A paksi atomerőmű fejlesztése hosszú távon biztosítani fogja Magyarország olcsóbb energiaellátását, Szeged egyetlen lehetséges útja a kutatás és innováció felé vezet, a sport pedig minden eddiginél biztosabb támaszt kap - szegedi képviselőket kérdeztünk a Parlamentben.
Hétfőn a Parlament tavaszi ülésszakának
nyitóülésén járta SZEGEDma.hu. Az alkalmat kihasználva, az áprilisi választások időbeni közelsége okán az elmúlt három és fél év tanulságairól kérdeztük
B. Nagy László
és
Bohács Zsolt
országgyűlési képviselőket.
B. Nagy László a SZEGEDma.hu-nak kifejtette, a 2010-es kormányváltás idején egy komoly gazdasági mélyponton lévő ország irányítását vette át a Fidesz-KDNP. E helyzetből kellett olyan ésszerű politikai gondolkodásmódot kialakítani, amely képes volt kielégíteni a társadalmi igényeket, illetve a társadalom kötelezettségeinek teljesítését is korrekt formába önti. „E gazdaságpolitikai irányvonal előkészítette azt a folyamatot, amelyet ma rezsicsökkentésként emlegetünk. Ez 2010-ben kezdődött, amikor a kormány befagyasztotta a gáz, a víz, a villany és távhő árát. 2012-ben és 2013-ban ez a folyamat folytatódott, ahogy idén is folytatódni fog. Most, a ciklus utolsó parlamenti ülésszakán is ez az egyik legfontosabb téma” – fogalmazott a képviselő. Hozzátette, elképzeléseiket koncepciózus energiapolitikával tudták és tudják megtámogatni. „Itt két nagy lépést kell megemlítenem: az egyik a gáztározó megvásárlása az E-ON német gázipari cégtől, a másik pedig a paksi atomerőművel, illetve annak fejlesztésével kapcsolatos szerződések megkötése, ami hosszú távon biztosítani fogja Magyarország olcsóbb energiaellátását” – mondta B. Nagy László. Saját választókerületéről szólva kitért rá, mivel az magában foglal tizenkét homokhátsági települést, illetve Szeged egy részét, ezért érdemes két részre bontani a terület vizsgálatát is. „A vidéki falvakban, a Homokhátságon lakó honfitársainknak egyetlen elehetősége nem más, mint amit már az őseik is folytattak - a mezőgazdaságra, így a gyümölcs- és zöldségtermelésre épülő feldolgozóipar, konzervgyártás, illetve az ezekhez kapcsolódó szolgáltatások. Az ebből kikerülő termékmennyiséget a jövőben a megfelelő piacra juttatva érhetjük el, hogy annak profittartalma a családoknál maradjon. Szegeddel kapcsolatban teljesen más a helyzet. Szeged ipari régióközponti álmai szertefoszlani látszanak, ugyanakkor a kutatás és innováció mint irány megmaradt. Ráadásul ebben igazán nagy lehetőségek előtt áll a város. Mindenki által ismert tény, hogy a közeljövőben teszik le az ELI alapkövét, majd az építkezés egyes szakaszai 2015-2017-ig zárulnak le. Ezt követően Szeged ismét felkerül az ország és Európa tudományos-innovációs térképére, nem is beszélve az oktatásról” – emelte ki a képviselő. Arra a kérdésre, ő maga miként készül a kampányidőszakra, elmondta, nem veti magát örömmel a csatározásokba. „Nem vagyok egy negatív értékrendű személyiség, bízom abban, hogy a kampány nem fog - legalábbis Csongrád megyében - elvadulni. Nagyon szeretném, ha észérvekkel, a tényekkel és azok kommunikációjával tudnánk majd meggyőzni azokat az embereket, akik közelebb érzik a szívükhöz a mi politikánkat. Reményeim szerint ezáltal április hatodikán este örülhetünk majd annak, hogy az a gazdaságpolitika és az a társadalompolitika, amelyet magunkénak vallunk, tovább fog élni a következő ciklusban is” – fejtette ki B. Nagy László.
Képviselőtársához hasonlóan Bohács Zsolt is fontosnak tartotta hangsúlyozni, 2010-ben egy súlyos helyzetben lévő ország irányítását vette át a mostani kormány. „Bőven akadtak olyan döntéseink, amelyek mindenki számára nagyon fontosak voltak. Az első talán az volt, hogy az alaptörvényt sikerült elfogadtatnunk, hiszen ezzel már régóta adósak voltunk. A második, hogy a magyar állampolgárság kérdését rendezni tudtuk. Ezeken kívül is számos olyan döntés született ebben az időszakban, amelyekre korábban nem lehetett példa. Rengeteg akadályt kellett átugranunk, de ez végül sikerült is, köszönhetően a kétharmados többségnek. Szerencsére így sok olyan gazdaságpolitikai kérdésben is sikerült előrelépnünk, amelyekről eddig csak beszélni tudtunk” – fogalmazott a korábbi ötszörös világbajnok kenus. Kitért rá, az államháztartási hiány immáron tartósan három százalék alatt van, továbbá az is beszédes tény, hogy több uniós eljárás is megszűnt az elmúlt három és fél évben Magyarországgal szemben. Mindemellett az emberek számára a legegyértelműbb, legkézzelfoghatóbb eredményeket a rezsicsökkentést hozta meg. „A rezsiköltségek kapcsán közel 1000 milliárd forintot vittek ki az országból azok a multicégek, amelyek itt folytatják tevékenységüket. Ebből az elmúlt évi felmérések alapján 240 milliárdot tudtunk visszajuttatni a családoknak! Ez annyit tesz, hogy minden családban minimum egy havi bérrel több marad a kasszában. Reméljük, lehetőségünk nyílik rá, hogy ezt a munkát folytassuk. Bízunk benne, a lakosság látta az elmúlt időszakban, hogy jó irányba halad az ország” – fogalmazott Bohács Zsolt. A sportról szólva elmondta, a kormány azt kiemelten kezelte, hiszen míg 2010-ben alig 5,6 milliárd forintot költöttek a sport támogatására, addig a 2014-es költségvetésben már 106 milliárdot irányoztak elő e terület megsegítésére. Ez nyilvánvalóan a megyékre lebontva is komoly előrelépést jelent. „Beszéljünk akár a kajak-kenuról, az atlétikáról, az úszásról vagy bármely más sportágról, 2020-ig olyan szerződései vannak a kiemelt sportegyesületeknek, illetve a szövetségeknek, amelyek egyértelműen biztosítják azt, hogy ezek a klubok sikeresen tudjanak felkészülni mind a hazai, mind a nemzetközi megmérettetésekre. Ilyen volumenű támogatásra eddig nem volt példa, és ezeket az összegeket egyaránt lehet infrastruktúrára, eszközbeszerzésre vagy edzők bérére, illetve képzésére költeni. Azt hiszem, ez egy olyan lehetőség, amivel mindenki számára tudjuk biztosítani, hogy Magyarország a sportban kimagaslóan tudjon teljesíteni” – zárta gondolatait Bohács Zsolt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.