van erre a rendszerre.

- Miként látja Szeged és ezen belül az itt működő egyetem jövőképét?

- A Szegedi Tudományegyetemmel eddig is jó volt a kapcsolata a szaktárcánknak, és úgy látom, mindenkinek az az érdeke, hogy ez így is maradjon. Példaként említhetem az ELI lézeres kutatóközpontot, mellyel kapcsolatban

Szabó Gábor

rektorral megbeszéltük, hogy szükség lesz minisztériumi szintű egyeztetésre is a következő hetekben, melynek a megszervezésében is felajánlottam a segítségemet. Ne felejtsük el, hogy az SZTE az egyik legfontosabb munkáltató Szeged városában, a város gazdasági versenyképességére, a foglalkoztatásra vagy éppen a fejlesztésekre nézve nem közömbös, hogy az egyetem milyen helyzetben van. Ezenkívül számtalan közös pont van a város és a tárcánk között, hiszen az iskolák állami fenntartásba kerültek, a szegedi Klebelsberg-központtal is felvettem a kapcsolatot. Remélem, hogy Szeged is fejlődik, mert az országnak is ez az érdeke.