Katolikus Szabadegyetem a kisebbségi vallásgyakorlásról

Felvidéken közel 400 ezer magyar katolikus hívő él, de még sincs magyar püspök, aki lelkipásztori szinten gondozná őket. A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége által szervezett Katolikus Szabadegyetem estjén erről is szólt Karaffa János piliscsabai plébános.

A „Magyar katolikusok Szlovákiában, szlovák katolikusok Magyarországon” címmel rendezett Katolikus Szabadegyetem estjén a kisebbségi létben élők vallásgyakorlásáról és az asszimilációról is szó esett. A kisebbségi hitélet Trianon óta aktuális téma a hazánkat körülvevő országokban, így Szlovákiában is – mondta el portálunknak

Zombori István

, a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) elnöke. Hozzátette, a KÉSZ havi rendszerességgel megrendezett Katolikus Szabadegyetem programjai keretében ilyen, máig aktuális kérdésekről is tartanak előadásokat. „A saját anyanyelvű vallásgyakorlásukért való küzdelem önmagába véve magyar identitásuknak a része, és ezért ezekben az országokban 1920. óta küzdeni kellett, és küzdeni kell napjainkban is” – fogalmazott a KDNP székházban tartott rendezvényen. A Felvidéken élő, közel 400 ezres magyar katolikus közösség hiányolja, hogy nincs magyar püspökük.

Karaffa János

piliscsabai plébános portálunknak elmondta, írtak már kérelmeket egyházi fórumokhoz, a szlovák püspöki karhoz és a Vatikánhoz is, ám egyelőre nem hallgatták meg kérésüket. Probléma az is, hogy sok olyan egyházközség működik, ahol nem megoldott az anyanyelvi pasztoráció. A szentmisén szlovák nyelven hirdeti az igét, a hívek pedig magyarul énekelhetnek. „A nagyobb, magyar többségű helyeken megoldott a magyar nyelvű pasztoráció, ám a peremterületeken nem” – tájékoztatott. A felvidéki származású plébánostól megtudtuk, 2008-ban negatív lépések is történtek e téren, a szlovákiai egyházmegyéket úgy osztották fel, hogy az egyes egyházmegyékben a lehető legkevesebb magyar maradjon. Pozitívumként elmondta, van ahol magyar helynököket neveztek ki. „A hívek továbbra is kérik és szeretnék, hogy legyen magyar püspökük, ők látják ennek a fontosságát. Ahol színmagyar terület van, ott talán kevésbé érzékelik, ahol viszont szórványvidéken élnek, egyre inkább hatással van ez, hiszen ahol megszűnik a magyar nyelvű istentisztelet vagy nincs magyar iskola, ott rövid időn belül felgyorsul az asszimiláció” – mondta Karaffa János. Mindezt úgy próbálják orvosolni, a felvidéki magyarok identitását megőrizni, hogy különböző rendezvényeket, például imanapokat szerveznek.