Orbán: 1956-ban nem lehetett tovább tűrni (FRISSÍTVE)

A miniszterelnök szerint Magyarország közeledik a valódi felszabadulás felé, ám a mindennapi élet szabadságának megvédéséhez a kormányoldal támogatóinak munkájára is szükség lesz. Orbán Viktor az október 23-i állami ünnepségen a jövő év tavaszán esedékes parlamenti választásra utalva azt is mondta: "lassan és biztosan be kell indítanunk a gépezetünket, hadrendbe kell állítani csapatainkat", mint 2010-ben.

Orbán Viktor

a fővárosi Hősök terén összegyűlt tömeg előtt kiemelte, hogy kormánya az elmúlt években a magyarok és a magyar szabadság érdekében hozott döntéseket; vitákat és összetűzéseket vállalt, és sorra meg is nyerte azokat. "Közeledünk a valódi felszabadulás, a mindennapi szabadságunk felé" - fogalmazott a kormányfő. A szabadság értelme ugyanis nem pusztán az - folytatta -, hogy nincsenek itt a szovjetek, és Magyarország nem a KGST foglya. A szabadság értelme az, hogy "felszabadíthatjuk és felszabadítjuk a saját életünket" - idézte

József Attilát

. "Mi rendezzük be, mi döntünk róla önállóan, mások beleszólása nélkül és a saját felelősségünkre" - mondta. Ezzel összefüggésben felidézte a 2010 óta hozott kormányzati intézkedéseket, amelyek szavai szerint olyan döntések voltak, amelyekhez senkitől sem kértek engedélyt, sem jóváhagyást, sőt a fél világ ellenére hozták meg őket. Így lett az országnak saját, a magyar és európai keresztény kultúra talapzatán álló alkotmánya, "a nemzet határokon átívelő újraegyesítésével világnemzet lettünk", döntés született arról is, hogy a magyarok nem élnek tovább a nemzetközi pénzügyi alapok foglyaiként, a közös teherből pedig többet kell viselniük a bankoknak, nemzetközi cégeknek - sorolta. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a volt kommunisták mindig készen állnak arra, hogy Magyarországot átadják a gyarmatosítóknak. Már a rendszerváltás idején is szervezkedtek a külső erőkkel, hogy átjátsszák nekik az ország vagyonát és erőforrásait - tette hozzá, majd a portugál zöldpárti európai parlamenti képviselőre, Rui Tavaresre - a magyarországi alapjogokról szóló uniós jelentés szerzőjére - utalva úgy fogalmazott: "a pufajkát öltönyre, a tovarist Tavaresre cserélték". A kormány azonban azt akarja, hogy az említett eredményeket ne lehessen újra elvenni a magyaroktól. A Hősök terén is azért gyűlt össze a tömeg a nemzeti ünnepen - folytatta -, hogy megmutassa, nem engedi, hogy ismét elvegyék a nyugdíjat, a fizetést, a gyedet, hogy ne dönthessék újra adósságba a családokat, a városokat, ne tehessék megint együtt tönkre Magyarországot, ne szolgáltathassák ki újra a spekulánsoknak, a bürokratáknak. Orbán Viktor nyomatékosította, a jelenlegi kormánytöbbség és támogatói nem dugják homokba a fejüket, hiszen "látjuk, hogy megint szervezkednek, fenekednek, hamisítanak, és megint idegenekkel szövetkeznek". A kabinet le fogja leplezni az összes hazugságot, hamisítást és az újabb trükkök százait - jelentette ki, majd köszönetet mondott a Békemenetnek - amelynek résztvevői a mostani nemzeti ünnepen is felvonultak - a "gyarmatosítási kísérlet" visszaveréséért. Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy nem elég jól kormányozni, nem elég kiszabadulni a hitelezők szorításából, nem elég az eredmények hosszú sora, és nem elég semmilyen biztató felmérés sem. "Nem hihetitek, hogy a kormányotok nélkületek és helyettetek megnyeri a küzdelmet, nem hagyhatjátok a munkát egyszerűen a kormányra vagy a pártokra" - fordult hallgatóságához, jelezve nekik, hogy az alkotmány, a munkahelyek, a nyugdíjak, a fizetések és a rezsicsökkentés, vagyis a mindennapi élet szabadságának megvédéséhez személyesen kell részt venniük a küzdelemben. "Szerveződjetek, jelentkezzetek és csatlakozzatok!" - biztatta őket. "Nincs okunk kapkodni, de lassan és biztosan be kell indítanunk a gépezetünket, hadrendbe kell állítani csapatainkat, éppen úgy, ahogyan 2010-ben tettük. Készülődjetek, most befejezhetjük azt, amit '56-ban elkezdtünk. Mindenkire szükség lesz" - buzdította a Hősök terén összegyűlt hallgatóságát a kormányfő.

Az 1956-os forradalomra utalva Orbán Viktor azt mondta: október 23-án az egész szabad világ kalapot emel, és meghajtja fejét Magyarország és a magyarok előtt, akik nyílt harcot indítottak a megszállók és a kommunista rendszer ellen, amely akkoriban félelemben tartotta az egész szabad világot. Hangsúlyozta, hogy a magyar szabadságharcosok felfedték a világ előtt, hogy a kommunizmus ki- és megjavíthatatlan. Úgy fogalmazott, 1956-ban az évekig tartó szenvedés után "a szabadságvágy lelökte a fojtást, kitört, és hatalmas sugárban indult az ég felé, hogy leverje onnan a vörös csillagokat". 1956 Magyarországán nem lehetett tovább tűrni, mert nem volt mire várni, mindenki érezte, hogy nincs tovább, ha folytatódik a szovjet világ, "semmi nem marad a magyar életből, ami a miénk", ezért tenni kellett valamit, így "fegyvert fogtunk, és szabadságharcot indítottunk. (...) Dicsőség a hősöknek!" - mondta, szavait pedig nagy tapssal fogadta a téren összegyűlt tömeg. A miniszterelnök szerint 1956 hősei a kiállás, a bátorság és a nagyság dicsőségét hagyták örökül. '56 hősei szépek, bátrak és fiatalok voltak - folytatta -, mégis odaadták az életüket a mi szabadságunkért. A sok fiatal, akit meggyilkoltak, bebörtönöztek, menekülésre kényszerítettek, "értünk és talán helyettünk" halt meg, került börtönbe, kényszerült emigrációba - fogalmazott, hozzátéve, hogy 1956 hősei lemondtak a világról a világért, az emberekről az emberekért, az életről az életért. Magyarország azt köszönheti a hősöknek, hogy a magyar történelem legsötétebb korszakában, "a szovjet megszállás alatt megőrizhettük a tartásunkat, felemelhettük a fejünket, mert ha titokban is, de volt mire büszkének lenni" - hangoztatta a kormányfő. Kijelentette, a hősök győztek, ha meghaltak is, mert utódaikra a diktatúra nyomasztó sötétsége helyett a kiállás, a bátorság és a nagyság dicsőségét hagyták örökül. Emlékeztetett, hogy a magyarok a 20. században háromszor, 1919-ben, 1956-ban és 1990-ben rázták le magukról a kommunista önkényt. "Azok a magyarok vetettek véget a szocializmus ólmos, nyomasztó és kilátástalan szürkeségének, akik 1956 után itt maradtak (...), és elszenvedték a megtorlásokat, a megaláztatásokat", majd végül "egyetlen látomásos év alatt visszaszorítottuk, meglékeltük, és az első választáson elsüllyesztettük a kommunistákat" - mondta. Felidézte - utalva Nagy Imre néhai mártír miniszterelnök és társai 1989-es újratemetésének ünnepségére -, hogy a döntő csapást éppen a Hősök terén mérték a kommunistákra, beütötték az utolsó szöget "a kommunizmus koporsójába", amelybe az elsőt 1956 hősei verték be. Beszédében figyelmeztetett azonban arra is, hogy a magyar szabadságnak nemcsak hősei voltak, hanem árulói is. "Az összes forradalmunkat külföldről verték le", és mindig voltak olyanok - "muszkavezetők, pufajkások, vörösbárók - mikor mi volt éppen a világdivat", akik segítették a külső ellenséget - hangsúlyozta. Orbán Viktor felelevenítette a 2006. október 23-i rendőri akciót is, és úgy fogalmazott, hogy ezen a napon "puskákkal vadásztak ránk a pesti utcán", lovas rohamot vezényeltek, és kardlappal verték a békés tüntetőket. Mindez azért történhetett meg, mert azok kezében volt a kormányzati hatalom, akik gátlás nélkül felhasználhatták az állam fegyveres testületeit saját népük ellen - mondta a miniszterelnök a tömeg pfújolása közepette -, majd úgy szólt hallgatóságához: "ne legyen kétségünk felőle, ma ismét közénk lövetnének - jó esetben gumilövedékkel -, és megint ránk vezényelnék az állam erőszakszervezeteit". Csak azért nem teszik, mert a magyarok a 2010-es választáson félretolták őket - jegyezte meg Orbán Viktor. A kormányfő a szavait azzal zárta, hogy ahogyan 1956-ban, úgy most sincs középút: "vagy felszabadítjuk magunkat, vagy nem leszünk szabadok". Aki nem a szabadságot választja a saját erejéből, annak a szolgaság lesz a végzete, "hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!" - mondta. A hallgatóság - amelyben sokan tartottak magasba magyar és székely zászlókat, az 56-os forradalom jelképét, a lyukas zászlót, valamint helységnévtáblákat - megtöltötte a Hősök terét, a résztvevők még az Andrássy úton is álltak, egészen a Rippl-Rónai utcáig. A tömeg túlnyomó része a Békemenette érkezett a Hősök terére. A szervezők három kivetítőt is felállítottak: a Bajza utcánál, a Kodály köröndön és a Terror Házánál, amelyek előtt több százan kísérték figyelemmel a kormányfő beszédét. Az MTI tudósítói semmilyen atrocitást, provokációt nem tapasztaltak.