Megyénkben járt az első hallássérült képviselőjelölt

Az esélyegyenlőség nevében tartottak ma szakmai fórumot a megyeházán a Csongrád Megyei Önkormányzat szervezésében. A tanácskozáson részt vett az újonnan csatlakozott államok első hallássérült EP-képviselőjelöltje, a Fidesz színeiben induló Kósa Ádám és Soltész Miklós, a Fidesz-KDNP népjóléti kabinetjének vezetője.

Az esélyegyenlőség jegyében rendezett találkozót a Klúg Péter Iskola hallássérült diákjainak megható előadása nyitotta meg: a tanulók József Attila Mama című költeményét szavalták el. A fórum résztvevőit

Magyar Anna

, a megyei közgyűlés elnöke köszöntötte, aki beszédében elmondta, hogy az önkormányzat 5 szociális intézmény 13 tagintézményét működteti 100%-os kihasználtsággal, közel 2000 férőhellyel. Idén az elvonások miatt 7%-kal csökkent az állami normatíva e területen, így a megyei önkormányzat saját büdzséjéből pótolta a hiányt. 2007-ben 377 millió forintot adtak a működtetése a normatíván felül, idén pedig 440 milliót. Fenntartanak egy egészségügyi alapot is, melyre 2 millió forintig lehet pályázatokat benyújtani az esélyegyenlőséggel foglalkozó szervezeteknek.

Kósa: „Semmit rólunk nélkülünk”

Kósa Ádám

, a Fidesz EP-listájának tizenkettedik helyén indul hallássérültként. Ő egész Kelet-Európában az első hallássérült képviselőjelölt. Kósa először ismertette sorstársaira vonatkozó adatokat, mely szerint az országban 600 ezer ember él valamilyen fogyatékkal, Európában pedig 50 millió. A dél-alföldi régióban 95 ezer sorstársa él, ebből 20 ezer a siketek száma. Mottójuk, amit Kósa is képvisel, hogy „semmit rólunk nélkülünk”, ami arra utal, hogy eddig a fejük felett döntött a politika életükről, ám ezentúl minden fogyatékosokat érintő döntésbe be kell hogy vonják az érintetteket. 600 ezer sérült emberből csak 60 ezer dolgozik, ami 90%-os munkanélküliséget jelent, az unióban 40% körüli ez az arány – ismertette a szomorú adatokat a képviselőjelölt. Az elsődleges konkrét cél, hogy be kell vonni a munkavállalók körébe a fogyatékkal élőket, hogy adófizető, önfenntartó állampolgárként élhessenek. Az EU-ban van több pályázati pénzforrás is erre a célra, de eddig nem túl hatékonyan élt vele Magyarország. Az intézményi hátteret is biztosítani kell. A szocialista kormány egyik nagy eredménye ennek az ellátó rendszernek a felépítése, amit most a megszorító intézkedésekkel átírnak. „Eddig orvosi szemszögből kezeltek minket” – tette hozzá a képviselőjelölt. „Egy személy, akiből hiányzik valami, és azt kellene pótolni. Ennek azonban épp a fordítottja igaz: a fogyatékkal élő egy olyan személy, amelynek vannak értékei, a többlet, amit hasznosítani kell. Ehhez szükséges megteremteni a foglalkoztatási feltételeket, ágazatokat.” Az első lépés Kósa szerint, hogy sokkal több sérült gyereket kell beintegrálni a tanításba.

54 ezer rokkanttól vesz el az állam 60 ezret

Soltész Miklós

, a KDNP országgyűlési képviselője először a

hétfőn elfogadott megszorításokról

beszélt, mely kapcsán kiemelte a nyugdíjkorrekciós törvényt. Ezzel és a 13 havi juttatás megszüntetésével 54 ezer rokkantnyugdíjastól vonnak el évi átlag 60 ezer forintot. A politikus tovább elemezte a megszorítások miatt bajba került ellátórendszer számadatait, a kieső forrásokat. Soltész szerint három területre kell fókuszálni az esélyegyenlőség kapcsán. Egyik a társadalmi szemléletváltás; a fiatalokkal például egy hetes intézménylátogatásokkal meg lehetne ismertetni a fogyatékkal élők világát. A másik az akadálymentesítés fizikai és szellemi értelemben is. Utóbbihoz tartozik az oktatás és a munka lehetőségeinek megteremtése. A harmadik pedig Kósa Ádám területe, az erős társadalmi, politikai képviselet.