Szeged

Régóta élő "kultusz": Rejtő Jenő és Szeged kapcsolata

Régóta élő "kultusz": Rejtő Jenő és Szeged kapcsolata

Nem divathullám, hanem történetté vált. Rejtő Jenő és Szeged kapcsolata közösségi alappá formálódott.

Böjthe Sándor
7 órája
Fotó: SzegedMa Archív
Régóta élő "kultusz": Rejtő Jenő és Szeged kapcsolata

Rejtő Jenő több szálon kötődik a Tisza-parti városhoz: 1910–1911-ben családjával Szegeden éltek (elhunyt kishúgát a helyi zsidó temetőben helyezték örök nyugalomra). Később két operettjét – a Gróf Figarót és a Tatjana, az orosz kémnő-t – is elsőként a Szegedi Nemzeti Színház mutatta be a ’30-as években. Bár a karanténosan átértelmezett ponyvaregények mestere elsősorban Pesten vált népszerűvé, ma már a Dél-Alföldön is valódi kultusz övezi nevét. Könyvei több tízmilliós példányszámban keltek el a Kádár-korszakban, és az utóbbi években Szeged közterei és fesztiváljai is felismerték vonzerejüket.

Rejtő Jenő örökségének hagyománya tovább él Szegeden
Szegeden a ponyvargények legendás írójának, Rejtő Jenő örökségének hagyománya tovább él. Fotó: SzegedMa Archív

Rejtő Jenő szobrok Szeged városában

Az életnagyságú Piszkos Fred-szobor Szegeden is rendszeresen megjelenik. A PanoptikumArt képzőművészeti stúdiójának alkotása 2019-ben készült műgyantából, bronzos felületre utalva. 

A szobrot a 95. Ünnepi Könyvhét nyitónapján állították fel a Dugonics téren, Fülig Jimmy társaságában. Ezzel újra láthatóvá vált a városban a Rejtő-történetek egyik ikonikus szereplője, akit a rajongók azonnal lencsevégre kapnak: a művész szerint a figurák „utazó szobrok” – kerekeken guríthatóak –, és rendre buliznak a szegedi fesztiválokon.

Piszkos Fred (balra) és Fülig Jimmy (jobbra) életnagyságú szobrai a belvárosi Kárász utcán. A két szelfi-szobor az elmúlt években számos közösségi eseményen felbukkant: a Szegedi Ifjúsági Napokon (SZIN) hosszú sorokban várnak rájuk a fesztiválozók, hogy együtt fotózkodjanak a kedvelt regényhősökkel. Dobó Ferenc szobrász több fórumon is elmesélte, hogy az első két életnagyságú figura 2019-ben és 2023-ban készült el, és azóta Szeged mellett például Balatonbogláron, Debrecenben és Budapesten is megálltak velük az események.

Dobó Ferenc Levente márkaszobrász, alkotása Fülig Jimmy társaságában. Fotó: Délmagyar / Karnok Csaba

A nagyobb alakok mellett most kis méretű „Rejtő-miniszobrok” ötlete is született: az elképzelés szerint több 15–20 centis szobor formájában jelenne meg a városban Piszkos Fred, Fülig Jimmy és más szereplők. A tervek között szerepel maga Rejtő Jenő is egy óriási szegedi paprikára támaszkodva, illetve a híres “Na, mi újság, Wágner úr?” nevű hajó makettje – méghozzá egy tiszavirág vontatta csónak formájában.

Ha megvalósulnak, ezek a kis alakok játékos felfedezőtúrát ígérnek majd a turistáknak Szeged utcáin.

Ünnepi események és rendezvények

A Rejtő-motívumok nemcsak a szobrok révén, de élő rendezvényeken is felbukkannak. Minden januárban Rejtő-napot tartanak Szőregen, ahol irodalmi és színházi megemlékezéssel tisztelegnek az író emléke előtt: a Tömörkény Művelődési Ház előtt is például az életnagyságú Piszkos Fred-szobor várta a vendégeket, majd 2020-ban Thuróczy Gergely (Petőfi Irodalmi Múzeum) tartott „ponyva- és kabarézseniről” előadást, este pedig a Genéziusz Színház adta elő Rejtő: A tévedések összjátéka című vígjátékát.

Hasonlóképp visszatérő elem a Rejtő-kultuszban Szeged fő rendezvényein is: a SZIN-en a már említett vándorszobrok „bulikörútja” mindig nagy szenzációnak számít, az ünnepi könyvhéten pedig Rejtő-rajongó irodalmárok és szobrászok tartanak beszélgetéseket és közös fotózásokat.

Emellett a helyi színházi élet sem feledkezik meg róla: a Genéziusz már 2011-ben Rejtő-darabot mutatott be Szegeden, és a színpadon a mai napig időről időre előkerülnek Rejtő-szövegek.

Kultuszépítők és támogatók

A Rejtő-rajongók kultuszát elsősorban lelkes helyi kezdeményezők és intézmények építik. A frontvonal egyik képviselőjeként, Dobó Ferenc Levente „márkaszobrász” és PanoptikumArt áll, aki saját műhelyükben készíti a bronzfigurákat és – forrásaik egy részét közösségi adományokból fedezve – járják velük az országot.

A Somogyi Könyvtár irodalmi estjei és a helyi kulturális központok rendszeresen rendeznek Rejtő-estreket és kiállításokat. Mindezek a közösségi erőfeszítések együtt alakítják az új Rejtő-kultuszt: Szeged városának közterei és programjai így egyszerre szórakoztató városi kalandtúrává és irodalmi kincskereséssé válnak Rejtő Jenő figura- és humorvilágának megújult rajongói számára.

További híreink:

 

 

 

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.