Javítják az utakat: többmilliárdos központi terv készült a kátyúk ellen
Nemzetállami válaszok: erősödő védekezés az illegális migráció ellen
A nemzetállamok hozzáállása a bevándorlás kérdéséhez sokat változott az elmúlt években. Több országban szigorították a határellenőrzéseket, felülvizsgálják a befogadási szabályokat és korlátozzák egyes eljárásokat. A döntések hátterében elsősorban biztonsági, társadalmi és gazdasági szempontok állnak, miközben a politikai viták is egyre erősebbek. A migráció továbbra is meghatározó témája az európai közéletnek.
Az illegális bevándorlás következményei nyomán megváltozott az európai nemzetállamok migrációs politikája – erről beszélt Bakondi György. A miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója szerint bő tíz évvel ezelőtt Nyugat-Európában még az a szemlélet uralkodott, hogy a háború elől érkezőket minden körülmények között be kell fogadni, és sokan azt várták, hogy az érkezők megoldják a munkaerőpiaci gondokat is.
A tapasztalatok hatása
A főtanácsadó úgy fogalmazott: az elmúlt években a lakosság egyre inkább a mindennapokban találkozott a bevándorlás következményeivel. Szerinte sok helyen az illegálisan érkezők jelentős része nem illeszkedett be a befogadó társadalomba, nem fogadta el a jogrendet, és zárt közösségekben élt. Ennek hatására megváltozott a közvélemény, és a választásokon is erősödtek azok a politikai erők, amelyek szigorúbb migrációs megközelítést képviselnek.
Bakondi György példaként említette a belső határellenőrzések visszaállítását, a biztonságos országok listájának felülvizsgálatát, a családegyesítések korlátozását és a kiutasítások végrehajtásának erősítését. Hozzátette: az embercsempészet módszerei és szervezettsége is jelentősen átalakult.
Az európai országok különböző megoldásokkal próbálnak védekezni. Olaszország Albániával kötött megállapodást az illegálisan érkezők elhelyezéséről, Görögország pedig szigorította a tengeri útvonalon érkezők befogadását.
Magyarországon – mondta – illegálisan nem lehet belépni: az elfogott határsértőket visszakísérik, a menedékkérelmeket pedig a belgrádi magyar nagykövetségen lehet benyújtani. Aki engedélyt kap, legálisan léphet be az országba.
Uniós vita és migrációs kvóták
A főtanácsadó beszélt arról is, hogy az Európai Unió napi egymillió eurós bírsággal próbálja kikényszeríteni a menedékkérelmek magyarországi elbírálását. Szerinte ezt össze kell vetni azzal, milyen költségekkel járna a határok megnyitása és a bevándorlók ellátása.
Felidézte: 2015-ben mintegy 400 ezer ember lépett be Magyarországra. Álláspontja szerint a kvótákon alapuló uniós rendszer nagy befogadóközpontok létrehozását eredményezné, ahol el kellene bírálni a kérelmeket, majd a menekültstátuszt kapókkal együtt kellene élni.
Bakondi György úgy véli, a jelenlegi folyamatok hosszú távon a nemzeti identitás és a szuverenitás szempontjából is komoly kérdéseket vetnek fel.
További híreink:
