Közvetlen elszenvedője lehet Szeged a Migrációs Paktumnak
Migráció: nem csak kerítés kérdése a védelem
Kerítés, jogi szabályozás és rendészeti jelenlét együtt ad védelmet. A tömeges migráció megelőzése elsőrangú belbiztonsági kérdés.
A tömeges illegális migráció megállítása jóval összetettebb feladat annál, mint hogy pusztán fizikai akadályokat emeljenek a határon – hangsúlyozta Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója vasárnap az M1 aktuális csatornán. A szakember a Tisza Párt hétvégi programbemutatóján elhangzott migrációs kijelentésekre reagálva beszélt a magyar határvédelem valódi működéséről és kockázatairól.
A migráció kérdésébn nem csak kerítésről van szó
Bakondi György emlékeztetett: Magyarországon az elmúlt években egy olyan komplex migrációs védelmi rendszer alakult ki, amelynek lényege, hogy illegális módon senki sem lépheti át az államhatárt. A menedékkérelmeket kizárólag az ország határain kívül – például egy Szerbiában működő magyar külképviseleten – lehet benyújtani, és csak az léphet be legálisan Magyarország területére, aki a magyar jogszabályok alapján pozitív hatósági döntést kap.
A belbiztonsági főtanácsadó szerint ez a rendszer nem csupán a fizikai határzárra épül, hanem jogi eszközökre, rendőri és katonai jelenlétre is. Úgy fogalmazott: a határkerítés önmagában nem képes megállítani a migrációt, valódi eredmény csak átfogó, következetes intézkedésekkel érhető el.
Bakondi György arra is felhívta a figyelmet, hogy az Európai Unió migrációs politikája alapvetően eltér a magyar gyakorlattól. Brüsszel álláspontja szerint a határhoz érkezőket be kell engedni az unió területére, és magyarországi menekülttáborokban kellene elhelyezni őket az eljárások idejére. Ez a modell a migrációs paktum értelmében akár egy, mintegy 23 ezer fő befogadására alkalmas tábor létrehozását is jelentené.
2015 tapasztalatai ma is figyelmeztetnek
Mint mondta, komoly kockázatot jelent, hogy az érkezők többsége okmányok nélkül, bemondásos adatokkal lépne be az országba, így sem származásuk, sem későbbi visszatoloncolásuk nem lenne egyértelműen megoldható. Ez belbiztonsági szempontból súlyos következményekkel járhat.
A főtanácsadó felidézte a 2015-ös tapasztalatokat is, amikor a magyarok testközelből láthatták, milyen problémákat okozott a tömeges bevándorlás. Debrecenben, Bicskén és a Keleti pályaudvar térségében sokak számára vált nyilvánvalóvá, milyen feszültségeket és közbiztonsági kockázatokat hordoz magában az ellenőrizetlen migráció.
Bakondi György hangsúlyozta: a migráció kezelése ma Magyarországon elsőrangú belbiztonsági kérdés. A tömeges bevándorlás olyan jövőképet vetít előre, amely ellentétes a magyar nemzeti érdekkel és azoknak az embereknek az elvárásaival, akik a biztonságot természetesnek tekintik.
Végül kiemelte: a realitásokból kell kiindulni, és azokat az eredményeket érdemes figyelembe venni, amelyeket a magyar migrációs politika az elmúlt években felmutatott. Megfogalmazása szerint ez a következetes védelem bizonyítottan működik, és reményei szerint a választók ezt mérlegelve hozzák meg döntésüket az április 12-i választásokon.
Továbbra is érezhető a migrációs nyomás a déli határon
Február 8-án egyetlen nap alatt több helyszínen is akadt dolguk a rendőröknek: Csongrád-Csanád vármegyében és Bács-Kiskun vármegyében összesen hat határsértőt tartóztattak fel Röszke és Tompa térségében. Az elfogott migránsok pakisztáni, szudáni és iraki állampolgárnak vallották magukat, de sem személyazonosságukat, sem jogszerű magyarországi tartózkodásukat nem tudták igazolni, ezért visszakísérték őket a határzárhoz. Ugyanezen az éjszakán az M70-es autópályán egy litván rendszámú autóban három afgánnak mondott utast találtak, a járművet vezető 19 éves moldovai férfi ellen embercsempészés miatt indult eljárás. Vasárnap országosan öt esetben intézkedtek tiltott határátlépés miatt.
További híreink:
