A Reök-palota előtti teret már teljesen feltúrták, hogy előkészítsék a tér rendezését, melyről már több mint egy éve kisebb-nagyobb viharok között folyik a vita. A városvédők azt szeretnék, hogy a kegyeleti helyként funkcionáló huszárszobrot tartsák meg eredeti parttükrével együtt, míg a városvezetés szerint a tér fejlesztésével együtt jár a szobor arrébb helyezése. A városvédők szerint Boross Péter, egykori miniszterelnök sokat tehetett volna az ügy érdekében… A Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület elnöke, v. Szilágyi Árpád és az ügyet felkaroló több civil társa szinte minden fórumot felhasználtak, hogy megértessék a döntéshozókkal: a halott hősök emlékét úgy is meg lehetne őrizni, hogy közben a tér is megszépül, csak a tervezőknek ezt figyelembe kellene vennie. Az egyesület az ügyben a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságot is felkeresték, de választ nem kaptak. A SZEGEDma.hu újságírója is kért interjúidőpontot a bizottság elnökétől, de őt is visszautasították. Alább a városvédő nyílt levelét olvashatják Boross Péternek címezve. Nyílt levél
Dr. Boross Péternek, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökénekTisztelt Elnök Úr!Mint az Antall-kormány belügyminiszterét és később mint miniszterelnököt olyan közjogi méltóságnak ismerhettük meg, aki korrektségével emelkedett ki a politika szereplői közül. Honlapján is azt olvashatjuk, hogy „a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökeként az a kötelességem, hogy múltunk emlékeit megőrizve építsem jövőnket”. Ezek ismeretében fordultam Önhöz és bizottságához, hogy védjék meg a szegedi 3. Honvéd Huszárezred emlékművét, mert azt a város polgármestere a tiltakozásokat semmibe véve néhány méterrel arrébb akarja helyeztetni és körülötte lévő kegyeleti kertet szét akarja romboltatni, hogy nagyobb lehessen a Reök-palota földszintjén lévő vendéglátóhely terasza. A Bizottság honlapján olvasható módszertani dokumentum utolsó bekezdése szerint a Bizottságnak módja lett volna arra, hogy az emlékművet a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánítva hatásos védelmet biztosítson annak. Többszöri kérésünkre a Bizottság 47. sz. határozatában egyhangúlag ellenezte az emlékmű áthelyezését és körülötte lévő kegyeleti kert megsemmisítését és erről ez év július 8-án levélben értesítette Szeged polgármesterét. A Bizottságéval egybehangzó véleményét nyilvánította ki korábban Kő Pál, Melocco Miklós, Csete György Kossuth-díjas művészek, Ráday Mihály és a kulturális élet sok neves szereplője, valamint a Képző- és Iparművészeti Lektorátus szakértő Bizottsága. Az önkormányzat vezetői a Bizottság határozatát ugyanúgy semmibe vették, mint az említett tiltakozókét és terveiken semmit nem változtattak. Ezért július 22-én, majd szeptember 4-én megismételtük a Bizottsághoz intézett kérésünket, de leveleinkre választ a mai napig sem kaptunk. Azonban néhány napja véletlenül kezembe került az Ön bizottsága főtitkárának szeptember 9-én dr. Botka László polgármesterhez intézett levele, amely szerint telefonbeszélgetésük során Ön „örömmel értesült” arról, hogy a „Szegedi Huszárezred szobrának helyzete méltóképpen oldódik meg”. Vajon mi oldódott meg, ha a polgármester tervei nem változtak? Vajon Ön arról is „örömmel értesül”, hogy az Ön által vezetett Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság szakmai véleményét és egyhangú tiltakozását semmibe véve Botka László polgármester az elmúlt napokban „csakazértis” szétverette az emlékművet és a körülötte lévő kegyeleti kertet? Tisztelt Elnök Úr! Ha Ön a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnökeként valóban nem a hazáért életüket áldozó hősök emlékének méltó megőrzését tartja feladatának, hanem egy önkényeskedő polgármester hiúságának szolgálatát, akkor kérem, hogy gondolja át, hogy méltó-e Ön a bizottsága vezetésére?Szeged, 2009. december 10. Tisztelettel v. Szilágyi Árpád a Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület elnöke, Magyar Kultúra Lovagja