Migrációs paktum: Brüsszel jogi tévedései napvilágon
Az Európai Unió három évtizedes közös migrációs politikája nem hozott működő megoldást az illegális bevándorlás kezelésére – hangzott el az MCC Migrációkutató Intézet budapesti rendezvényén, ahol a Take Back Control From Brussels című tanulmányt mutatták be. A tanulmány egyik szerzője, Jerzy Kwaśniewski lengyel jogász szerint az uniós migrációs rendszer eleve hibás jogi és politikai alapokra épült, mondta el a Magyar Nemzetnek.
Kwaśniewski úgy fogalmazott: az Európai Bizottság már a 2020-as Migrációs Paktum előkészítésekor abból indult ki, hogy a tömeges migráció elkerülhetetlen. A bizottsági megközelítés lényege nem a migráció megállítása, hanem annak legalizálása lett. A jogász szerint az a feltételezés is téves, hogy a migráció gazdasági, kulturális vagy társadalmi szempontból szükségszerű és hasznos lenne Európa számára.
Bíróságokból politikai döntéshozók
A lengyel szakértő szerint az uniós migrációs politika működésképtelenségében kulcsszerepe van az igazságügyi aktivizmusnak. Álláspontja szerint az Európai Unió Bírósága és az Emberi Jogok Európai Bírósága nem klasszikus értelemben vett bíróságként működik, hanem politikai döntéshozó testületként, amelyek folyamatosan bővítik saját hatáskörüket. Ennek következményeként a tagállamok elveszítették a tényleges ellenőrzést saját határaik felett, és egyre kevésbé képesek fellépni az illegális migrációval szemben.
Jogállamiság mint politikai eszköz
A jogállamisági vitákat Kwaśniewski politikai eszköznek nevezte. Példaként Lengyelország helyzetét említette, ahol 2023 végén, kormányváltás után, jogszabályi változás nélkül változott meg Brüsszel megítélése. Véleménye szerint ez a kettős mérce a migrációs politikában is megjelenik, különösen az új migrációs paktum esetében, amely szerinte lehetőséget ad arra, hogy a nagyobb tagállamok a nem kívánt illegális migránsokat kisebb országokba irányítsák át.
A kitoloncolások kapcsán elhangzott: az illegális migránsoknak csupán mintegy húsz százaléka hagyja el ténylegesen az Európai Unió területét még akkor is, ha erre kötelezik őket. Kwaśniewski szerint ennek egyik fő oka szintén a bírósági döntések gyakorlata. Úgy vélte, az emberi jogi keretrendszert nem a 21. századi tömeges migráció kezelésére tervezték, különösen nem olyan helyzetekre, amikor egyes országok politikai eszközként használják a migrációt.
A kvótarendszert egyszerre nevezte kudarcnak és tudatos politikai lépésnek, amely szerinte a kisebb államok szuverenitásának gyengítését szolgálta. Úgy látja, a kvóták újragondolt formában történő visszahozatala ismételten kudarcot fog vallani.
Hatáskör-visszavétel: precedens nélküli kihívás
A tanulmány szerint a legnehezebb kérdés az uniós hatáskörök visszavétele, amire eddig nem volt példa. Kwaśniewski úgy fogalmazott: az Európai Unió egy folyamatosan növekvő hatalmi struktúra, amely egyre több döntési jogkört von el a tagállamoktól. Ennek megfordításához több ország együttes politikai akarata és erős jogi érvelés lenne szükséges.
A közép-európai országok szerepét illetően a jogász úgy vélte, ezek az államok – mivel nem terhelik őket évtizedes migrációs hibák – képesek lehetnek alternatív megoldásokat felmutatni. A migráció mellett a demográfiai kihívásokat is Európa legsúlyosabb problémái közé sorolta, kiemelve, hogy eddig egyetlen ország sem tudta tartósan elérni a népességfenntartáshoz szükséges termékenységi rátát.
Orbán Balázs: Magyarország sikeresen lépett fel az illegális migrációval szemben
A rendezvényen Orbán Balázs is felszólalt, aki szerint az uniós migrációs politika kudarca számokkal is alátámasztható. Elmondása szerint 2015 és 2025 között közel tízmillió illegális migráns lépett be az EU területére. Hozzátette: Magyarország sikeresen lépett fel az illegális migrációval szemben, mégpedig nem uniós támogatással, hanem az uniós akadályok ellenére.
