A természet a panellakás erkélyén - madárvédelmi módszerek télire

Fontos, hogy téli etetéssel és itatással védjük a hazai madárállományt, ha már a nyugat-európai országok lakosainkat nem jut ki elég a csivitelésből. A madárgondozás egyébként legalább annyira rólunk emberekről, mint tollas barátainkról szól.

„A férfiak tudják, az egész világ sörnyitó, míg a madarász férfiak azt is tudják, hogy az egész világ madáretető” – kezdett bele madárvédelmi ismertetőjébe

Orbán Zoltán

, a Magyar Madártani Egyesület kommunikációs igazgatója. Sajnos a lakosság java máig nincs tisztában azzal, mikor kell és miért érdemes etetni tollas barátainkat, sokan az 1900-as évek elején kiadott

Herman Ottó

féle elavult szakirodalomra hagyatkoznak, aki károsnak, egyenesen természetrombolónak tekintette a fagyos hónapok madáretetési akcióit. Herman állítását azzal indokolta, hogy a madarak könnyen az emberek kiszolgáltatottjaivá válnak, lustaságuk pedig életképtelen viselkedést eredményez. A természettudós nézetei ellen ma már kézzel-lábbal tiltakoznak az ornitológusok, de munkájukat most is megnehezítik azok a magyar szakemberek által nem lektorált szövegek, melyek az angolszász könyvekből kerültek átfordításra. Mint arról Orbán Zoltán mesélt, ezek a szövegek Angliában láttak napvilágot, ahol meglehetősen más körülmények uralkodnak madárfronton, mint hazánkban. A nyugati ország mezőgazdasági területein annyi kártevőirtó méreganyagot permeteztek szét, hogy az 1960-as évekre mezei verébállományuk közel 90 százalékát kiirtották, így most fontok millióit ölik bele különféle madármentő programokba: köztük az egész éves madáretetésbe. Akik ezekből az írásokból próbálnak meg tájékozódni, nem értik, hogy az MME miért vannak a melegebb hónapokban gondoskodás ellen. A kommunikációs igazgató válasza erre egyszerű, a folytonos emberi beavatkozás infantilis egyedeket eredményez, ezt a szokást pedig örökítik az utódok felé is. Mondandóját egy tavaly téli példával illusztrálta: a Balaton mellől érkezett bejelentés, hogy a rendszeresen etetett hattyúk mintegy megzavarodva a hirtelen lehullott hótól a letakarított közúton próbáltak meg maguknak menedéket találni. Az „életképtelen” 40 fehér óriást végül az ornitológusoknak kellett rendbe tenniük, ami figyelmezetés arra, hogy ne kényeztessük el az állatokat, mert elkényelmesednek a felesleges gondozás alatt.

Etetni egyébként az első fagyoktól lehet egészen enyhülésig, de aki fotózni szeretné a madarakat, vagy első etetőhelyét rendezi be, akár szeptember közepén kiszórhatja a finomságokat. És hogy mik lehetnek ezek? Olajos magvak, állati zsiradék és alma, vagy főtt zöldségkeverék. Orbán Zoltán mindenkit arra buzdít, hogy egyszerre több módszert alkalmazzanak, ugyanis több tucat madárfaj látogathatja az oázisokat. Ha kertünk van, a legegyszerűbb megoldást a talajetető, vagyis szórjuk le az eleséget a földre. A vörösbegy, a zöldike és a háziveréb ezt a típust kedveli a leginkább, ha pedig a napraforgó magon túl kölessel és mákkal is kedveskedünk tollas barátainknak, akkor az ökörszemet, a házi rozsdafarkút, vagy a szajkót is vendégül láthatjuk, az almára pedig kifejezetten a fenyőrigók jönnek. Az őszapók, a meggyvágók és a süvöltők inkább csak nézelődni járnak az etető környékére, de akár őket is megleshetjük pár pillanat erejéig.

Nem szabad azonban sózott szotyit, sós szalonnát és péksütemény-féléket adni a nekik, utóbbi ugyanis olyan könnyen megszívja magát nedvességgel, hogy felfúvódhatnak tőle az állatok és fájni fog a belük. A dúcetető is jó kerti megoldás, az úgynevezett ablaketetővel pedig a házimacskák idegeire mehetünk. Szintén az ablakból nyújt jó kilátást a házak falára felszerelt acél etetőtál, de az egyszerű virágcserép alátét is jól funkcionál mind magtárnak, mind itatónak és porfürdőnek. Tévedés azt gondolni, hogy a gondoskodás csak a csivitelőkért van, javarészt a mi szórakoztatásunkért, környezetünk gazdagításáért érdemes ezzel foglalkozni. Ha nem foglalkoznánk a madarakkal, előbb-utóbb tovább állnának, így viszont még tehetünk azért, hogy sokáig gyönyörködhessünk bennük. „Madárbarát eszközökkel fel kell készülni a téli etetésre és az egész éves itatásra. A lényeg, hogy közel jöjjenek hozzánk, amitől fantasztikus élményekben lehet részünk” – fejezte be gondolatit az MME ornitológusa.