A betemetett város: hóhatárok és hatáskörök + FOTÓK

Az elmúlt másfél hét hatalmas havazásai jelentősen megnehezített a szegedi közlekedést. Hol kinek kell takarítania, s miért akadnak el olyan gyakran a tömegközlekedési eszközök? – kérdeztük az illetékeseket.

Az idei tél alaposan megtréfált mindannyiunkat, hiszen a gyakori havazás, az évtizedek óta nem tapasztalt súlyos mínuszok és csúszós, havas utak hatására személygépkocsival csak a legbátrabbak merészkednek útra, gyalogolni kilométereket nem lehet, a kerékpár az el nem takarított hó miatt még a legelszántabbak számára is használhatatlan, a tömegközlekedés pedig a járművek késése és sűrű meghibásodása miatt ugyancsak akadozik. Gyakori látvány a városban, hogy utasok tolják a kis mellékutcába bekanyarodni képtelen, elakadt csuklós buszokat, lapátokkal próbálják kiszabadítani a hó fogságából. A szegedi polgárokat bosszantja, hogy nem tudnak közlekedni, egy héttel az első leesett hó után is járhatatlan sok kis utca és mellékút, több helyen a hó még a járdákról sincs eltakarítva, miközben az autóbuszokra, villamosokra, trolikra sem lehet mindig számítani, ha időre megyünk valahova. Az embereket kevésbé érdekli, hogy ezért éppen ki a felelős, azt szeretnék, ha ismét rend lenne, és működne a város. Több olvasónk jelezte, a buszokkal azért van ennyi baj, mert nem használnak téli gumit, nem csoda, ha gyakran elakadnak. Azt látjuk évek óta, hogy a hó megérkezésével általában a közlekedési káosz is törvényszerűen beköszönt városunkba, noha – az illetékesek javára legyen írva – az idei, csöppet sem szokványos, zord időjárással és a folyamatos hóhullás miatt 50 centire hízott takaróval talán nehezebb is megbirkózni.

Két órával a hóesés előtt, hat órával a hóesés után

„Nagyon megköszönném, ha letakarítanák a hótól a szegedi utakat, mert amit önök csinálnak ebben a helyzetben, az nagy ... Kérem, hogy mielőbb csinálják a dolgukat, mert így mi sem tudunk a partnerünknek szolgáltatni. Tisztelettel: Egy szolgáltató”. „Miért felemelt tolólappal mennek a hótúrók? Más megyékben el tudják takarítani a havat? Itt meg olyan mintha lovas szekérrel menne az ember a tanyára. Pedig elvileg főutakon közlekedik!!! Botrányosak az útviszonyok Csongrád megyében”. Ez csak két vélemény a Közútkezelő honlapjáról, de százával idézhetnénk a hasonló tartalmú panaszokat minden érintett félnek. Utánajártunk, kinek mi a hatásköre, ki mit köteles elvégezni ilyenkor, télen, ki tehet a buszok meghibásodásáért, és valóban fölösleges-e a téli gumi az autóbuszokon.

Székely Tamás

, a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Csongrád Megyei Igazgatóságának vezetője elmondta, három fajta úthálózatot ismerünk: állami, önkormányzati és magántulajdonban lévőt. A Közútkezelő a jogszabályoknak megfelelően 1367,5 kilométert kezel a megyében. Az utakat különböző kategóriákba sorolják: autópálya, első rendű út, mellékút stb. Az autópályák kivételével az állami utakról a havat a Közútkezelő köteles eltávolítani, és a síkosságmentesítést is ők végzik.

Két órával a hóesés megkezdése után, és hat órával azt követően, miután elállt a havazás, kötelesek intézkedni. Huszonhárom saját ekés/szóró tehergépkocsival rendelkeznek, hármat pedig a szomszédos megyétől kaptak kölcsön. Három gréderrel, 9 rakodógéppel és 4 darab hómaróval dolgoznak. Az igazgató elmondta, 4 ezer tonna sót deponáltak a 4 üzemmérnökség területén, ami fogy, azt folyamatosan pótolják a központi raktárból. Érdesítőanyagként bekészítettek 800 tonna homokot, és van 38 tonna kalcium-kloridjuk, amit a nedvesített szóráskor szoktak használni. A nedves só sokkal jobban megtapad, -10, -14 foknál a leghatékonyabb, többnyire felüljárók síkosságmentesítésére vetik be. A cég 24 órás szolgálatot teljesít 3 műszakban. Szegeden a következő utak, sugárutak, utcák tartoznak a Közútkezelőhöz: Petőfi Sándor sgt., Kálvária sgt., Szilléri sgt. egy szakasza, Kossuth L. sgt., Dorozsmai út, József A. sgt., a 43-as főút, Szőregi út, Fonógyári út, Gyálaréti út, és a város hídjai, összesen mintegy 440 kilométeres útszakasz Szegeden és vonzáskörzetében. Ők takarítják a környező településekre vezető utakat, valamint a buszöblöket, míg a járdák és a buszállomások hóeltakarítása a környezetgazdálkodás hatáskörébe tartozik. Az igazgató szerint mindenki elvégzi a munkáját, megteszi a tőle telhető legjobbat. Hiába lenne több gép, jármű, ekkora hómennyiséggel akkor sem tudnának sokkal hatékonyabban megbirkózni. Húsz centi havat látványosan el lehet tüntetni viszonylag rövid idő alatt, a folyamatosan gyarapodó 50 centis hótakaróval, amely még le is fagy, azonban már sokkal nehezebb boldogulni – érvelt Székely Tamás.

Téli gumikkal sem lenne jobb

A Tisza Volán buszok gyakori meghibásodásáról és a téli gumikról már Molnár Józsefet, a cég műszaki, fejlesztési és járműgazdálkodási igazgatóját kérdeztük. A járművek lerobbanásának Molnár szerinte két oka van. Gyakoriak a buszok levegőrendszerével kapcsolatos hibák. Párás hidegben könnyen lecsapódik a nedvesség, és sűrűn befagy a fék, a kézifék vagy az ajtónyitó-szerkezet, s ilyenkor leáll a jármű. Nehéz ellene védekezni, légszárító patronokat és a fékgyártók által kínált denaturált szeszt tartalmazó szert használnak, ami csökkenti a kicsapódó nedvességet, viszont ez sem tekinthető tökéletes megoldásnak. A másik fő problémát az üzemanyag okozza. Az extra hideget is jól tűrő gázolaj-fajtákat csak jelentős felár ellenében szállítja a Mol, így marad a mínusz 24-25 fokra kalibrált üzemanyag, amely nem fagy ugyan be, de már mínusz 8-10 foknál parafinosodni kezd. Kocsonyássá válik, és könnyen bedugítja a szűrőket, ami ugyancsak a járművek leállásához vezet. Kisebb mértékben a nem jól feltöltött akkumulátorok is okozhatnak galibát hideg éjszakákon, ilyenkor jön a népszerű „bikázás” vagy a helyszíni akkucsere. Megtudtuk, a buszmegállók tisztítása nem az ő hatáskörük, többnyire az út tulajdonosa a kezelője is egyúttal, tehát vagy a Szegedi Környezetgazdálkodási Nonprofit Kft. vagy a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Csongrád Megyei Igazgatósága. Kivételt képez a Mars tér, a Tisza Volán központi telephelye, valamint a tarjáni víztoronynál lévő decentrum, amit alvállalkozóknak adtak ki, így ott azok takarítják a havat. Az igazgató megerősítette az információt, hogy a városi buszokon valóban nincs téli gumi, az csak néhány távolsági, meg az egyes autópályákon közlekedő autóbuszok esetében kötelező. Akkora sebességnél, amilyennel a városban közlekednek ezek a járművek, nincs jelentősége a téli guminak – állítja a szakember. Ugyanúgy elakadnának, mint a mostaniak, nincs perdöntő jelentősége. A másik ok – ami valószínűbb – tisztán gazdasági. A Tisza Volánnak 123 autóbusza van. Ha mindegyikre téli gumit is vásárolnának, az közel 1000 gumiabroncsot jelent, amit évente kétszer kellene cserélni. Nem beszélve a gumik tárolásáról és annak költségvonzatáról. Molnár József szerint a jelenlegi gazdasági helyzet nem teszi lehetővé a téli gumik használatát, de – mint fogalmaz – ez Szegeden nem is indokolt.