Választás 2026: Több, mint 95 ezren szavaztak Szegeden
Április 12 az űrhajózás világnapja
Április 12-én világszerte az űrhajózás napját ünneplik, annak emlékére, hogy Jurij Gagarin 1961-ben első emberként kerülte meg a Földet. Azóta több száz űrhajós jutott el a világűrbe, köztük magyarok is. Hazánk tudósai és mérnökei évtizedek óta meghatározó szerepet játszanak az űrkutatásban, miközben a modern technológiai versenyben Magyarország is igyekszik erősíteni jelenlétét az űrhajózásban.
1968 óta ünnepeljük az űrhajózás napját, emlékezve arra, hogy 1961. április 12-én a Szovjetunióban bocsájtották Föld körüli pályára a világ első embert szállító űrhajóját, fedélzetén Jurij Gagarin repülő őrnaggyal. 1961 óta több mint 400 ember járt már az űrben, köztük három magyar. A Nemzetközi Űrhajósszövetség meghatározása szerint akkor tekinthető valaki űrhajósnak, ha legalább egyszer megkerülte a Földet.
Az első magyar állampolgárságú űrhajós Farkas Bertalan volt, akit tavaly Kapu Tibor követett. 2007-ben a magyar származású Budapesten született Charles Simonyi járt az űrben, aki KapuTiborhoz hasonlóan magyar középiskolásokkal és egyetemistákkal is kommunikált a világúrből.
Lehet-e szavazni a világűrből?
Ma hazánkban országgyűlési választásokat tartanak, ennek kapcsán utánanéztünk, szavaztak-e valaha a világúrből. A válasz igen, megtörtént, mégpedig nem is egy újkeltű lehetőségről van szó. 1997 óta ugyanis a Nemzetközi Űrállomáson tartózkodó asztronauták is leadhatják voksukat. Nem egy egyszerű mutatvány ez, viszont a texasi törvényhozók szerint teljesen biztonságos. Az amerikai űrhajósok miután választanak, szavazólapjaikat, ami a postai úton kapott papíralapú szavazólapok PDF-je, visszasugározzák a Földre, ahol a hivatalnokok kinyitják a kódolt dokumentumokat, és benyújtják számlálásra az űrhajós szavazólapjának nyomtatott példányát.
A világűr, űrhajózás és a magyarok
A múlt század űrkutatástörténete elképzelhetetlen magyar tudósok és mérnökök nélkül. Hatalmas dolog melynek jelentőségével alig vagyunk tisztában, hogy a világűr földkörüli határa magyar Kármán Tódor munkásságának elismeréseként Kármán-vonalként van világszerte elnevezve.
Bay Zoltán a Földről a-Holdra sugárzott radarhullámokat mért be máig alkalmazott módszerével 1946 februárjában Budapesten, lényegében az amerikaiakkal egyidőben.
Az élete egy szakaszában szegedi professzorként is tevékenykedő Baynak azonban nem egy győztes nagyhatalom, hanem egy világháborús frontátvonulást is elszenvedő vesztes közép-európai ország anyagi lehetőségei közepette sikerült kutatási világélvonalat előállítania. A 70-es évek amerikai holdjáróinak fejlesztésében Pavlics Ferenc játszott jelentős szerepet.
A magyar kormány felismerte az űrkutatás és az űrbéli jelenlét stratégiai jelentőségét és 2021-ben Magyarország Űrstratégiájában megfogalmazta, hogy hazánknak alapvető érdeke, hogy megőrizze és fejlessze a világűrben folytatott tevékenységekhez szükséges kompetenciáit, illetve törekedjen arra, hogy az űrtevékenységben tapasztalható élesedő nemzetközi versenyben erősítse pozícióját.
Magyarország tudományos, technológiai és bizony jogi űrbéli jelenléte nélkül egy modern állam és gazdaság a XXI. és további évszázadokban már nem létezhet.
Kapu Tibor: Sokkal több köt össze minket, mint amennyi elválaszthatna
Kapu Tibor az űrhajózás világnapja alkalmából közösségi oldalán emlékezett meg Jurij Gagarin történelmi repüléséről, hangsúlyozva, hogy az esemény alapjaiban változtatta meg a világot. Bejegyzésében ugyanakkor a jelenre is kitért: kiemelte, hogy a választás lehetősége közös felelősség, amelyben minden magyar részt vehet. Arra buzdított, hogy mindenki lelkiismerete szerint döntsön, tisztelje mások véleményét, és a megosztottság helyett a közös jövő építésére helyezze a hangsúlyt.
Így landolt Kapu Tibor az űrutazása után:
További híreink:
