Országjáró körútjának ötödik állomásaként Szegedre látogatott Retkes Attila, az SZDSZ országos elnöke. Mielőtt ismertette volna a párt nemzetpolitikáját, Takács Róbert, a megyei választmány elnöke (akit az országos tanácsba is beválasztottak) az SZDSZ Csongrád megyei helyzetét ecsetelte. Kiemelte: a párt legfontosabb feladata, hogy megújuló arculattal, ütőképes csapattal a szabadelvű választóknak vonzó alternatívát tudjon felkínálni a tavasszal esedékes választásokon. A híresztelésekkel ellentétben egyetlen alapszervezet sem szűnt meg – hangsúlyozta Takács –, így a szegedi sem. A pártnak közel 100 tagja van a megyében. Noha voltak kilépések, a távozók száma nem érte el a kritikus szintet, az új belépő tagok viszont már egy megújult, a vidék felé nyitó párt tagjai lesznek. Az országos elnök beszámolt arról, hogy találkozott Szegeden Pásztor Istvánnal, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnökével, aki ismertette vele az augusztus 31-én, a Szerb Parlamentben elfogadott, nemzeti tanácsokról szóló, a kisebbségek számára rendkívül fontos törvényt. „Történelmi esélyt kapott ezzel a vajdasági magyarság” – értékelte a dokumentumot Retkes – „mi pedig segíteni fogjuk a törvényben foglaltak megvalósulását és Szerbia demokratizálódását.” Az SZDSZ számára követendő és elfogadható a perszonális (személyi) autonómia, amelyért a vajdasági párt is síkraszáll. Retkes szólt az SZDSZ, az RMDSZ, a VMSZ és a szlovákiai MKP közös fellépéséről az Európai Parlamentben. A négy párt együttes javaslatot tesz majd a határon túl élő kisebbségek helyzetének javítása érdekében. Az elnök elmondta, dolgoznak a párt választási programján (minden tag bekapcsolódhat a munkába), és öt évre szóló stratégiai terv készül. Módosítani kívánják a párt alapszabályát, ugyanakkor megszületett a Liberális magyarságpolitika 10 pontja. Ebből csak az utolsót, a tizediket idézzük: „A magyar liberálisok a magyar állampolgárságot minden, magát magyarnak valló és arra igényt tartó személy számára biztosítani kívánják, attól függetlenül, hogy Magyarországon vagy külföldön él. Ilyen irányú intézkedést azonban csak az érintettek egyéni kérelme alapján és olyan formában tartanak elképzelhetőnek, mely nem veszélyezteti a külföldön élő magyarok kettős kötődését, valamint megfelelő tárgyalások előzik meg az érintett országok és nemzetközi szervezetek képviselőivel.”
