Egyre kevesebb fecske hozza a nyarat + TÉRKÉP
Lassan szállingóznak haza március közepétől a vándorló madaraink. Az elmúlt években egyre kevesebb fecske tér vissza hozzánk, állományukat az időjárás és a mezőgazdaságban használt mérgek is megtizedelik.
"Fecskét látok, szeplőt hányok!" - kiáltottak fel a gyerekek, ha József napján megpillantották a madarat. A néphagyomány szerint több költöző madárral együtt ekkor érkeztek haza az első fecskék is, nem kis utat leküzdve, hisz Afrika déli részén vészelik át a telet. Az ornitológusok szerint évről-évre kevesebb fecske érkezik meg a vándorútról, így kérdéses, hogy a gyerekek meddig játszhatják még ezt a játékot.
Leszállóágban
"A természetes élőhely és az élelem fogyatkozása jelenti a legnagyobb veszélyt minden állat számára, ezek védelmével tudjuk megóvni az énekes madarakat is" - mondta
Tokody Béla
, a Magyar Madártani Egyesület Csongrád megyei helyi csoportjának titkára. Hazánkban három fecskefajta fészkel: a füsti fecske az emberekhez közel, falvakban, istállókban építi fel félig nyitott fészkét. A molnárfecske telepesen építi lakhelyét, velük sokszor találkozhatunk itt Szegeden, a Kárász utcában is. Harmadik fajtája, a partifecske tipikusan löszfalakhoz kötődik, oda ássa 60-80 cm hosszú költőüregét. Nagy telepekben költ a Tisza felső folyásánál, néhol ezres kolóniákban találhatjuk itt meg őket. Nehéz megbecsülni a hazai populáció számát, inkább a kiemelten védett, nagy testű ragadozó madarak (például a parlagi sas, vagy a kerecsensólyom) esetében vannak biztosabb adatok. A Magyar Madártani egyesület egy
tartja számon a nagyobb fészkeket. Az alábbi térképen fajtára lebontva szemlélhetjük meg a fecskék által legkedveltebb költőhelyeket, a listát
mi is bővíthetjük.
A madarászok és természetjárók megfigyelései is komoly gondokat vetítenek elő: az elmúlt pár évben drámai módon csökkent mind a három Magyarországon fészkelő fecskefajta száma. "Főképp a füsti fecske és a molnárfecske állománya esett vissza rendkívüli módon: körülbelül 2006 óta évente 8-9 százalékkal csökkent a számuk. Hogyha ezek a trendek folytatódnak, rövid időn belül fokozottan védett, ritka madárfajjá morzsolódnak le" - hívja fel a figyelmet Tokody Béla. Ennek több oka is van: a mezőgazdaság radikális megváltozása és az állattartás visszaszorulása régóta érinti őket, de az utóbbi két év esős időjárása is csapást mért számos fecskefészekre. Mindegyik faj közös problémája a táplálékhiány, ezért a növényvédő szerek túlzott használata a felelős. A rendkívül hosszú útra kényszerült vándormadarakra útközben is számos veszély leselkedik. "A mediterráneumba a hagyományos, évszázados tradíciókra alapuló énekesmadár-vadászatnak hobbi és táplálkozási céljai is vannak, Máltán, Görögországban és Olaszországban ezek a madarak fokozottan vannak kitéve az illegális vadászatnak. Afrika nagy sivatagjai is egyre kiterjedtebbek, az átkelés így évről évre nagyobb kihívást jelent" - mondta az ornitológus.
Nem sokáig leszünk "bogarasabbak"
Nyugat-Európában az énekesmadarak számának ilyen mértékű csökkenése már húsz éve megfigyelhető, Angliából például a fokozottan védett mezei veréb szinte már teljesen eltűnt. Az ottani mezőgazdasági módszerek meghonosodása, és a rovarok visszaszorítása újabb lökést adhat a természet kényes egyensúlyának. "Németországban egy nyári autóutat követően már korán sem kell annyi szúnyogot és egyéb rovart letakarítanunk a szélvédőről, mint nálunk. Azonban itt is megindult egy folyamat, melyre ha nem reagálunk időben, visszafordíthatatlanná válik" - mondta Tokody Béla. A Magyar Madártani Egyesület az eltűnő madarak nagyköveteiként 2010. év madaraiul a fecskéket választotta, melynek száma immár egész Európában csökkenő tendenciát mutat. A biológiai sokszínűség megőrzése mindannyiunk érdeke, ne feledjük: egy fecske nem csinál nyarat...
