Már az egykori Szeviép-vezérek vagyonát is foglalják?

Bűnvádi eljárás folyik a Szeviép-ügyben: az egykori építőipari cég 11 milliárdos tartozást halmozott fel több száz partnerével szemben, már foglalják a magánvagyont is.

A SZEGEDma.hu információ szerint a Szeviép Zrt. ellen bűnvádi eljárás folyik, és már az egykori cégvezérek vagyontárgyai közül is többet lefoglaltak. Felkerestük a NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatóságát, ahonnan hivatalosan a következő tájékoztatást kaptuk: „csődbűncselekmény gyanúja miatt folytatunk nyomozást a Szeviép Zrt. tevékenységével kapcsolatban. A nyomozóhatóság a keletkezett kár megtérülése érdekében vagyontárgyakat foglalt le. A nyomozás érdekei miatt jelenleg bővebb tájékoztatást nem áll módunkban adni” – áll a nyilatkozatban.

Temesvári Zoltán

, a károsult vállalkozók jogi képviselője szerint nem valószínű, hogy az alvállalkozói tartozásokat bárki is kifizeti. A jogi képviselő a felszámolási eljárással kapcsolatban is tett a bíróságon észrevételt, aminek az elbírálása még folyamatban van. A büntetőeljárással kapcsolatban annyit közölt portálunkkal, hogy őt is megkereste a nyomozóhatóság, ahol még egyelőre ismeretlen tettes ellen nyomoznak. „Az volt a kérdés, hogy amennyiben lesz terheltje ennek az ügynek, akkor kérjük-e, hogy az a személy vagy azok a személyek feleljenek a tartozásokért” – nyilatkozta Temesvári. A NAV Dél-alföldi Regionális Bűnügyi Igazgatósága által említett csődbűncselekményről a Btk. 2012. évi C. törvényének 404. §-a rendelkezik. Általában tipikusan akkor követik el a bűncselekményt, amikor még nincs felszámolás alatt a cég, viszont épp e bűntett miatt válhat fizetésképtelenné, és kerül felszámolás alá. Az követheti el a csődbűntettet, aki a cég vagyona felett rendelkezik (tag, részvényes, ügyvezető, vezérigazgató stb.). A cselekmény hétköznapi nyelvezetre lefordítva annyit tesz, hogy a fizetésképtelenséggel fenyegetett, gazdálkodó szervezet, cég (még nincs felszámolás alatt a társaság, de követelései meghaladják a bevételeit) vagyona felett rendelkező személy a cégvagyon vagy annak egy része elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével, használhatatlanná tételével, színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével, vagy az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon a gazdálkodó szervezet vagyonát ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja. A bűncselekmény egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A Szeviép-dosszié

A szegedi közélet vájtfülűi már a Pick Szeged kézilabdaklub többségi tulajdonosának 2009.

februári lemondásánál

sejthették, hogy valami nem stimmel a Szeviép körül, majd egy 2009 novemberi

SZEGEDma.hu-interjúból

szinte biztosra vehették, hogy a cégcsoport körül komoly felhők gyülekeznek. Az egyik tulajdonossal,

Pistrui Lászlóval

készített interjúnkból egyértelműen kiderült, nem épül fel a tervezett új rendezvénycsarnok, visszaléptek a pályázattól, aminek legfőbb okaként az ellenséges politikai környezetet említette Pistrui, majd beszélt a Pick Szeged körüli anyagi problémákról is. A bomba 2010 tavaszán robbant, mikor a 30 milliárdos szegedi elektromos tömegközlekedés-fejlesztési nagyprojekt egyik fővállalkozójaként a Szeviép Zrt.

csődvédelmet kért maga ellen

. A megyei napilap akkori cikkében a cég vezetése be nem folyt pénzeket említett, ami érinti a pótmunkákat is, az autópálya építésénél például rekordmennyiségű közművet kellett kiváltaniuk. A Délmagyarország akkor úgy értesült, hogy csak a ki nem fizetett számlák áfafelhalmozása 600 millió forint, miközben 1,7 milliárd forinttal csökkentették a Szeviéphez kihelyezett forrást a bankok, s ezt a csúszó fizetésekkel együtt már nem tudta kezelni a cég. (A cég egy másik megaberuházásban is fővállalkozóként kapott munkát, az M43 autópálya építésében.)

Politikai háló a Szeviép Zrt. körül

Mindkét beruházás komoly csúszások övezték ekkor, a szegedi Fidesz már egyértelműen összefüggést látott a csúszások és a Szeviép csődhelyzete között, elmondásuk szerint

milliárdos kár érte a várost

, és arról is nyilatkoztak, hogy felmerül a szegedi szocialisták,

Botka László

és

Ujhelyi István

szerepe is, akik komoly lobbit folytattak a cég mellett a 2010 előtti időszakban. Úgy fogalmaztak: „a szocialisták 8 éve öntötték a pénzt a cégbe, miközben az a tapasztalat, hogy egyre nehezebben halad, csúszik minden beruházás, a két milliárdos cégtulajdonos közül az egyik, Pistrui László pedig meg is válik részesedésétől”. A Szeviép Zrt. 2010. április 26-án, az országgyűlési választások második fordulója után kérte a csődeljárás megindítását maga ellen.

Gyimesi László

, a Fidesz szegedi elnöke egy

májusi sajtótájékoztatón

elmondta, hogy talán nem véletlen a dátum, és a Fidesz szerint a szocialisták falazni próbálnak a cégnek.

A politikai adok-kapok tovább folytatódott a

2010. május 7-i közgyűlésen

, ahol számtalan alkalommal szóba került a Szeviép Zrt. csődvédelme, de Botka László szokása szerint elhatárolódott a cégtől abban az értelemben, hogy álláspontja szerint a Szeviép nem a város kivételezett cége, nincs velük szerződéses kapcsolat. A független képviselő

Balogh László

viszont kijelentette: a városvezetés évek óta teljes mellszélességgel az építőipari cég mellett áll. Ha ő nem szólal korábban föl, s

Bodó Imre

(Fidesz) országgyűlési képviselő nem cselekszik a Parlamentben, nem fordul az Állami Számvevőszékhez, ma Balogh szerint további beruházásoknál (rendezvénycsarnok, buszport, biológiai kutatóközpont) lenne Szegeden káosz és csőd. Egy júniusi

megyei közgyűlési ülésen az is kiderült

, hogy hosszú hónapok óta a Móra Ferenc Múzeumnak is tartozik a cég mintegy 80 millió forinttal. Közben kaotikus állapotok kezdtek uralkodni az M43-as autópálya építése körül. A ki nem fizetett alvállalkozók 2010.

májusban demonstráltak először

, majd május 13-án már

elkezdték visszabontani az elkészült autópályát

. Itt már a komolyabb vállalkozói tartozások mellett megjelent egy nagyobb hitelező is, akinek egymilliárd forinttal tartozott az a konzorcium, melynek tagja volt a Szeviép is. A zrt. júniusban elküldött nyílt levelében a

párbeszéd megkezdéséről írt

, de szeptemberben ismét az utcán tüntettek a milliárdokat követelő alvállalkozók

először a városháza elé

, majd néhány nap múlva az utcán és úttesten vonultak fel a

Kossuth Lajos sugárúton

.

11 milliárd tartozás Szegedről, új Szeviép-cég alakult Faddon

Miközben javában tartott az M43-as autópálya egyes szakaszait építő, s fizetésképtelenné vált cég, a Szeviép Zrt. csődeljárása, s közel 300 partnere várt összesen mintegy 10,5 milliárd forintjára, addig egy

új céget jegyeztek be

Tolna megyei Faddon Szeviép-Hungary Vízépítő Zrt. néven 2 milliárdos törzstőkével. A Szeviép-mutációnak az anyacéghez még 2010. áprilisban kinevezett, majd később távozott cégvezető,

Nemes Imre

lett az ügyvivője. A Szeviép Zrt. másik tulajdonosa,

Baranyi Sándor

a cikkünk megjelenése után

egy levélben szögezte le

, hogy nem folyik vagyonátmentés, a Szeviép Zrt.-nek nincs köze a másik Szeviéphez. Július 27-én már arról írtunk, hogy megkezdődött

a Szeviép Zrt. felszámolása

. Két évvel a felszámolás után,

2012. júniusában arról számoltunk be

, hogy a 11 milliárdosra dagadt tartozásból csak 1,4 milliárd folyt be, amiből 250 millió ment bérek kifizetésére, és 750 millió a jelzáloggal fedezett banki hitelekre, az alvállalkozók egy forinthoz sem jutottak. Ezért három (!) évvel a felszámolás kezdete után a beszállítók (mintegy 400 alvállalkozó)

ismét az utcára vonultak demonstrálni

, az egykori Szeviép-székház előtt jelentek meg transzparenseikkel.

Szabó Bálint

, az alvállalkozók érdekeit képviselő Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője a tüntetésen azt mondta, hogy a Szeviép Zrt. többmilliárdos vagyona nem tűnt el, csak átalakult családi házakká, magyarországi és külföldi szállodákká, ingatlanokká, mások nevén lévő irodaházakká. Az ügyvezető szerint ha a cég bukása kapcsán indult büntetőeljárásokban a hatóságok gondoskodnának a korábbi tulajdonosok vagyonának zár alá vételéről, el lehetne érni az alvállalkozók követelésének teljes megtérülését…