Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Közélet

Áder: Szigorúbb uniós környezetvédelmi szabályokat!

Áder: Szigorúbb uniós környezetvédelmi szabályokat!

2010. október 13., szerda
Áder: Szigorúbb uniós környezetvédelmi szabályokat!
A magyar képviselő vizsgálja az atomerőművekre érvényes minőségbiztosítási rendszerek kiterjeszthetőségét más a veszélyes üzemet folytató vállalatokra. Az általa javasolt uniós katasztrófaalapba az érintett ágazatok cégei nettó bevételük két ezrelékét fizetnék be. Az uniós katasztrófaalap létrehozása mellett a környezetvédelmi jogszabályok szigorítását is fontosnak tartja Áder János fideszes európai parlamenti képviselő. A néppárti frakcióban dolgozó politikus a magyarországi iszapkatasztrófa kapcsán nyilatkozott a Duna Televízió Közbeszéd című műsorának kedd este. A politikus elmondta: arról, hogy a vörösiszap európai szinten is visszakerül, avagy felkerül-e a veszélyes anyagok listájára, már a jövő héten adhat előzetes véleményt az Európai Bizottság. „A magyarországi katasztrófa is bizonyítja, hogy a létező környezetvédelmi jogszabályok több sebből véreznek; például a vörösiszap nem szerepel a veszélyes anyagok listáján. Hogy miért, azt nem tudom, de ha korábban szerepelt és levették, annak vissza kell oda kerülnie” - jelentette ki Áder János a Közbeszédnek nyilatkozva a brüsszeli stúdióban. Hozzátette: erre van is fogadókészség, ezt támogatta az Európai Néppárt munkacsoportja és frakciója is. Az Európai Bizottságtól már a jövő héten várható az első válasz, Áder János ugyanis lehetőséget kapott szóbeli kérdés feltételére - erre várható az első válasz a jövő hét közepén.

A szennyező egyelőre "elvben" fizet

Az EU-ban 2004-ben fogadták el a "szennyező fizet" elvet, amit azonban még mindig nem kötelesek átvenni nemzeti jogszabályaikba az egyes tagállamok. Lehetne ezen a téren, és általában a környezetvédelmi szabályok terén szigorítást elérni? - hangzott a Duna Televízió felvetése. Fontos a kérdés, mert a "szennyező fizet" elv mindenki által elfogadott - uniós és tagállami szinten is. Viszont amikor adódik a kérdés, hogy " aki szennyezte a környezetet, akinek a felelőssége megállapítható ipari katasztrófa előidézésében, az a végén fizesse ki a számlát", akkor bizony a cégek felszívódnak, eltűnnek, felszámolási eljárást indítanak maguk ellen - mondta a néppárti politikus. Áder János példaként hozta fel a tíz évvel ezelőtti tiszai ciánkatasztrófát: tíz év pereskedés után sem a magyar állam, sem az önkormányzatok, sem egyetlen károsult egyetlen fillér kártérítést nem kapott a szennyező cégtől - miközben teljesen egyértelmű volt, ki a felelős a ciánkatasztrófáért. "Azt gondolom, részben ennek köszönhető a magyar parlament döntése és a miniszterelnök kezdeményezése, hogy ezt megakadályozzuk" - utalt a magyarországi MAL Zrt. állami felügyelet alá helyezésére az EP-képviselő. Hozzátette: az Európai Uniónak is hatékony védekezési rendszereket kell találnia. Lehetőségként említette meg a hatékony minőségbiztosítási rendszerek kötelező előírását - ez Ajkán nem volt -; már vizsgálják, hogyan lehetne az atomerőműveknél érvényes jogi szabályozást kiterjeszteni és alkalmazni más, környezetre veszélyes tevékenységet folytató cégekre - olajipari és vegyipari társaságokra. "Ebben a tekintetben talán megint könnyebb lesz meggyőzni a Bizottságot,hogy egy ilyen típusú megoldásban gondolkodjunk. Ennek nyilván ki kell számolni a költségeit, hogy mennyivel emeli az árakat, milyen hatása lesz a fogyasztókra" - tette hozzá a képviselő.

A katasztrófaalappal szemben nagyobb az ellenállás

A másik kezdeményezése, az ún. európai katasztrófaalap létrehozása kapcsán már nagyobb az ellenállás - mondta Áder János. A már most is létező szolidaritási alaptól a magyar képviselő elképzelése szerint több tekintetben is eltérne a katasztrófaalap. Először is nem szeretne felső kárösszeg-határt; a szolidaritási alapból Magyarország például nem kap majd támogatást, ha az iszapkatasztrófa kárösszege nem éri el a százhatvan milliárd forintot. Az Áder János által javasolt katasztrófaalap "összeadói" inkább a vállalatok lehetnek majd - a komolyabb szennyező tevékenységet folytató, avagy komolyabb környezeti katasztrófa veszélyével járó munkát végző vállalatokról van szó. Erre nagyobb nyitottság van, mintsem hogy a tagállamok adnák össze az alap pénzeit - érvelt Áder János. A konkrét javaslat az lesz, hogy a fent nevezett cégek nettó árbevételük két ezrelékét fizessék be a közös alapba. Ekkor egy év alatt csak az olaj- és gázipar, az elektromos ipar, a vegyipar és még pár iparág képviselőitől származó pénzekből ötmilliárd eurós alapot lehetne létrehozni. Ebből a pénzből egyfajta nagyon kedvezményes, olcsó hitelt nyújtanának a károsult államoknak. A katasztrófa bekövetkezte után nagyon gyorsan, bürokratikus procedúrák nélkül hozzájuthatna az illető ország a pénzhez, elvégezné a kárenyhítést és a kártalanítást is. Ezt követően lefolynának a károkozóval (szennyezővel) szembeni perek. Következő lépésként - nyilván a szennyező fizet alapelvet is figyelembe véve - az államnak vissza kellene fizetni az alapba a kölcsönkapott összeget - mondta el koncepciója részleteit Áder János. (Szöveg: Pintér Attila, felelős szerkesztő, Duna Televízió Zrt. A beszélgetés itt megtekinthető.)
Áder János ajkai iszaptározó vörösiszap iszap

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo