Az állam, ha jó, avagy Magyarország „demokrácia-indexe”

Ahogyan az alattvalók is tudták, milyen a jó király, a modern demokráciák állampolgárainak is természetesen megvan a maguk elvárása a „jó állammal” szemben – mondta el Trócsányi László, az Alkotmányjogi Tanszék professzora nagykövet egy csütörtökön tartott workshopon, amit az MTA SZAB Jogi Szakbizottságának Gazdasági Jogi Munkabizottsága és az ÁJTK ETK keretében működő Europe Direct Szeged szervezett.

Hogy az állam „jósága” ma is központi kérdés, jól mutatja az is, hogy Magyarországon van például a „jó államért” felelős kormánybiztos. Ma a pénzügyi válság, az eladósodottság, a szegénység és munkanélküliség közepette, az elöregedő társadalmak, a klímaváltozás és a migráció problémájával kell megküzdenie a good govermentnek, az állampolgárok ugyanis a kormánytól, a közigazgatástól várják e kérdések hatékony megoldását – mondta el előadásában

Trócsányi László

. A korábbi, „gyenge állam” koncepciója tehát háttérbe szorul, hiszen elvárjuk, hogy az állam oldja meg a feladatokat – hangsúlyozta a professzor. Jogbiztonság és kiszámíthatóság – többek között ez jellemzi a jó kormányzást, ami alapvető gazdasági érdek is. Egyre nagyobb igény mutatkozik az átláthatóságra (transzparencia), a professzor kiemelte, ezt tartják a good government legfontosabb tulajdonságának. Fontos az integritás, hogy ne legyen a közérdek magánérdekeknek kitéve, azaz megvan az igény az etikai szabályok erősítésére (főként az összeférhetetlenség kiküszöbölésére), a közbeszerzések átláthatóságára és a – pozitív értelemben vett – lobbira, amely szakmai ismereteket képes közvetíteni a kormányzás felé – hozzá kell tenni, hogy ennek a szabályozása még az EU-ban sem teljesen megoldott. További elvárás az állampolgárok bevonása a döntéshozatalba, a megegyezésre törekvés, valamint a gazdasági szereplőkkel való kapcsolattartás. Hangsúlyos szerep jut az egyenlőségnek, például hogy a nőket is körülbelül ugyanolyan arányban vonják be a rendszerbe, mint a férfiakat. Hatékonyság, beszámoltathatóság, világos jövőkép – sorolta a professzor. A kormányok ilyen szempontú teljesítménye mérhető. Különböző mutatókat használnak a szakemberek, mint a demokrácia-, vagy a good goverment-index. Az egyik ilyen szerint például azt figyelik, milyenek a választásra vonatkozó szabályok. Ez alapján sorolják az országokat „teljes demokrácia”, „gyengülő, romló, hibás, repedező demokrácia”, „hibrid”, illetve „önkényuralmi rendszer” kategóriákba. A repedező demokráciában működik ugyan a szabad választás, de vannak egyedi problémák, mint például a média szabadságának szűkössége, politikai nyomásgyakorlás a polgárokra, a kormányzás minősége csökken, bizalomhiány alakul ki irányában. Egy 2010-es kimutatás ide sorolja Olaszországot, Szlovéniát és Magyarországot is. Mindezek mellett létezik korrupciós index, e téren Dánia a „legfeddhetetlenebb”, de a skandináv országok is előkelő helyen állnak, hazánk az 50-dik, Csehország 53-dik, Szlovákia 59-dik, Olaszország a 67-dik a sorban – sorolta Trócsányi László. A jó kormányzás szempontrendszere természetesen nemcsak az államra, hanem az államközi egységekre, az önkormányzati rendszerre is kiterjed.