Nem értett szót Balog Zoltán a demonstráló hallgatókkal (FRISSÜL) + FOTÓK

Sikertelenül ért véget az emberi erőforrás miniszter Balog Zoltán és a HÖOK tárgyalása szerdán, miközben országszerte folytatódnak a diákok demonstrációi. Szerdától diáksztrájkot hirdettek.

20.37: Szülők demonstráltak a diákokért Nagykanizsán

Szülők demonstráltak a köz- és a felsőoktatásban tervezett átalakítások miatt kedd este Nagykanizsán. A Szülők a Diákokért Mozgalom által szervezett megmozduláson, amelyen mintegy negyvenen vettek részt a szakadó esőben, Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke egyebek között azt mondta: a szülők, pedagógusok tanulhatnak "kurázsit, kiállást, bátorságot, szakszerűséget a tiltakozó diákoktól", akik felálltak a Balog Zoltán miniszterrel folytatott tárgyalásokon. Szerinte a miniszter ajánlata, hogy 40 ezer fiatalnak lesz lehetősége jövőre ingyen tanulni, "egy blöff, sehol senki nem írta le, sehol senkivel nem egyeztették". A pedagógusokra utalva úgy fogalmazott: "azt gondolom, fogunk sztrájkolni, azért mert rá vagyunk kényszerítve". Tar Mihály, a Szülők a Diákokért Mozgalom alapítója azt mondta: meg kell mutatni a diákoknak, hogy a szülők, a felnőttek mellettük állnak.

20.32: Felvonulás és demonstráció Debrecenben

A Debreceni Egyetem (DE) mintegy ötszáz hallgatója demonstrált a felsőoktatást érintő átalakítások ellen tiltakozva kedd este a hajdú-bihari megyeszékhelyen. A diákok egyebek mellett a "Gondolkodom, tehát probléma vagyok", "Nevezzük nevén a keretet" és "Felelős ministeriumot Buda-Pesten" feliratú táblákkal vonultak az intézmény főépületétől a belvárosi Kossuth térre. A Nagytemplom előtt felszólaló középiskolások és egyetemisták kijelentették: amíg el nem érik céljaikat, nem hagyják abba a tiltakozást. "Nem félünk akár radikálisabb eszközökhöz nyúlni a felsőoktatásban való részvételi jogunkért" - hangoztatta az egyik felszólaló diák. A szónokok élesen bírálták az államilag támogatott képzési helyek számának csökkentését és a hallgatói szerződést. A hallgatók szerint a tanulmányok végére akár több millió forintra duzzadó diákhitel törlesztésének terhe alatt nem lehet családot alapítani és idősebb korban a szülőket támogatni. "Nem vagyunk csökkenteni való statisztika, ne tegyék tönkre a jövőnket" - kérte az egyik felszólaló. Az egyetem díszudvarán egy hete közfelkiáltással elfogadott hatpontos követelések felolvasásakor minden pontot kitörő ováció fogadott. Török Gergő, a DE Hallgatói Önkormányzatának elnöki referense záró felszólalásában úgy fogalmazott: van, aki úgy gondolja, hogy karácsonyra lecsengenek a tüntetések. "De a következő tüntetések közelebb vannak, mint azt a politikusok hinnék. Nem felejtünk" - tette hozzá. 17.49: Középiskolások tüntettek Székesfehérváron A felsőoktatás tervezett átalakítása ellen tüntetett mintegy százhúsz középiskolás kedden Székesfehérváron, majd képviselőik átadták petíciójukat Dorkota Lajos megyei kormánymegbízottnak. A résztvevők a Vörösmarty Színház előtt gyülekeztek, majd rendőri felvezetéssel a megyeháza elé vonultak, ahol felolvasták követeléseiket. Ezt követően Dorkota Lajos fogadta a diákok képviselőit és az újságírók jelenlétében a pontszámokról, a tandíjról, a felsőoktatási forráskivonásról és a hallgatói szerződésekről beszélt velük. A kormánymegbízott azt mondta, hogy a legutóbbi kormányzati döntésekkel eleget tettek azoknak a kéréseknek, amelyek miatt a diákok a múlt hét óta tüntetnek. Szerinte ha a magyar állam biztosítja a feltételeket a felsőoktatási tanulmányokhoz, akkor elvárhatja, hogy a fiatal diplomások tudásukat a nemzet szolgálatába állítsák. Hozzátette: elmehetnek ugyan külföldre dolgozni, de idővel jöjjenek haza. A diáktanács vezetője, Árkus Bence azt mondta, bíznak a hallgatói szerződések újratárgyalásában és abban, hogy a ponthatárokat meghúzása nem nehezíti majd a bejutást a felsőoktatási intézményekbe. 17.07: A HAT csatlakozik az Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórumhoz Csatlakozik az Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórumhoz a Hálózat a Tanszabadságért (HAT) - közölte az utóbbi szervezet kedden az MTI-vel. A Hálózat a Tanszabadságért kiemelte: megalakulásuk óta következetesen kiállnak a tanszabadság elvének és gyakorlatának érvényesítéséért. Ez történt a köznevelési törvény kapcsán, valamint a hallgatói keretszámok "durva módosítása" esetében februárban, illetve decemberben is. A tanszabadság korlátozását látják a közoktatási intézmények államosításában, a tartalmi szabályozás rendszerében, és a felsőoktatási intézmények autonómiájának korlátozásában - sorolták. Kitértek arra is: a HAT csatlakozott a Humán Platformhoz, mert azt látták, hogy ami a köznevelési törvény elfogadásával 2011-ben elindult, az a művészeti életben, valamint az egészségügyi és szociális ellátás területein napjainkban bontakozik ki. Az Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórum hétfőn tartotta alakuló ülését az ELTE-n, a résztvevők elfogadták és támogatásukról biztosították a hallgatók hat pontját. A felek - a Magyar Rektori Konferencia Elnöksége, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete, a Hallgatói Hálózat tagjai, az Oktatói Hálózat tagjai, a Pedagógusok Szakszervezete és Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete - az MTI-hez hétfőn késő este eljuttatott nyilatkozatukban azt írták: a magyar köz- és felsőoktatás képviselőiként, érzékelve az oktatáspolitika súlyos válságát és felismerve az összefogás szükségességét, kölcsönösen kinyilvánították együttműködési szándékukat. "Hisszük, hogy a magyar köz- és felsőoktatás érték, amelyért mindannyian felelősséggel tartozunk" - fogalmaztak, és rögzítették: az universitas több évszázados szellemiségét követve elfogadják és támogatják a hallgatók által megfogalmazott pontokat: azaz a köz- és felsőoktatás átfogó reformját, hogy legalább 44 ezren kezdhessék meg állami ösztöndíjas formában felsőfokú tanulmányaikat, állítsák le a forráskivonást, kompenzálják az elvonásokat, töröljék el a hallgatói szerződést, ne korlátozzák az egyetemi autonómiát, és az átfogó reformnak biztosítania kell, hogy a hátrányos helyzetű családokból is legyen esély bejutni a felsőoktatásba. 16.50: Magyar Rektori Konferencia: nem igaz, hogy tömegével bocsátanak ki használhatatlan diplomákat A Magyar Rektori Konferencia (MRK) szerint megbocsáthatatlanul félrevezetik a döntéshozókat és a magyar családokat, akik azt állítják, hogy a felsőoktatás tömegével bocsátja ki a használhatatlan diplomákat olyan szakokon, amelyekre nincsen kereslet a munkaerőpiacon. A szervezet honlapján kedden közzétett állásfoglalásban leszögezték: növelni és nem csökkenteni kell a felsőoktatási ráfordításokat. Az állásfoglalás szerint ezzel szemben bármilyen diplomásnak többször nagyobb az elhelyezkedési esélye, mint az alacsonyabb végzettségűeknek. A diplomásoknak magasabb az elérhető keresete és az általuk befizetett adóból nagyobb az állam bevétele - rögzítették. Kiemelték: amikor egyetemeikről, főiskoláikról születik döntés, a jövő a tét. A jó döntés alapja a szakszerűség, a megalapozottság, az átgondoltság, a következmények gondos számbavétele, az együtt gondolkodás az érintettekkel: a tanárokkal, hallgatókkal, a családokkal, a munkaadókkal. "Mi, a magyar egyetemek és főiskolák rektorai tudjuk, hogy a kor követelményeinek megfelelő teljesítményhez folyamatosan és nagyon sokat kell tennünk. Tudjuk, hogy a nemzeti felsőoktatás visszafejlesztését eredményező lépések, a működéshez szükséges anyagi források kivonása, egyetemeink és főiskoláink pénzügyi kivéreztetése helyett, a jövőnk érdekében éppen ellenkező irányú közpolitikára van szükség: be kell fektetni a tudásba, az egyetembe, a jövőbe. Növelni és nem csökkenteni kell a felsőoktatási ráfordításokat" - fogalmaztak, hozzátéve: a felsőoktatás fejlesztése nem rendelhető alá a gazdasági szféra és a költségvetés pillanatnyi igényeinek. A magyar felsőoktatásnak hosszú távon kell szolgálnia a társadalmi fejlődést, stabil és kiegyensúlyozott intézményrendszerként kell képeznie és nevelnie a magyar értelmiség utánpótlását. A rektorok rögzítették, hogy az elmúlt időszakban éppen az ellenkezője történt. Öt év alatt 40 százalékkal csökkent egyetemeink és főiskoláink állami támogatása, miközben a GDP mértéke nagyjából változatlan maradt. Az MRK szerint a magyar munkaerőpiac elismeri és kiemelkedően díjazza a hazai felsőfokú végzettséget. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők jövedelme háromszorosa a középfokú végzettséggel nem rendelkezőknek. Mint írták, a gazdasági válság első három évében - 2008-ról 2010-re - a munkanélküliség a középfokú végzettséggel nem rendelkezők körében 6,2 százalékkal, míg a diplomások körében csupán 1,8 százalékkal nőtt. Kiemelték: a magyar állam számára gazdaságos a felsőoktatásba történő befektetés, és a magyar felsőoktatásra fordított közkiadás nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően magas megtérülést hoz. A megtérülés a középfokú oktatással összehasonlítva is igen magas. Hozzátették: a magyar felsőoktatásba érkező állami támogatás jelentős része visszaáramlik a költségvetésbe adó és járulék formájában, valamint hasznosul a gazdaságban, és a magyar felsőoktatás elismert teljesítményt nyújt a nemzetközi térben. Kitértek arra is: a legjobb magyar egyetemek a felsőoktatási ranglistákon a világ egyetemeinek legjobb 3 százalékában vannak (ez olyan, mintha a magyar labdarúgó-válogatott a legjobb 15-ben lenne a FIFA-világranglistán). Mindezt úgy érték el eddig, hogy lényegesen kevesebb állami támogatást kapnak a magyar egyetemek, mint azok, akik a ranglistákon hasonló, vagy előkelőbb pozíciókban helyezkednek el - jegyezték meg. Felhívták továbbá a figyelmet, hogy közel 20 ezer külföldi hallgató tanul a magyar felsőoktatásban, akik azért jönnek Magyarországra, mert jó színvonalúnak ítélik a képzést. Az általuk befizetett tandíj növeli az egyetemek bevételét, miközben ugyanezek a diákok hasonló nagyságú összeget magyar áruk és szolgáltatások vásárlására is fordítanak. Tényként rögzítették: a magyar oktatók elismertek a nemzetközi tudományosságban, keresettek külföldön, a magyar professzorok százait felkészültségük alapján szívesen látják a világ egyetemei. "A magyar felsőoktatás 600 éve létezik. Története során mindig kiemelkedő szerepet játszott a társadalmi, gazdasági és tudományos fejlődésben. Aki ennek a társadalmi erőforrásnak a tekintélyét, működését hibás döntésekkel kockáztatja, a közjót rombolja" - fogalmaztak, hozzátéve: a magyar felsőoktatás a közösség javát, a társadalom fejlődését, az emberek tehetségének, tudásának fejlesztését, a családok jövőjét, a tudás értékének növelését szolgálja. 16.29: Kósa: okafogyottá vált a diákok hat pontjaOkafogyottá vált a felsőoktatási átalakítás ellen tiltakozó hallgatók hat pontja a Fidesz ügyvezető alelnöke szerint. Kósa Lajos kedden, budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: a Fidesz és a kormány odafigyelt arra, mit követelnek a diákok. Szavai szerint a hatpontos listából - amelyben szerepel a köz- és felsőoktatás átfogó reformja, a hallgatói szerződés eltörlése, továbbá a keretszámok visszaállítása legalább a 2011-es szintre, a forráskivonás leállítása, az egyetemi autonómia biztosítása és a hátrányos helyzetű családokból származók felsőoktatásba bejutásának segítése - egyedül a szerződéseltörlés kérdésében különböznek az álláspontok. A többi pontról szólva azt mondta, az átfogó reform éppen most zajlik, a kabinet által javasolt felsőoktatási szisztéma túlteljesíti a keretszám-visszaállítással kapcsolatos követelést, és a hátrányos helyzetű családokból származókat is segíti. Jelezte továbbá, hogy ma több a felsőoktatásra fordított pénz, mint korábban, az oktatásra és kutatásra vonatkozó egyetemi autonómiát pedig éppen bővíteni, nem pedig szűkíteni fogják. A politikus hangsúlyozta: tandíj bevezetéséről szó sincs, a kormányzat által javasolt új rendszer pedig - amely alapján mindenki a képességei, nem a pénztárcája alapján tanulhat tovább - jelentős mértékben kezeli a diákok kéréseit, a keretszámok nem korlátozzák tovább a rendszert. A cél az, hogy az államilag finanszírozott helyek összességében meghaladják a korábbi keretszámokban meghatározott férőhelyek számát - tette hozzá. Aki eléri a meghatározott pontszámot, ingyen tanulhat, ha vállalja, hogy befejezi tanulmányait, és hogy az egyetemen, főiskolán eltöltött évek másfélszeresét magyarországi munkahelyen tölti - részletezte Kósa Lajos, hangsúlyozva azt is, hogy fenntartják a diákhitel rendszerét. Innentől kezdve minden diák "a zsebében hordja a marsallbotot": amilyen szorgalmas és tehetséges, aszerint tud bekerülni államilag finanszírozott helyre - fogalmazott. A Fidesz alelnöke egyúttal arra kérte az ország különböző felsőoktatási diákszervezeteit, hogy keressék meg az adott térség kormánypárti országgyűlési képviselőit, közösen vitassák meg a felmerülő problémákat, így a felsőoktatási törvénynek márciusban a parlament elé kerülő módosításakor már konkrét javaslatokról lehet egyeztetni. 15.43: HÖOK-elnök: semmire sem kaptunk választ Semmire sem kaptunk választ - összegezte a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnöke az emberi erőforrások miniszterével folytatott keddi megbeszélést az MTI-nek. Nagy Dávid úgy fogalmazott: kitérő, mellébeszélő monológot hallhattak, aminek sok esetben köze sem volt az adott kérdéshez. Arra a felvetésre, lát-e esélyt a tárgyalások folytatására, azt mondta: eldöntött dolgokról nincs értelme tárgyalni, ha van elmozdulás és belátás a kormány részéről, akkor folytatódhatnak az egyeztetések. Megjegyezte: semmilyen írásos anyagot, felvételi tájékoztatót nem kaptak most sem. Ugyanakkor "megkaptuk majdnem", hogy az elmúlt nyolc évről is a hallgatók tehetnek, és ők a felelősek a jelenlegi helyzetért - tette hozzá. Kiemelte: nem érzik, hogy ez a mostani helyzet őket nem érintené, hiszen nekik is lesznek gyermekeik, és vannak kisebb testvéreik. Nagy Dávid szerint attól, hogy a krumplit burgonyának nevezik még krumpli marad, és így van ez a tandíjjal és a keretszámokkal is. Megjegyezte: nem kaptak elfogadható választ a forráskivonásokra sem, és garanciát sem azok megszüntetésére. Azzal kapcsolatban, hogy a miniszter politikai hátszelet sejt a tiltakozások mögött, azt mondta: ez teljességgel kizárt, a tandíj ellen, akármelyik párt kormányoz, a fiatalság felemelte a szavát, és ez a jövőben is így lesz. A HÖOK elnöke elmondta, hogy a középiskolások szerdai demonstrációjával párhuzamosan ülősztrájkot kezd a Parlamenttel szemben. A sztrájk addig tart, amíg nem kapnak tájékoztatást a kormányülésen a felsőoktatás témájában elhangzottakról - közölte Nagy Dávid. 15.12: Az LMP egyetért a diákok sztrájkfelhívásával Az LMP üdvözli, hogy a diákok és tanárok békés, általános köz- és felsőoktatási sztrájkot kezdeményeztek. A párt egyetért a kezdeményezéssel, és úgy látja, hogy a kormány jobb belátásra térítésének eszköze a szolidaritás, vagyis más szakmák csatlakozása és egy általános sztrájk lehet - írta az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében két szóvivőjük. Csiba Katalin és Heltai László úgy fogalmaznak: az ország lejtőn van, a politikai arrogancia és a dilettáns kormányzás olyan magas szintet ért el, hogy ebben a helyzetben a sztrájkfelhívás üdvözlendő és szükséges politikai cselekedet. Szavaik szerint a kormány "baltával veri szét" azt a felsőoktatást, amelynek egy európai szinten is versenyképes generációt kellene kinevelnie és a társadalmi mobilitást kellene biztosítania. A diákok sztrájkjával való szolidaritás, egy általános munkabeszüntetés normális és békés politikai eszköz minden olyan országban, ahol a kormányzat nem ad teret a társadalmi egyeztetéseknek. Magyarországon szinte soha nem használják az általános sztrájk demokratikus érdekérvényesítő eszközét, pedig egyre inkább ez az egyetlen eszköz a kezünkben - zárják a közleményt. 14.25: Több helyen demonstráltak a középiskolások Középiskolások demonstráltak a felsőoktatás tervezett átalakítása miatt az ország több pontján kedden. A főváros XIII. kerületében található Ady Endre Gimnázium diákönkormányzata ülősztrájkot szervezett kedden a hatodik tanórában a felsőoktatás tervezett átalakítása ellen. A tanulók a középiskola aulájában tanári felügyelet nélkül fegyelmezetten ülték végig a 45 percet, majd kicsöngetéskor tapsoltak, és akinek nem volt további órája, távozott az intézményből. A szervezők az MTI-vel közölték: az 500 tanulóból a hatosztályos rendszerben tanuló 7., 8. osztályos diákok a jogszabályi kötöttségek miatt nem vehettek részt az eseményen, a felsőbb évfolyamoknak pedig mintegy 90 százaléka részt vett az önkéntes megmozduláson, a többieknek a tanárok megtartották az órákat. Mendrey Zsófia az ülősztrájk egyik szervezője, a diákönkormányzat 11. osztályos tanulója az MTI-nek elmondta: céljuk, hogy tiltakozásukat fejezzék ki a felsőoktatási törvénytervezettel kapcsolatban, továbbá egyetértenek a Hallgatói Hálózat (HaHa) és a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) által megszövegezett hatpontos követelésekkel. Miskolcon a Berzeviczy Gergely Szakközépiskola és Szakképző Központ diákjai ülősztrájkot tartottak. Fazekas Viktor 12. osztályos tanuló, a tiltakozó akció egyik szervezője az MTI-nek elmondta: demonstrációjukkal szolidaritást vállaltak a tiltakozó egyetemi hallgatókkal és középiskolás diáktársaikkal. Az ország egyik legrégebben, 1886 óta működő középfokú kereskedelmi iskolájának tanulói kedden az első órára nem mentek be, az épület folyosóin, a tantermek előtt ültek. Akciónkkal követeljük, hogy a kormány ne tegye lehetetlenné a középiskolások számára a felsőoktatásba való bejutás lehetőségét, ne akarjon - még indirekt módon sem - a családokra elviselhetetlen terhet rovó tandíjat bevezetni - mondták a tanulók. Burkáné Szolnoki Ágnes, igazgató az MTI-nek azt mondta: megértik a tanulókat, elkeseredésüket. A végzősök ilyenkor már a jelentkezési lapok kitöltésén gondolkodnak, most viszont tanácstalanok - fogalmazott. Ülősztrájk volt a pécsi PTE Deák Ferenc Gyakorló Gimnázium és Általános Iskolában is. Noha a közösségi oldalakon is hirdették az eseményt, és a sajtó képviselőit is tájékoztatták a demonstrációról, a helyszínre végül nem engedték be a média képviselőit. A meghirdetett esemény előtt az iskola épületénél várakozó újságírókkal Gara Szabolcs igazgatóhelyettes közölte: a tantestület megegyezett a diákok képviselőivel, hogy a hamarosan kezdődő fórumra nem engedik be a sajtó képviselőit. Demonstráció megtartásáról pedig nem is volt szó - mondta. Mint azt az iskola egyik diákja meghívójában még hétfőn írta, reményeik szerint az intézmény minden tanulóját be tudják vonni a december 18-án délelőtt kezdődő tornatermi ülősztrájkba. 14.07: Balog: "A kormány meghallotta a diákok hangját, vezetőik nem..."Megszakadtak a tárgyalások a kormány és a felsőoktatási hallgatók között kedd kora délután. Az emberi erőforrások minisztere az alig egy órás, budapesti egyeztetés után újságíróknak azt mondta, hogy "a hallgatók egyelőre nem hallják a kormány szavát". Balog Zoltán közölte: a kormány meghallotta a diákok hangját, megértette, hogy azokkal a hitelkonstrukciókkal, amelyeket ajánlanak nekik tanulmányaik finanszírozására, nem kívánnak élni, és félnek attól, hogy eladósítsák jövőjüket. Hozzátette, hogy ezért eltörölték a keretszámrendszert, és nem engedik a tandíj bevezetését. A miniszter úgy fogalmazott: az a benyomása, hogy a hallgatók még nem hallják ezt a hangot, és vannak olyan külső tényezők, amelyek segítik őket abban, hogy ne is hallják, és megpróbálnak ebbe a párbeszédbe "beleállni". Hozzátette: voltak olyan tagjai a delegációnak, akiket meghívtak, és szívesen beszéltek volna szakmai kérdésekről, és voltak olyanok is, akiket nem hívtak, de elmentek, és abban voltak érdekeltek, hogy szakadjanak meg minél előbb a tárgyalások. Ezt sikerült is elérniük - állapította meg Balog Zoltán aki bízik benne, a diákok minél előbb visszatérnek a tárgyalóasztalhoz. Közlése szerint a rektori konferenciával folyamatos a párbeszéd. Kiemelte: elképzeléseik szerint egy felülről nyitott rendszerben azok, akik meglépnek egy minőségi ponthatárt, bekerülnek majd az egyetemre, főiskolára. Azt mondta, miniszterként és emberként is felelősséget vállal azért, hogy az elmúlt évi 37 182 állami finanszírozású hallgatóval szemben jövőre legalább negyvenezer diák tanulhasson majd ilyen keretek között, ebben benne van az alap, az egységes osztatlan képzés és a felsőfokú szakképzés is. Erre szerdán a kormány rendeletben is kötelezettséget vállal majd - hangsúlyozta. Ha többen jelentkeznek, és elérik azt a minőségi pontszámot, amit meghatároznak, akkor többen is lehetnek. A költségvetési források odarendelése azon múlik majd, hogy hányan jelentkeztek, és érték el a ponthatárt. Valószínűsítette, hogy szükség lesz többletforrásokra, de ez akkor derül ki, ha látják, mennyien jelentkeztek. A forrásokat ugyanakkor megteremtik - ígérte. Balog Zoltán szerint egyetlen pont maradt nyitva a hatpontos követelések közül, a hallgatói szerződések ügye. Szeretnék, ha tovább beszélnének erről - közölte, megjegyezve: a diplomába fektetett pénzért valamilyen módon helyt kell állni. Kérdésre válaszolva azt mondta: "részösztöndíjra van lehetőség, de mi ezt nem tervezzük", teljes ösztöndíjat szeretnének adni azoknak, akik megfelelnek a minőségi feltételeknek. Balog Zoltán igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy lesznek-e olyan szakok, ahol nem lesz államilag támogatott képzés, mint a jogász és közgazdász szakok. Arról, hogy lesz-e a kapacitás függvényében elegendő hely az intézményekben, azt mondta: kapacitásprobléma általánosságban biztosan nem lesz. Bizonyos szakon, mint orvosképzés lehet, de Magyarországon a felsőoktatásban százezer fiatal elfér. Súlyos akadály lehet ugyanakkor, hogy egyre kevesebben érettségiznek - jegyezte meg. A miniszter a szerdán várható kormánydöntéseket nem kívánta részletezni, azt mondta: az ő előterjesztésük arról szól, hogy felülről nyitott rendszer legyen, és kitért arra, hogy a hallgatói szerződés konkrét formájában lehetnek bizonyos kivételes esetek. Példaként említette, ha valaki azért szakítja meg a tanulmányait, mert külföldi ösztöndíjat kap, vagy mert gyermeket vállal. Ugyanakkor az a szándék, hogy ne lehessen úgy eltölteni egy évtizedet az egyetemen, hogy valaki nem jut diplomához - jegyezte meg a tárcavezető, aki szerint ez a szülők, a fiatalok és az ország érdeke is. Az nem változik, hogy lesz egy minőségi pontszám, ami egyetemenként, főiskolánként és szakonként változik, ezt az intézményekkel együtt határozzák meg. A diákok sztrájkra vonatkozó kezdeményezésére azt mondta: nem érti, pontosabban nem szeretné érteni. "Azt látom, hogy komoly érdekek fűződnek ahhoz, hogy minél több vélt vagy valós elégedetlenséget összetereljenek, és ebbe a diákokat is bevonják" - fogalmazott, hozzátéve: ezt tudomásul veszi, ez már masszív pártpolitika. 13.18: Az Európai Keresztény Politikai Szövetség támogatja a magyar reformotTámogatásáról biztosította a magyar kormány új oktatási reformját az Európai Keresztény Politikai Szövetség (ECPM) és ifjúsági tagozata (ECPYN) hét végi hollandiai ülésén elfogadott nyilatkozatában. A páneurópai kereszténydemokrata politikai ernyőszervezet az MTI-hez kedden eljuttatott közleményében rámutatott: "az oktatáspolitikában is érvényesülnie kell a konzervatív-keresztyén értékeknek Európa valamennyi államában, a magyarországi felsőoktatási rendszerben az elmúlt 10 évben tapasztalt felelőtlen gazdálkodási modell nem megbízható tanácsadó: a határtalan, minden hallgatóra kiterjedő, közpénznyelő állami finanszírozás a gazdasági válsággal sújtott Európában, így Magyarországon sem lehet a 21. századi felsőoktatás és tudásmenedzsment letéteményese". Danku Péter, az ECPM ifjúsági tagozatának kommunikációs vezetője a közleményben hangsúlyozta: "szervezetük kiáll a magyar kormányzati oktatáspolitika mellett, és egyben nyomatékosan felhívja a magyarországi hallgatói önkormányzatok és Hallgatói Hálózat figyelmét számos nemzetközi gyakorlatra, amely alátámasztja a magyarországi oktatásban megújuló folyamatok messzemenő szükségességét és helyességét". Kifejtette: az ECPM is megbizonyosodott arról, hogy "a magyarországi diákhitel1 Európa egyik legstabilabb és mára önfinanszírozó modelljévé vált, ami költségvetési források nélkül működik, ehhez képest számos, jobb gazdasági mutatójú EU-tagállamban súlyos pénzeket kell lerónia a hallgatónak". A közlemény szerint "több európai országban működik jól a hallgatói szerződés rendszere is". A példa erre a németországi Szász-Anhalt tartomány, ahol "az állami szintű orvostámogatási program feltétele, hogy a hallgató végzett orvosként évekig a régióban alkalmazza az állami pénzen megszerzett tudását". "A magyar kormány azon törekvése, amely - az ország nemzetgazdasági kihívásai ellenére - kedvező állami hitelből finanszírozható, egyszerű és átlátható szabályozáson alapuló felsőoktatási rendszert hoz létre, a nyugat-európai példákhoz képest egy felelősségteljes és a hallgatók részére kedvezőbb eszközöket kínáló oktatáspolitikáról tesz tanúbizonyságot" - állapította meg a 2002 novemberében Lakitelken megalakult keresztény szövetség, amely szerint a hallgatóknak meg kell érteniük, hogy "felsőfokú tanulmányaik finanszírozásában nem a határtalan bőség, a céltalanul elnyújtott egyetemi évek és felelőtlen állami támogatás, hanem a tudatos, befektetésre érdemes felsőoktatási pályamodell és gyökeresen megreformált szabályrendszer kell, hogy érvényt szerezzen". 11.50: DK: Orbán Viktor javaslatai "ostobák, sunyik és hazugok" Gyurcsány Ferenc szerint az Orbán Viktor miniszterelnöknek az elmúlt napokban elmondott a felsőoktatás átalakításával kapcsolatos javaslatai "ostobák, sunyik és hazugok". Erről a Demokratikus Koalíció elnöke keddi sajtótájékoztatóján beszélt Budapesten. Hangsúlyozta: a kormányfő "tisztességtelen játékot játszik" a felsőoktatás jelenlegi és leendő résztvevőivel, valamint azok családjaival, hiszen a legújabb - az Országgyűlés által hétfőn elfogadott - tervezet nem más, mint "a korábbi elfogadhatatlan javaslatának sunyi átcsomagolása". Gyurcsány Ferenc leszögezte: nem igaz, hogy a kormány meghallotta volna a tiltakozók hangját, hiszen az új szabályozás egyetlen pontban sem felel meg a hallgatók, diákok és oktatók által követelt 6 pontos javaslatnak. A DK szerint elfogadhatatlan, hogy két hónappal a felsőoktatási felvételi jelentkezési határidő előtt lényegében nem lehet tudni, hogy milyen szakokra és milyen feltételekkel lehet jelentkezni. Gyurcsány Ferenc üdvözölte az Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórum hétfői megalakulását, amellyel szerinte "nehézsúlyú ellenfelet" kap a kormány a tárgyalásokra. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy bár az ellenvélemény elmondása fontos, de a demonstrációk nem oldják meg a helyzetet, ezért azonnal és mielőbb tárgyalásokat kell kezdeniük az érintett feleknek. A DK álláspontja szerint egyébként a 2013-ban induló tanévre érvényben kellene hagyni a jelenlegi szabályozást és így lenne idő kidolgozni a felsőoktatás átalakításának részletes szabályait. 00.42: Szerdán kezdődő általános diáksztrájk mellett döntöttek a tüntetők Szerdán kezdődő általános diáksztrájk mellett döntöttek hétfőn éjjel Budapesten azok a tüntetők, akik hétfőn délután az oktatási államtitkárság épülete előtt a köz- és felsőoktatás átfogó reformjáért demonstráltak, majd a Kossuth térre vonultak, a Magyar Rádióban beolvastatták a Hallgatói Hálózat hatpontos petícióját, végül hallgatói fórumot tartottak a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. A néhány száz főiskolai, egyetemi hallgató arról is döntött, csatlakoznak a szerdára tervezett budapesti "télirózsás forradalomhoz", valamint arról, hogy hallgatói fórumot szerveznek szerdán délután a sztrájkhoz kapcsolódóan, illetve kedden megkeresik sztrájkjuk szándékával a középiskolák igazgatóit. A fórum résztvevői Orbán Viktor miniszterelnöknek nyílt levelet írtak, melyben azt kérték: a felsőoktatási törvény módosítása előtt menjen el a hallgatói fórumukra, hogy tárgyaljanak a felsőoktatást érintő kérdésekről. A hallgatók kidolgozták annak a videoüzenetnek a szövegét is, amelyet közzétesznek a médiumokban a sztrájkról. Ebben többek között az szerepel, hogy "változást követelünk, a kormány új oktatási tervezetét nem fogadjuk el, követeljük a törvénymódosítás elnapolását", illetve "megalapozott, szakmai döntést, nem egy egy-két-nap alatt összefércelt törvényvázlatot". A kommüniké hozzáteszi: "ha követeléseink nem teljesülnek, szerdán békés, általános sztrájkba kezdünk, és csatlakozásra hívunk minden szimpatizánst és érintettet". Az eseményen felolvasták a hétfőn késő este megalakult Országos Felsőoktatási Egyeztető Fórum MTI-nek küldött közleményét is, amely szerint a Magyar Rektori Konferencia elnöksége, a Hallgatói Hálózat (HaHa), az Oktatói Hálózat, a pedagógus szakszervezetek, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) támogatják a hallgatók által megfogalmazott hat pontot. Ebben a hat pontban követelik a köz- és felsőoktatás átfogó reformját, a keretszámok visszaállítását legalább a 2011-es szintre (ez 44 ezer államilag finanszírozott felsőoktatási helyet jelent), a forráskivonás levonását, az elvonások kompenzálását, a hallgatói szerződés eltörlését, azt, hogy ne korlátozzák az egyetemi autonómiát, illetve azt, hogy az átfogó reformnak biztosítania kell, hogy a szegényebbeknek is legyen esélye bejutni a felsőoktatásba.