A szegedi Corvin Társaság a Hunyadi-hagyományok megőrzéséért

Mátyás király trónra lépésének évfordulója alkalmából tartotta meg első Corvin-estjét pénteken az Alsóvárosi Kultúrház nagytermében a szegedi Corvin Társaság. A rendezvény csaknem kétszáz résztvevője vidám reneszánsz kori szórakozással és jó hangulatú vacsora keretében emlékezett meg az igazságos királyról.

A Pavane Táncegyüttes nyitótánca után

Miklós Péter

történész-muzeológus, a SZEGEDma.hu publicistája beszélt

Hunyadi Mátyásról

(uralkodott: 1458-1490) és a király Szegedhez fűződő viszonyáról. Az előadó Mátyás jelentőségét abban látta, hogy két erős és agresszív birodalom között volt képes az önálló magyar nagyhatalom megteremtésére és fenntartására. Városunkat is kedvelhette, hiszen több szegedi látogatását is feljegyezték. Az alsóvárosi ferences templomban gyakran megfordult, de egyik mondája szerint a Dömötör-templom rongyos ruhában miséző papját is megajándékozta saját díszes palástjával. Miklós Péter szerint a város sokat köszönhet neki, ezért sokkal is tartozik a Hunyadi és Szilágyi családok emlékének. Mátyás az „igazságos" jelzőt valószínűleg a bírói testületek megreformálása miatt kaphatta, hiszen ezáltal nagyobb jogbiztonságban élhettek az ország lakói. „Hinni kell egy önálló, erős Magyarországban, amit az összefogás tehet igazán naggyá!" - fogalmazta meg Mátyás uralkodásának máig ható tanulságát a történész. A Kender zenekar előadása, a vidám (és néha pajzán) középkori históriák és a Délvidékről érkezett

Vrábel János

dudajátéka után a Corvin Társaság elnöke,

Balogi Dániel

(a Fidesz-KDNP önkormányzati képviselője) köszöntötte az egybegyűlteket, többek között

Kovács Kálmánt

, a Csongrád Megyei Önkormányzat alelnökét,

Bodó Imre

országgyűlési képviselőt és

Kalmár Ferencet,

a KDNP szegedi frakcióvezetőjét. Amint Balogi elmondta, a társaságot a 2008-as év keserű tapasztalatai hívták életre. „A kulturális kormányzat Mátyás trónra lépésének 550. évfordulója alkalmából nem a magyar történelem legszebb és egyik legdicsőbb időszakát helyezte a középpontba, hanem ennek jelentőségét elhanyagolva nagy általánosságban hirdette meg a reneszánsz évét." Egy baráti asztaltársaság akkor úgy gondolta, nem hagyja háttérbe szorulni az utolsó jelentős magyar király emlékét, ezért megalapították a Corvin Társaságot. Ennek alapvető céljaként nemzeti történelmünk reális bemutatását tűzték ki, de a hagyományőrzést is fontos feladatuknak tekintik. Szeretnének Alsóvároson egy méltó Hunyadi-emlékhelyet kialakítani, illetve rendszeres találkozások révén közösség szervezésére is törekszenek. „A mostani alkalomhoz hasonlóan minden év farsangjában szeretnénk újra találkozni, és együtt poharat emelni Mátyás királyra." A koccintáshoz és a borkóstolóhoz az italokat

Somodi Sándor

ásotthalmi pincészete biztosította. A borász - aki a csongrádi borvidék szakemberei közül egyetlen tagja a Pannon Bormíves Céhnek - a középkori borfogyasztási szokások mellett arról is beszélt, hogy a minőségi alföldi borok még mindig nincsenek kellően megbecsülve hazánkban, a sorra elnyert nemzetközi elismerések ellenére sem. „Ugyanakkor joggal lehetünk büszkék arra a nagyarányú fejlődésre, amit az elmúlt 18-20 évben a magyar borászok elértek és aminek köszönhetően ismét sikerült visszakerülnünk a világ bortérképére." Balogi Dániel elnök azt is elmondta a Corvin Társaság terveiről, hogy hamarosan „Mi történt velünk? Miért történt? Hogyan cselekedjünk?" tematikával előadás-sorozatot indítanak, melynek első vendége

Bogár László

közgazdász lesz. A következő évi találkozón pedig szeretnének egy Corvin-gyűrűt és -plakettet átadni egy szervezetnek és egy személynek, akik kiemelkedően ápolják történelmi hagyományainkat és küzdenek a mindenkori igazságért folytatott harcban.