14 kilométer cölöpalap kell majd a szegedi lézerközpontnak

A különleges épület és a gyenge talajterhelhetőség miatt összesen 14 kilométer cölöpalapot építenek az ELI-nek, a legmélyebb alapozási sík eléri majd a 45 métert. A kutatási feltételek biztosításához 5500 négyzetméter rezgésmentes alap készül majd parafa és rugó elemekből - többek között ezekről az adatokról is beszéltek az ELI-ALPS Magyarországon címmel megrendezett pénteki szimpóziumon a Magyar Tudományos Akadémián.

A szegedi ELI-ALPS iránti szakmai érdeklődés hívta életre az MTA Lézerfizikai Bizottsága és Fizikai Osztálya szervezésében az ELI-HU Nonprofit Kft., valamint az érintett egyetemek, intézmények részvételével a fővárosban lezajlott tudományos rendezvényt. A szimpózium keretében magyar kutatók, fizikusok, szakemberek a Szegedre tervezett lézerközpont számos vonatkozásáról adtak elő és folytattak tanácskozást. A projekt gazdaságélénkítő hatásairól

Lehrner Lóránt

, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója kiemelte: „az ELI-ALPS fókuszában lévő tudományágak eredményei hosszú távon az összes gazdasági területeken eredményeket hozhatnak; úgymint elektronika, telekommunikáció, világítástechnológia, biztonságtechnika, automatizálás, gyógyszeripar és mezőgazdaság. Az ELI-ALPS mint nagy kutatási infrastruktúra-beruházás elsősorban a helyi és regionális gazdaság számára generál közvetlen hatásokat: mint új munkahelyek teremtője, valamint az áruk és szolgáltatások jelentős megrendelője is hozzájárul majd a térség gazdasági fejlődéséhez. Nem szabad elfeledkezni a régióba betelepülő cégekről sem: a lézerközpont köré tervezett tudományos parkban dolgozó spin out vállalkozások jelentős beruházásokat vonzanak majd a térségbe és az ELI-ALPS tevékenységével kapcsolatos csúcstechnológiai iparágakba”.

Az előkészítő fázisban lévő projekt aktualitásairól szóló előadásában

Tölgyesi Viktória,

az ELI-HU Kft. EU koordinációs igazgatója az engedélyezési eljárások jelenlegi állásával kapcsolatban elmondta, hogy a jogerős útépítési és építési engedély megszerzése 2012. december második felében megtörtént. Egyes vízügyi infrastrukturális elemek, illetve a záportározó tekintetében vízügyi létesítési engedélyre is szükség van, ezek beszerzése folyamatban van. Kiemelte továbbá, nem lehet elégszer hangsúlyozni, Magyarországnak egyedülálló lehetősége, hogy európai összefogással, együttműködéssel egy ilyen jelentős rövidimpulzusos lézertechnológiára és ennek alkalmazására koncentráló kutatóközpontot hozzon létre. Lehrner Lóránt, az ELI-HU Nonprofit Kft. ügyvezetője az esemény kapcsán a SZEGEDma.hu-nak nyilatkozva kifejtette,

sikeresnek értékeli, egyre többen látják, hogy ennek a projektnek van létjogosultsága, s képes is megvalósítani hazánk. A kormány is kiemelt projektként tartja számon az ELI-t, az első pályázati szakasz lezárultával a nagyprojektes pályázat bekerült a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez (NFÜ) és a MAG Zrt.-hez. „Jelenleg a pályázat feldolgozása zajlik, bízom abban, hogy minél hamarabb döntés fog születni a kormány részéről” – nyilatkozta portálunknak Lehrner Lóránt. A szimpóziumon elhangzott, hogy a tervek szerint 2015 végére elkészülő, összesen 24 500 négyzetméter alapterületű épület speciális szerkezeteket kíván meg. A különleges épületspecifikáció és a gyenge talajterhelhetőség miatt összesen 14 kilométer cölöpalapot építenek, a legmélyebb alapozási sík eléri majd a 45 métert. A rezgésmentes lézerkutatási feltételek biztosításához 5500 négyzetméter rezgésmentes alap készül majd parafa és rugó elemekből. A légmozgások elkerülésére és a megfelelő hőmérsékleti viszonyok eléréséért 8000 négyzetméter tiszta tér építésére lesz szükség. A szegedi lézerközpont a tervek szerint két ütemben épül majd. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium szakmai támogatásával megvalósuló, nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás 85 százalékát az Európai Unió a Strukturális Alapokból finanszírozza.