Huszárlány szobor Szőreg kapujában

Rózsavölgyi József, Szőreg önkormányzati képviselője egyéni képviselői indítványt nyújtott be a 2014. május 5-i közgyűléshez, amelyben kérte képviselőtársainak hozzájárulását a Szőregi út és a Thököly út kereszteződésében lévő körforgalomban felállítandó „Huszárlány” szoborhoz.

Ebben az évben lesz a szőregi csata 165. évfordulója, melynek következtében Szeged-Szőregnél a

Dembinski

vezette csapatok vereséget szenvedtek. A csata több emberéletet követelt, köztük nőkét is. Mint ismeretes, a nők sokszor segédkeztek a fronton kórházakban, sebesülteket ápolva. Kevésbé tudjuk azonban azt, hogy bizony nemcsak a betegellátás terén találkozhattunk nőkkel, hanem a csatamezőn harcolva is. Pontos számokat a történészek sem tudnak, hiszen álruhában, álnévvel léptek a seregbe. A bátor, hősiesen helytálló katonanők teljesítményét még a férfi többségű történésztársadalom is elismeri. Az Akadémia Kiadó gondozásában megjelent Elbeszélések 1850 című kötet hasábjain olvasható az alábbi: „Szegeden lehetett látni a Bocskai-huszárok között egy szép, fiatal barna lyányt, hajdú lyány volt, már akkor őrmesteri rangot viselt, a szőregi csatában elesett

<…>

”.

Erdei Gyula

tanár megtalálta a levéltárban a honvédsereg 1867-ben összeállított névjegyzékét, melyben szerepelt egy hajdúszováti születésű, 18 éves hajadon,

Szalóki Zsuzsánna

, akit 1849. március 29-én avatták az 52. zászlóalj tisztjévé,

Gál Lajos

néven.

A bécsi légióban szolgált egy 23 éves,

Ligeti Kálmán

nevű tiszt. 1853-ban kísérelt meg öngyilkosságot a laktanyában, ekkor derült ki, hogy valójában nő,

Pfiffner Paulina

.

Bányai Júlia

, aki

Bányai Gyulaként

jelentkezett katonának, szintén a fronton harcolt. Kitűnő francianyelv-tudását felhasználva kémkedett is a szabadságharc idején. Érdemei elismeréseként

Bem József

századosi ranggal tüntette ki az asszonyt, aki a világosi fegyverletétel után Törökországba emigrált. A bécsi forradalomban harcolt

Lebstück Károly

néven

Lebstück Mária

honvéd főhadnagy. A csatában megsebesült, ekkor derült ki női mivolta. Kémnek hitték, halálra ítélték, azonban

Kossuth

közbenjárására végül szabadon engedték. Rendkívüli bátorságáról tanúskodó hadtetteiért aranykardbojttal tüntették ki, és főhadnagyi rangot is kapott. Férjének,

Jónák Józsefnek

családja őrzi a mai napig arcképét. Kardját és életrajzát a Hadtörténeti Múzeum számára a család átadta. Újpesten, a Csokonai utca 4. szám alatt élt, mely ház falán emléktábla, illetve Újpesten utca is őrzi nevét.

Huszka Jenő

„Mária főhadnagy” című operettjével tisztelgett előtte. A forradalom hősnőiként emlegetik még

Csizmárovics Máriát, Jagelló Apollóniát, Megyesi Karolinát, Nyári Marit, Szentpály Jankát

és

Vida Annát

is.

Ma már Európában, így hazánkban is elfogadottnak számít a női jelenlét a seregben. A magyar honvédség kötelékében állók 16 százaléka nő. Előttük, illetve az 1848-49-es forradalom és szabadságharc bátor hősnői és hősi halált halt huszárlányai előtt is szeretnék kifejezni tiszteletüket a szőregiek a „Huszárlány” szobor kihelyezésével.

* * *

Igaz, a helyi sajtó „Fordítva ül a lovon a képviselő” című cikkében kifogásolta, hogy a képviselő a közgyűlés engedélye nélkül akarja kihelyezni az emlékművet. Ezzel szemben elmondható, a képviselő olyan irányban üli meg azt a lovat, ami előreviszi a településrész fejlődését. Hosszú sorokban lehetne felsorolni azokat az elért eredményeket, amik 3,5 éve Szőregen történtek. Járdák és buszmegállók felújítása, gyalogos-átkelőhely létesítése, Emese-kút, Lány rózsákkal szobor, műfüves futballpálya, Gulácsy-park fejlesztése – Sándor Csikar-kút – ez csak néhány azok közül, amelyek megvalósultak a városrészben

Rózsavölgyi József

képviselősége alatt. „Miután a közgyűlés döntött a költségvetésről, majd elosztották a képviselők között a rendelkezésre álló összeget, összehívtam a részönkormányzati tagokat, akikkel közösen kijelöltük és elosztottuk azokat a feladatokat, amelyeket meg kívánunk valósítani a jövőben. A részönkormányzat által jóváhagyott költségvetési tervezetet a pénzügyi bizottságnak is benyújtottuk. Ennek ez a szabályszerű menete. A közgyűlés elfogadta a Huszárlány szobor kihelyezését, a 28 szavazóból 26 igen és 2 tartózkodás mellett. A részönkormányzat jóváhagyása nélkül a közgyűlés nem fogadhatna el semmilyen indítványt. Szabályszerűen jártunk el. A Huszárlány szobor esetében is így történt, sőt, a képet, illetve a grafikát, amit hiányoltak, elvittem a kulturális bizottságnak, továbbítottam a Budapesti Lektorátusi Hivatalhoz, a Főépítészi Hivatalba, a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-nek, a Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft.-nek, és eljuttattam a Városüzemeltetési Irodához is. Természetesen a közgyűlésen is bárki, aki kíváncsi volt rá, megtekinthette volna a Huszárlány szobor rendelkezésre álló dokumentációját, hisz bent volt teremben. Ezek után döntse el mindenki, hogy ki ül fordítva a lovon!” – nyilatkozta Rózsavölgyi József.