Buzgárok és a talajszerkezet okozhatták a katasztrófát

A környezetvédelmi államtitkár szakértői szerint elhanyagolt buzgárok, a Mal Zrt. szerint az eltérő talajszerkezet – amiről ők nem tudtak – okozhatták a hétfői katasztrófát - olvasható az Indexen.

„Szakértőim szerint vélhetően buzgárok keletkeztek a töltés oldalában, de a Mal Zrt. illetékesei nem foglalkoztak velük hatékonyan, nem építettek ellennyomó medencéket, így a szivárgások idővel repedést okoztak, így omolhatott le végül a töltés fala” - mondta el az államtitkár.

Eltérő talajokra hivatkozik a Mal Zrt.

A Mal Zrt. legfrissebb közleménye szerint az eltérő összetételű és szerkezetű föld miatt dőlhetett le hétfőn a gát sarka. A cég vizsgálatot indított annak a napokban megjelent sajtóinformációnak kapcsán, amely szerint egy a 80-as években végzett környezeti kutatás már megállapította, hogy a X. tározó hétfőn bedőlt északi gátfala alatt eltérő összetételű és szerkezetű a föld. Winkler Gusztáv fizikus (a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusa) a timföldgyár X. tározója alapozásának idején környezeti vizsgálatokat végzett Ajka és Mosonmagyaróvár térségében. Winkler megállapította, hogy a terület talaját javarészt a Torna-patak kiöntéses, mocsaras, lefolyástalan, réti jellegű ártere alkotja, amibe azonban éppen a X. tározó északi falánál beékelődik egy agyagos tömb. Ez a talaj, ha csapadékkal, talajvízzel telítődik, akkor mozog, de az eltérő összetételű és szerkezetű földdarabok más-más módon, és különböző mértékben mozdulhatnak el. A kutatást végző szakember szerint ezt a feltételezést támasztja alá az is, hogy a hétfői gátszakadás a kétféle talaj találkozásánál következett be, és nemcsak a légi felvételeken található saroknál, hanem egy másik szakaszon is. „A Mal Zrt. eddigi vizsgálata szerint a vállalat dolgozói nem ismerték a tanulmány tartalmát. A menedzsment kijelentette: a tervezés, valamint az ezt követő kivitelezés negatív körülményeiről tudomásuk nem volt. Az Ajkai Timföldgyár üzletrészét megvásárló Mal Zrt. képviselői hozzáteszik: a privatizációs dokumentáció, a tenderkiírás erre vonatkozó információt nem tartalmazott, így semmilyen figyelmeztetést, tájékoztatást nem kaptak a fennálló kockázati tényezőről.

Fizessenek a cégvezetők

Illés Zoltán szerint a friss szakértői megállapítások és a Mal Zrt. által fentebb is közölt okok nem zárják ki egymást, sőt, nagyon valószínű, hogy az eltérő talajszerkezet miatt kezdett el csúszni a gát, és ennek a csúszásnak első indikátora volt, hogy buzgárok keletkeztek, amik elhanyagolása vezetett közvetve az omláshoz. Egyelőre azt nem lehet tudni, hogy több iszap volt-e a tárolóban az engedélyezettnél, de ha igen, akkor az illegális hulladéklerakásnak, bűncselekménynek minősül, mondta Illés. A kormány határozottan amellett van, hogy a cégnek és a cégvezetőknek teljes vagyonukkal vállalniuk kell a történtekért a felelősséget: a számítások szerint a vízügyi bírság 10,2 milliárd forintot tehet ki, a környezetvédelmi bírság 8-12 milliárdra rúghat, ezekre rájön még a helyreállítási költség és a kártérítés.

Rekordidő alatt felhúzott védőgát

Vasárnap 11-kor a környezetvédelmi államtitkár megmutatta a sajtónak az épülő új gátrendszert Kolontár határában. A most épülő gát négy méter magas, az alapjánál átlag 25-30 méter széles, a felső koronája tíz méter széles lesz. Az új gát 400 tonna dolomitot tartalmaz, és védelmet nyújt Kolontár északi, északkeleti csücskének, ami eddig védtelen volt. A Kolontárt védő új gát „világrekordnak számító idő alatt”, három nap alatt készül el. További információk az Indexen.