Képeslapokon elevenedik meg Szeged múltja

Több mint háromszáz képeslap segítségével elevenedik meg a csongrádi megyeszékhely múltja abban a kötetben, amelyet kedden Szeged napja alkalmából mutattak be a Tisza-parti városban.

Simoncsics János

, a kötet szerkesztője elmondta, hogy a könyvben szereplő mintegy háromszáz régi képeslapot

Temesvári László

válogatta ki feleségével többezres gyűjteményéből. A kötet képeslapjai egy korabeli idegenvezetést idézve kalauzolják végig az érdeklődőket a Nagyállomástól a különböző városrészeken keresztül a Rókusi pályaudvarig. A képeslap kedves, vidám műfaj, hiszen a város legszebb arcát igyekszik bemutatni, így a könyv is szórakoztató kalandozást ígér az olvasóknak - közölte a kulturális szakember. A legrégebbi, még rajzolt képeslap 1879-ből származik és a Tisza árvize által romba döntött várost ábrázolja, a legújabbon pedig a Dóm tér árkádjai tűnnek föl az 1930-as évekből. A képen nyomon követhető, miként vált Szeged hat évtized alatt viszonylag egységes képet mutató európai várossá - fogalmazott Simoncsics János. A képeslapokat rövid ismertetések, anekdoták, helytörténeti érdekességek egészítik ki. A szerkesztő elmondta, hogy a szövegeket gondolatébresztőnek szánta, hiszen az igazi élményt az jelenti, ha az olvasó a fotelben hátradőlve, kezében lupéval elkezdi a részleteket vizsgálni, a feliratokat, cégéreket silabizálni. Szeged napját azért május 21-én ünneplik, mert a település 1719-ben a Bécs melletti Laxenburgban "a királyi jóakarat és kegyelem kitetsző tanúsága- és jutalmaként" ekkor nyerte el a szabad királyi város rangot, de nem először: a címet első alkalommal a tatárjárás után, 1247-ben IV. Béla adományozta a városnak.