Fura tudományos teóriák a Mikulásról

Miért piros a rénszarvas orra, a hangsebesség hányszorosával halad a Télapó, és árt-e gyerekeknek a Mikulás meséje? Íme a legbizarabb tudományos eredmények a piroskabátos Mikulásról.

Mikulás napjának hagyományát Szent Miklós myrai püspöktől eredeztetik, aki a legenda szerint segíteni akart egy szegény családon, de szerénységből csak titokban, az éj leple alatt tett egy-egy arannyal telt erszényt ablakukba. Az ajándékozás hagyománya innen eredeteztethető, míg a Télapó kifejezés a 20. század első harmadában keletkezhetett. A szánnal érkező, kéményen keresztül közlekedő nagyszakállú történetét minden gyerek kívülről fújja, de milyen tudományos alapja van mindezeknek?

Télapó a matematikus és a fizikus szemével

A Gothenburg-i egyetem matematikai tanszékének vezetője a Télapó munkáját próbálta meg számszerűsíteni. „Becslése szerint a világon nagyjából kétmilliárd gyermek él, de a Télapó nem látogatja meg a muszlimokat, hébereket, buddhistákat, így összességében csak 380 millió gyereket kell meglátogatnia„ – számolta ki Stefan Lemurell, a numerikus analízis ismert szaktekintélye. Ha feltételezzük, hogy egy családban átlagosan 2,5 gyermek található, akkor 152 millió otthont kell a Télapónak meglátogatnia, azaz kilencszázat másodpercenként. A számításba a fizikusok is beszálltak: ha feltételezzük, hogy a házak száz méterre vannak egymástól, és a Télapónak időbe telik, míg megfelelően leparkol a szánnal, bemászik a kéményen és kiosztja az ajándékokat, akkor a Télapó átlagos sebessége 90 ezer km/órásra becsülhető. Ez a hangsebesség több, mint 250-szerese. „Hasznos lenne megtudni, hogy ezt hogyan oldja meg a Télapó, mert ez áttörést hozhatna az űrkutatásban is” – nyilatkozta Maria Sundin, az egyetem Fizika Tanszékének docense. Összességében, az időeltolódás miatt nem 24, hanem 31 órája van az ajándékok kézbesítésére.

Ezért piros Rudolf, a rénszarvas orra

A British Medical Journal weboldalán megjelent karácsonyi összeállítás szerint a Mikulás rénszarvasának azért vörös az orra, hogy megtudjon birkózni a repüléssel. A piros színért a kutatók szerint a Rudolf orrában lévő vörösvérsejtek a felelősek. A magas vörösvérsejtszám ugyanis elengedhetetlen a hatékony oxigénszállításhoz és a testhőmérséklet szabályozásához olyan extrém körülmények között, mint a repülés. Holland és norvég kutatók videómikroszkóppal vizsgálták meg emberek és rénszarvasok orrát, és azt találták, hogy a rénszarvasok orrában lényegesen több apró vérér található, amelyek vörösvérsejtekben különösen gazdagok.

„Ezek a tényezők jól magyarázzák, hogy miért vörös Rudolf, a Mikulás szolgálatában álló rénszarvas orra és azt is jól mutatja, hogy Rudolf jól alkalmazkodott a rendkívüli megterheléssel járó munkavégzéshez.” – szögezik le a kutatók tanulmányukban.

Felszabadított rabszolga segíti a Mikulást Hollandiában

Télapó a világ egyetlen országában sem dolgozik teljesen egyedül, hiszen ennyi ajándék kézbesítéséhez neki is elkél a segítség. A legtöbb helyen úgy tartják, hogy manói dolgoznak mellette a karácsonyi készülődésben, kivétel Hollandiában: itt egy felszabadított fekete rabszolga, Fekete Péter (Zwarte Piet) a Télapó jobbkeze. A vidáman ugrabugráló Pétert egy feketére összekent fehér ember "alakítja", aki karneválhoz hasonló ünnepségen vonul be a városba. Figurájának a fő körvonalait egy 1850-ben íródott gyerekkönyvnek, a Szent Miklós és a szolgálója című történet ihlette. Az erősen diszkriminatív és rasszista megjelenítésű, félbolond segítő jelképének eltörléséért a napokban

több százan demonstráltak Amszterdamban

.

Nem káros a mítosz

Sok szülő érzi úgy, hogy hazudik a gyermekének a Télapóról, és ez megingathatja a bizalmat közte és gyermeke között. A Montreali Egyetem kutatói szerint azonban erről nincs szó, a gyerekek egyfajta beavatásként élik meg a Télapó történetét. Serge Larivée, pszichológus szerint a gyermekek jelentős része magától kitalálja, hogy a Télapó nem létezik, amint logikai képességeik eléggé kifejlődnek. Amikor rájönnek az igazságra, a gyermekek elfogadják a játékszabályokat és továbbra is úgy tesznek, mintha hinnének a Télapóban.„Ez egyfajta rituális beavatás, amelyben a gyermekek elfogadják, hogy többé már nem kisbabák”. A kérdést egyébként már 1896-ban is vizsgálták a kutatók, és arra jutottak, hogy a gyermekeknek csak két százaléka érzi magát elárulva, amikor kiderül, hogy a Télapó nem létezik, és ez az arány napjainkra sem változott.

A ma ismert piros kabátos Mikulás

A Mikulás eredete tisztázott kérdés, ám a ma ismert piros kabátos, szőrmegalléros Mikulás egyelőre komoly viták tárgya. A legtöbben úgy vélik, hogy a vidám külsejű Mikulás az eredeti legenda része, ám ez csak részben igaz – írja a

borkabatbolt.hu.

A ma élő Mikulás-kép elterjedése nagyban a Coca-Colának köszönhető, aki ezzel a figurával népszerűsítette üdítőitalát 1931-től. Egy kutató azonban rábukkant a New York Times 1927-es számában egy cikkre, amely azt ecsetelte, hogy a gyerekek a Mikulást a piros kabátjával kötik össze, így ez az elmélet megdőlt. Egyre inkább úgy tűnik, hogy a mai piros ruhás Mikulás, egy archaikus Mikulásképet őrzött meg. A korai kereszténység idején ugyanis a püspökök hagyományos viselete a fehér-vörös volt, és csak később vált a lila szín meghatározóvá. Miklós püspök, a mai Mikulás őse, pedig ebben a korban élt és hajtotta végre jócselekedeteit. Egy időben zöld ruhában ábrázolták a nagyszakállút. Aki ennél is több részletet szeretne megtudnia a Mikulást övező tudományos kérdésekről, az iratkozzon be a Wisconsin Egyetem Santa Claus kurzusára.