Mars téri kereskedők nyílt levele Bajnai Gordonhoz

A Mars téri piacon a várossal szemben több pert is megnyert kereskedőket múlt vasárnap nem engedték be a piac területére, miközben személyes tulajdonjaikat pakolták teherautóra, majd a kiürült pavilonokat gyorsvágóval, daruval és dózerrel átköltöztették az U pavilon mellé. A módszert olyannyira a régi átkos időket idéző, antidemokratikus módszernek vélték, hogy a miniszterelnöknek, Bajnai Gordonnak is írtak egy nyílt levelet. A SZEGEDma.hu-n alább teljes terjedelmében olvashatják e dokumentumot.

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Engedje meg, hogy a szegedi Mars téri kereskedők nevében kérést intézzünk Önhöz, a Magyar Köztársaság legfőbb miniszteréhez a közrend, a jogbiztonság és az emberi tisztesség érdekében. Talán Ön számára sem ismeretlen a szegedi Mars tér piacterület rekonstrukciójával kapcsolatos ádáz küzdelem, amely évek óta folyik a szegedi önkormányzat és a piacon működő kereskedelmi egységek üzemeltetői között.

A tér átépítéséhez szükséges támogatási összeget a szegedi önkormányzat sikeres, EU-s pályázat által megnyerte. A szegedi lakosság nagy örömére az önkormányzat kilátásba helyezte az építkezés kezdetét, de előbb azon jogi szituációkat kellett rendezni, amelyek tisztázása nélkül a beruházás nem kezdődhetett volna el. A jogi szituáció tárgya pedig, a Mars téren még működő piac egységek kisajátítása, vagy esetleg kártalanítása volt. Múlt időt mégsem szeretnénk használni, hiszen jelen pillanatban sem rendezettek az építkezés körülményei.

November 29-én, vasárnap este példátlan cselekmény történt, a rendszerváltás óta új alkotmánnyal működő Magyarországon. Több nyertes, bíróság által dokumentált eljárás után, a kereskedők ingatlannak minősülő építményeit emberek, és gépek ledózerolták, a földdel tették egyenlővé. Mi kereskedők, az épület tulajdonosai, a térről kiszorítva, megdöbbenve néztük végig emlékeink és jövőnk „miszlikre” darabolását. Állampolgári jogunkhoz mérten szerettünk volna illetékesek után érdeklődni, s a rendőrségtől birtokvédelmet kérni remegő kézzel, az igazságot keresve, de a gépek és emberek munkáját egyenruhások védték, s gumibottal az oldalukon utasítottak minket megszeppenésre.

Jelen pillanatban nem tudjuk épületeink romjai, elemei hol vannak, s árukészleteink, üzleteink menetéhez szükséges dokumentumok hol nyugszanak, pincében, házban, valakinél, vagy a Tisza fenekén. Hangsúlyozni kívánjuk, mi, az üzletek tulajdonosai, sem a múltban, sem a jelenben akadályozni nem kívánjuk a megvalósítási folyamatokat, a város fejlődését. De a bíróság által többszörösen tisztázott jogi körülmények ellenére magántulajdonunkat feltörték, elpusztították. A szegedi önkormányzat jelen pillanatban is „zsarolóknak, nyerészkedőknek” nevez minket, s ilyen és ehhez hasonló állításokat kódol a közvéleménynek. Úgy tudjuk az önkormányzat által, hogy mi csak akadályozni akartuk a beruházást, az adófizetők pénzéből akartunk jogtalanul kérni, hogy – egyébként érthető módon – életünket folytatni tudjuk. A kártalanítás, jegyezte meg az önkormányzat egyik képviselője nemrégiben, nem politikai hanem jogi kérdés. Az önkormányzat képviselőjének véleményére támaszkodva írjuk Önnek most levelünket. Amennyiben jogi kérdésről tudunk beszélni, akkor felháborodásunk, életünkhöz való jogunk alapvető, hiszen magántulajdonunk – amely már másodfokon is a bíróság által többször is tisztázásra került - útban volt a beruházónak, s hogy életünket folytatni tudjuk, és városunkat se akadályozzuk, kártalanítást kértünk. A végső, konszolidált eredmény érdekében minden pozitív körülményt megteremtettünk, amely a mi részünkről volt szükséges, hogy kulturált tárgyalásokat tudjunk folytatni az önkormányzattal. Ennek ellenére kellemetlen helyzetbe csöppentünk. Az interaktivitás helyett üzengetéseket kaptunk és sajtónyilatkozatokat, miszerint nekünk nem jár semmi a magántulajdonaink után. Ingóságnak minősítette a városi szakbizottság épületeinket, s döntésük értelmében üzleteink áthelyezhetők egy másik területre, szólt az állítólagos jogi megállapítás a bíróság jogerős határozata ellenére. A november 29-i akció eredménye pusztítás és nem áthelyezés. Üzleteinkből néhány alkalmas arra, hogy a talajhoz támaszkodva, távolról „valaminek” tűnjön. A többi rom és minden más, csak nem egy áthelyezett épület együttes. A végeredmény esztétikai feltérképezése érdekében, kérjük, tájékozódjon az országos online médiumok fotógalériáiból, látni fogja, hogy ezekből a lécekből, vas és drót darabokból nehezen tudná bárki is folytatni tevékenységét, biztosítani megélhetését.

Levelünk elolvasása után megköszönjük türelmét, s azt is, hogy a következő napokban kitüntetett figyelemmel követi a szegedi eseményeket. Amennyiben a helyzet elmaszkírozódik, az eddigi 100 után újabb 13 család életkörülményei omlanak össze pusztán azért, mert ezen üzletek kártalanítását indokolatlan, és jogtalan okokból a szegedi önkormányzat nem kívánja tudomásul venni. A 13 család jövőkép nélküli napjai mellett, kikristályosodhat minden választópolgár előtt, hogy a kártalanítás mégiscsak politikai kategória, hiszen – mint mindenki számára ismeretes – a szegedi, mars téri átrendezés a városvezetés komoly szerencse kártyája annak érdekében, hogy 2010 őszén a választópolgároknak alternatívát tudjon mutatni. Amennyiben most a kártalanítási tárgyalások által elhúzódott volna az építkezés kezdete, nem biztosított, hogy a tér a választásokra átadásra kerül. Hangsúlyozzuk, tárgyalásokat kívántunk folytatni az önkormányzattal, de hetekig nem kaptunk megkeresést, hogy fehér asztalhoz üljünk.

Véleményünk szerint megengedhetetlen, hogy a városvezetés 170 ezer szegedi lakos vélt érdekét kártalanítás nélkül fölé helyezze „13 magát kereskedőnek mondott bódétulajdonos” érdekének.

Még egyszer köszönjük, hogy figyelemmel kíséri az ügyet, s hogy a következő napokban megvédi Magyarországon a demokráciát, és a jogbiztonságot!

A Miniszterelnök Úr részére ezen levélhez csatoljuk az állításainkat igazoló dokumentumokat.

Szeged, 2009. december 03. SZEGEDI MARS TÉRI KERESKEDŐK