Közvetlen elszenvedője lehet Szeged a Migrációs Paktumnak


Egyre több jel utal arra, hogy Európa ismét komoly migrációs nyomás elé nézhet. A budapesti konferencián felszólaló politikusok és szakértők szerint a jelenlegi nemzetközi folyamatok – különösen az iráni térség feszültségei – újabb tömegek elindulását hozhatják, ha az Európai Unió nem változtat politikáján.

Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára világosan fogalmazott: „ha az Európai Unió nem lép fel határozottan, újabb migrációs hullám indulhat el Európa felé”. A politikus szerint a jelenlegi brüsszeli hozzáállás nem a probléma kezelését, hanem annak fenntartását szolgálja.
Rétvári úgy látja, az uniós belügyi biztos körlevele egyértelmű üzenetet hordoz:
Brüsszel nem akarja megoldani a problémát, hanem marad a jelenlegi zsákutcában, és biztatást ad a migránsoknak arra, hogy elinduljanak Európa felé.
Ezt szerinte az is alátámasztja, hogy a tagállamokat a migrációs paktum végrehajtásának felgyorsítására szólították fel. A magyar álláspont ezzel szemben változatlan: a külső határok lezárása nélkül nincs megoldás. Az államtitkár hangsúlyozta, hogy „egyértelművé kell tenni, hogy a külső határokat teljesen lezárják”, és fel kell függeszteni a kötelező kvótarendszer bevezetését is.
Rétvári Bence arra is figyelmeztetett, hogy az EU akár rendkívüli jogrend bevezetésére is kész lehet, amellyel kikényszerítenék a migránsok befogadását. Ez szerinte elfogadhatatlan, és újabb bizonyítéka annak, hogy erős nemzeti fellépésre van szükség.
Elindult a brüsszeli nyomásgyakorlás, ezért olyan magyar vezetésre van szükség, amely nemet tud mondani ennek
– fogalmazott.
A politikus szerint az Európai Uniónak inkább el kellene ismernie a magyar határvédelem eredményeit. „Brüsszelnek el kellene ismernie a déli határkerítés jogosságát”, valamint meg kellene térítenie annak költségeit – tette hozzá.
Dömötör Csaba európai parlamenti képviselő szerint a jelenlegi folyamatok csak a kezdetet jelentik.
Amit 2015 óta látunk, csak az előszele annak, ami ezután jöhet
– mondta.
A politikus több nyugat-európai példát is felsorolt: Brüsszelben egy év alatt több mint száz lövöldözést regisztráltak, Svédországban robbantások történtek, Franciaországban pedig visszaeső bűnözők kerülnek szabadlábra rövid idő után.
Dömötör szerint a probléma gyökere, hogy „a brüsszeli politikai fősodor nem akarja belső erőforrásokkal kezelni” a kihívásokat, hanem továbbra is a migrációban látja a megoldást.
A konferencián megszólaló szakértők a hosszabb távú folyamatokra is felhívták a figyelmet. Dezső Tamás, a Migrációkutató Intézet főigazgatója szerint a Közel-Kelet és Afrika népességnövekedése önmagában is komoly nyomást jelent.
Ezekben a társadalmakban a mediánéletkor húsz év alatt van
– emelte ki, hozzátéve: évente mintegy 49 millió fővel nő a lakosság ezekben a régiókban. Ez nagyjából Spanyolország teljes népességének felel meg.
Marsai Viktor szerint Afrikában évente 15 millió fiatal lép be a munkaerőpiacra, amely valójában nem létezik. Ez a helyzet, kiegészülve a klímaváltozással és a biztonsági problémákkal, tovább növeli az elvándorlási hajlandóságot.
A szakértők és politikusok egyetértettek abban, hogy a határvédelem kulcskérdés. Marsai Viktor szerint „kulcselem a határvédelem, ami nem olyan, mint az időjárás, meg lehet állítani”.
A konferencián elhangzottak szerint Európa jelenleg az egyetlen célpont, amely felé ezek a tömegek elindulhatnak, hiszen más nagyhatalmak – mint Kína, India vagy Oroszország – nem fogadják be a migránsokat.
A kérdés így nem az, hogy lesz-e újabb migrációs hullám, hanem az, hogy Európa felkészülten várja-e. A magyar álláspont szerint a válasz a határozott fellépésben, a határvédelem megerősítésében és a nemzeti szuverenitás megőrzésében rejlik.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.