Közélet

A miniszterelnök a pápai húsgyárról és az ügynöklistákról is beszélt

A miniszterelnök a pápai húsgyárról és az ügynöklistákról is beszélt

2013. szeptember 9., hétfő
A miniszterelnök a pápai húsgyárról és az ügynöklistákról is beszélt
parlament_64_gs

A pápai húsgyár jövőjéről, a népességpolitikáról, a versenyképességről és az ügynöklistákról is kérdezték Orbán Viktor miniszterelnököt az Országgyűlés hétfői ülésén, az azonnali kérdések órájában. Portálunk élőben tudósított a helyszínről!

Ahogy arról

portálunk a helyszínen tudósított

, több témában is kérdést idéztek

Orbán Viktor

miniszterelnökhöz az Országgyűlés hétfői ülésén.

Gőgös Zoltán

(MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy mintegy kétezer családot érint a pápai húsipari vállalat csődvédelme és esetleges felszámolása, ezért arra várt választ: a szociális katasztrófa elkerülése érdekében hogyan kívánja a gyár bezárását elkerülni a kormányzat. A politikus a beszállítók kártalanítására is rákérdezett. Úgy vélte: a cég a kormány által okozott gazdasági környezetnek köszönheti a bukását, és bírálta a 27 százalékos élelmiszer-áfa alkalmazását. Szerinte a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnek át kellene venni a vállalat irányítását, rendeznie kellene tartozásait és egy reorganizáció keretében újra kellene indítania a termelést. Orbán Viktor miniszterelnök válaszában azt mondta: a beszállítók egy részét az uniós szabályoknak megfelelően kártalanítják, és vizsgálják azt is: milyen lehetőség van arra, hogy az ebből kimaradókon is segítsenek. A gyár jövőjéről szólva közölte: a kormány szándéka annak életben tartása, de mint mondta, ez nem könnyű, mert "letartóztatások, házkutatások, rossz, gyanús ügyek vannak itt", és nem biztos, hogy a fejlesztési banktól felvett hitellel el tud számolni a vállalat - tette hozzá. Hangsúlyozta: a kormány mindent megtesz a munkahelyek megtartása érdekében. Viszonválaszában arcátlannak ítélte a Gőgöz Zoltán által elmondottakat. Bírálta, hogy a szocialista kormányok idején milliárdokat adott a fejlesztési bank a vállalatnak anélkül, hogy ellenőrizték volna annak felhasználását, majd miután bajba került a vállalat, a szocialista politikus a kormányt támadja. "A pápaiak számíthatnak ránk, de ön sajnos nem" - zárta válaszát Orbán Viktor.

Z. Kárpát Dániel

(Jobbik) felszólalásában a legfontosabb nemzetstratégiai célnak azt nevezte, hogy megmaradjon a magyarság dominanciája a Kárpát-medencében. Szerinte ehhez el kell hárítani a népesedési katasztrófát és meg kell fordítani az elvándorlási folyamatokat. Azt mondta, bár történtek lépések ezen a téren, az ország mégis az EU 27-ek közül a huszonötödik helyen áll a születésszám tekintetében. Szerinte egy államilag támogatott bérlakás-építési program által itthon maradnának a fiatalok. Orbán Viktor válaszában azt mondta: "a magyar egy veszélyeztetett fajta, és ha nem tesszük meg a szükséges lépéseket, akkor a veszély valóságos tragédiává is válhat". Hozzátette ugyanakkor, hogy a közvéleményt a kérdést nem foglalkoztatja olyan súllyal, ahogy a politikusokat. Közölte: a vendégmunkások kérdését látja a kevésbé veszélyesnek, megjegyezve: olyan országot kell faragni Magyarországot, ahová érdemes hazajönni. Rendszeresen szerepel a kormányülésen demográfiai terv - hangsúlyozta, azzal együtt, hogy az igazán nagy dolgokhoz komoly pénzre van szükség. A kormány dolgozik a gyed extra bevezetésén és azon, hogy az adókedvezményt a kiskeresetűekre is kiterjessze. Viszonválaszában arra reagálva, hogy a képviselő szerint szinte semmit nem tett le az asztalra a kormány a bérlakásépítés érdekében, feltette a kérdést: "biztos tudja, hogy miről beszél?". Felsorolva az eddig megtett intézkedéseket, ezek között azt mondta: "a kommunisták levitték a gyedet két évre, visszaadtuk". Bántónak és igazságtalannak nevezte a feltételezést, miszerint a kormánynak nem állna szándékában a probléma megoldása.

Vágó Gábor

(LMP) felszólalásában a versenyképességi rangsorral kapcsolatos statisztikára hívta fel a figyelmet, amely szerint a 66. helyre süllyedt az ország, a két évvel ezelőtti 48.-ról. A képviselő a magas adókat, kamatokat, a bürokrácia kiterjesztését jelölte meg ennek okaiként, olyan okokat, amely ellen programja szerint a kormány küzdeni kívánt, ám Vágó Gábor szerint nem járt sikerrel. Úgy vélte: 1,8 millió ember dolgozik a versenyszférában, ők tartják el az országot. Számuk 10 ezerrel csökkent két év alatt, eközben a beruházások mennyisége nem fedezte az amortizációt és soha ennyi felszámolás még nem volt az országban - hangsúlyozta Vágó Gábor. Orbán Viktor közölte: szerinte is magasak az adók, csökkenteni kellene őket, mint ahogy a kamatokat is, bár ez 7-ről 4 százalékra csökkent egy év alatt. Hozzátette ugyanakkor, nem stimmelnek a képviselő által elmondott számok. 2010-ben ugyanis 1,8 millió ember fizetett adót Magyarországon, most azonban majdnem 4 milliónyian fizetnek. "Három év alatt ide jutottunk, szerintünk ez nem semmi" - fogalmazott. A képviselő által elmondottakra reagálva kijelentette: a korrupciós mutatók tekintetében is jobban áll az ország, mint három évvel ezelőtt, a legutolsó negyedéves adatok pedig gazdasági élénkülésről és a beruházások növekedéséről szólnak. "Ne beszéljen le minket a sikerről, inkább segítsen minket" - mondta.

Késlekedett a Nemzeti Emlékezés Bizottsága?

A rendszerváltozás előtti ügynöklisták nyilvánossága, illetve a Nemzeti Emlékezet Bizottságának létrehozása kapcsán fordult a miniszterelnökhöz Novák Előd. A jobbikos képviselőtől kétszer is megvonták a szót, amikor ügynökmúlttal vádolta Martonyi János külügyminisztert.

Novák Előd

azt mondta, hogy a kormány "egy látszatintézkedéssel" próbálta kifogni a szelet a Jobbik vitorlájából a "kommunista luxusnyugdíjak ügyében. A képviselő szerint félmegoldásnak is kevés, hogy a kommunista kitüntetések után járó nyugdíjpótlékok tizedéről kimondták, hogy azok méltatlanul járnak, mert tulajdonosuknak állambiztonsági ügynökmúltjuk van. Azt sem tartotta tisztességesnek, hogy a kormány "csemegézik" az ügynöklistákból, miközben továbbra is tartózkodik azok nyilvánosságra hozatalától. Hozzátette: a kormányfő mindig arról beszél, támogatják, hogy mindenki megismerhesse és nyilvánosságra hozhassa az önmagára vonatkozó adatokat. Ezzel szemben a 2060-ig titkosított mágnesszalagokhoz még a kutatók sem férhetnének hozzá, pedig ezeket egy kormányzati döntéssel átadhatnák a levéltárnak. Arra is kitért, hogy a kormánypárt ígéretet tett a Nemzeti Emlékezet Bizottságának létrehozására, de az továbbra sem született meg. Novák Elődtől a levezető elnök elvette a szót, amikor felszólalása során úgy fogalmazott: "az egykori ügynök

Martonyi János

, Marosvásárhelyi fedőnéven..." Ezután újra megvonták tőle a szót, miközben arról beszélt, hogy a kezében van Martonyi János hitelesített állambiztonsági nyilvántartása. Orbán Viktor válaszként azt mondta, a képviselő helyesen állapította meg, hogy időveszteséget szenvednek el a Nemzeti Emlékezet Bizottságának létrehozásával. Ennek oka, hogy a bizottságra vonatkozó passzusok szerepeltek az alaptörvény átmeneti rendelkezés című részében, de az Alkotmánybíróság azt hatályon kívül helyezte. Ezt követően egy alaptörvény-módosítást kellett végrehajtani és a teljes passzus bekerült az alaptörvény törzsszövegébe. A bizottságra vonatkozó előterjesztéseket a kormány első olvasatban már tárgyalta és a téma a Ház elé fog kerülni - közölte. Viszonválaszában Novák Előd leszögezte, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának már azt az alkotmánybírósági határozatot megelőzően létre kellett volna jönnie, amire a kormányfő hivatkozik. A képviselő hozzátette: nemcsak az igazságtétel miatt fontos az ügynöklisták nyilvánosságra hozatala, hanem azért is, mert azoknak a jelenlegi politikai életre is van befolyásuk, az adatok birtoklói ugyanis zsarolhatják az érintetteket. Azt kérte a miniszterelnöktől, hogy az ügynökkérdés rendezésével ne várja meg a Jobbik kormányra kerülését. "Vagyunk valóban néhányan itt a Házban, akik nem szeretnénk megvárni, amíg maguk kormányra kerülnek, az egyszer igaz. Úgyhogy igyekszünk is amit lehet elvégezni még ezt megelőzően, mindannyiunk jól felfogott érdekében" - kezdte viszonválaszát Orbán Viktor. A miniszterelnök azt mondta, tudja, sokan azt gondolják, hogy nem szükséges biztonságos és szilárd alkotmányos alapokat teremteni a titkos ügyiratok kezeléséhez, de ebben tévednek. Leszögezte: az általuk választott sorrend a jó, mert meg kell lennie hozzá az alaptörvény szövegének, kell hozzá egy kétharmados törvény és csak ezt követően jöhetnek rendelkezések. A konkrét ügyre válaszolva azt mondta, hogy Martonyi Jánost már mások is hírbe hozták. Szavai szerint a képviselő által félig meddig elmondott vádat egy hetilapban is megfogalmazták, de a külügyminiszter bírósági eljárást indított. Az alpereseket kötelezték, hogy a számára kedvező ítélet rendelkező részének nyilvánosságra hozatala mellett a megállapított jogsértésért fejezzék ki sajnálkozásukat - hívta fel a figyelmet. "A külügyminiszterem mellett, miután kétszer is kineveztem már életemben külügyminiszternek, kiállok mind politikailag, mind emberileg" - jelentette ki.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.