Kolláth: „ A jogállam egyik legfontosabb ismérve a hatalommegosztás”

A 22-es csapdája, az alkotmánytól a „felcsútmányig” címmel előadást tartott a Szekfű Klubban Kolláth György alkotmányjogász a Közéleti Kávéház Baloldali Páholyának vendégeként. Az előadót Ujhelyi István, az Országgyűlés alelnöke, szocialista parlamenti képviselő köszöntötte. A téma az ország állapota jogi, közjogi megközelítésben és a jövő év januárjától hatályba lépő új alaptörvény mindennapokat befolyásoló intézkedései.

Kolláth György

először szólt az elmúlt másfél év eseményeiről, beszélt arról, mi várható most, és mi lesz januártól. Elöljáróban hangsúlyozta, politikai meggyőződése van, de azt sohasem osztja meg sem a diákjaival, sem a hallgatóival, inkább a ruhatárban hagyja. A közjog és alkotmányjog szerinte anélkül is érdekes, hogy az ember politikai részrehajlását belevinné.

Megkérdőjelezhetetlen elvek mentek a szemétbe

Ha egy mondatba kellene sűrítenie mondandóját, akkor az imígyen hangzana: egy ország mehet tönkre abba, ha az alkotmányos közügyeinket futballmeccsnek tekintjük. Mert nem az. Nem vívhatunk háborút se befelé, se kifelé. Ma majdnem olyan nehéz, körülményes a dolog, mint visszanyomni a tubusba a fogkrémet. Elszúrták, fogalmazott röviden Kolláth. Még a kilencvenes években a Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága mintegy 21 tételben, pontban kimunkálta, milyen válfajai, elemei vannak a jogállamiságnak. Ha ezeket vesszük alapul, elmondhatjuk, hogy Magyarország az elmúlt 20 évben rosszul teljesített. Volt, amikor 50 százalék körül, most egy a tízhez a demokratikus jogállamiság, az alkotmányosság szempontjából. A jogállamiság leépült, vesztésre áll, megkérdőjelezhetetlen elvek mentek a szemétbe, és mindehhez jött egy háborús retorika. Ez nagyon nagy baj, véli az alkotmányjogász, mert ha háború van, akkor van ellenség, meg veszteség is. Rendkívüli, forradalmi helyzetekben minden szabály fölrúgva, ami mindenképpen ellentétes az írott, rendezett jogviszonnyal. Nem lehet olyan országmegújítást csinálni, ami köp a jogrendszerre. Kolláth szerint három módon lehet országokat megszervezni, működésben tartani, egyengetni: demokratikus jogállammal, a felsőbbség diktatúrájával, kaotikus anarchiával. Mintha most Magyarország mind a hármat egyszerre csinálná.

A jog ma nem általános

Az alkotmányjogász sorra vette a jogalkotás, majd a jogalkalmazás gondjait. Sütő Andrást hívta segítségül, aki annak idején humorosan, székelyes derűvel azt mondta:”A törvény igazsága általános és hozzávetőleges, mint a katonabakancs.” A jog ma nem általános, helyette egyedi megoldások vannak. Hozzávetőleges, nem, mert a hozzávetőlegesben különböző méretek vannak, kényszerzubbony. Kriminalizálódott a közélet, mindent a Btk.-val oldanának meg, miközben felderítés, feltárás nincs. A katonabakancs stimmel. Törvény? Ma az a kurzus, hogy az a törvény, amire törvényt hoztak. Ez nem így megy, figyelmeztet a professzor, a jogállam értéktartalmú, a jogállamban nem lehet akármilyen törvényt hozni, mindenki hatalma korlátozott. A jogállam egyik legfontosabb ismérve a hatalommegosztás, fékek, ellensúlyok rendszere. Senki hatalma nem korlátlan, mert az önkénybe vezet. A Parlament 63 törvényt kíván elfogadni, ebből 28-30 sarkalatos. Ki fogja ezt megcsinálni, kérdezi Kolláth. Január 1-jétől új alaptörvény lép hatályba, ami jelentős alkotmányos intézményeket változtat meg. A teljes magyar jogrendszert, mintegy 100 000 jogszabályt át kell szűrni, hozzá kell igazítani az új alaptörvényhez. Ez a munka el sem kezdődött. 2012. január 1-jétől a magyar jogrendszer bungee jumpingol, gumikötélen ugrik, majd aztán lent kiderül, hogy a nyakán vagy a bokáján van-e kötél, vagy nincs. Az alkotmányjogász szerint az a legnagyobb baj, amikor a politika tolakodóan a jogi egyetem második évfolyamának szintje alatt elhatároz valamit és csinálja. Hogy mennyire elszúrták, arra egy példát is felhozott Kolláth: március 14-én benyújtották Magyarország alkotmánytervezetét. Másfél napra rá készült hozzá 735 változás, módosító indítvány. Ahogy készült az alaptörvény, ahogyan elfogadták és átment, az nem méltó ehhez az országhoz - állítja.

Minden a következő választásokon múlik

A külföld óvatos. Uniós axióma, hogy a nemzeti alkotmány nemzeti hatáskör. Igaz, de a magyar alkotmány nincs fölé rendelve vagy mellérendelve az uniós jognak, viszont ha kötelező uniós jogi norma ütköznék az alkotmánnyal, vajon ki fog győzni? Az unió joga. Magyar alkotmány nem mehet szembe uniós iránnyal. Miután nem az Unió csatlakozott hozzánk, hanem fordítva, kinek kell majd korrigálnia? Alkalmasint nekünk. Végül is a világ majd azt mondja, amit megfőztük, együk meg. Magyarország önmagának tartozik felelősséggel, hogy milyen az alkotmánya. Vagy olyan, amilyet megengedhet magának, vagy olyan, amilyet eltűr és meg is érdemel. A külföldi kollégák véleményét osztva Kolláth szerint is a kulcskérdés: szavatolható e még, hogy a legközelebbi, 2014-es választások szabad, tiszta, demokratikus választások lesznek? Nem mondom, hogy nem, folytatta az alkotmányjogász, de a kérdések kérdése ez. Ha Magyarország ezt tudja szavatolni, a választások eredményét a Nyugat elfogadja, ha nem tudja, akkor Magyarország de facto kiírta magát a stabil demokráciák sorából - annak minden következményével.