Berobban a fesztiválszezon Kiskundorozsmán: igazi sztárfellépők érkeznek
Energiakrízis fenyeget: Európa súlyos hiánnyal néz szembe
Európa egyre komolyabb energiapiaci kihívásokkal szembesül, amelyek a következő hónapokban tovább súlyosbodhatnak. A szakértők szerint a közel-keleti konfliktusok, valamint a kulcsfontosságú szállítási útvonalak bizonytalansága miatt az ellátás akadozhat, ami hiányhoz és jelentős áremelkedéshez vezethet. A jelenlegi energiakrízis helyzete azt vetíti előre, hogy több ország kénytelen lehet korlátozni az energiafogyasztást a stabilitás megőrzése érdekében.
Habár nemrég Irán jelezte, hogy megnyithatja a globális energiaellátás szempontjából kulcsfontosságú Hormuzi-szorost, azonban ezzel a probléma még nem oldódott meg. Az energiakrízis a szakértők szerint még sokáig velünk lesz, ennek pedig több oka is van - írta meg a Magyar Nemzet.
Energiakrízis: Európa nehéz helyzetbe sodródhat
A Hormuzi-szorosból induló hajók kapcsán sokan elfelejtik, hogy azok nagyjából egy lassabb kerékpáros tempójával vetekszenek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy még csak most érkeznek meg az utolsó olajszállítmányok, amelyek a szoros lezárása előtt indultak. Az utánpótlás pedig minimum kérdéses, miután nemrég már arról lehetett hallani, hogy a korábbi ígéretekkel ellentétben Irán ismét lezárta a hajózási útvonalat.
A világpiaci helyzet tehát továbbra is bizonytalan, a hiány pedig feltehetőleg csak nőni fog az elkövetkezendő időszakban.
A konfliktus egy másik aspektusa azonban sokkal súlyosabb. A cseppfolyósított földgáz-, vagyis LNG-szállításokban ugyanis kulcsfontosságú szerepet játszó Katart több alkalommal is támadta Irán, amely során megsérült az infrastruktúra.
Korábban Európa igyekezett az orosz földgáz felvásárlást felcserélni LNG-re. A gáz olcsóbbá és tisztábbá vált, mint a szén, és az energiamixben való részesedése gyorsan nőtt. Az iráni háború azonban megmutatta, mennyire kockázatos volt ez a lépés.
A háború előtt a Perzsa-öbölben tengerparttal rendelkező Katar szolgáltatta a világ cseppfolyósítottgáz-készleteinek 21 százalékát. Ez pedig nem pótolható máshonnan.
A pusztítás ráadásul olyan mértékű, hogy még egy stabilizált régióban is hosszú időbe telhet majd a szállítások újraindítása. Ennek természetesen az az oka, hogy számtalan kulcsfontosságú infrastruktúra sérült meg, amelyeket meg kell javítani. A háború előtt az Öböl partján elhelyezkedő országok a kitermelés bővítésében gondolkoztak, azonban mára már nyilvánvalóvá vált, hogy az elkövetkezendő időben a feladat inkább a kitermelés konfliktus előtti szintre való visszaépítése lesz.
„Az április sokkal rosszabb lesz, mint a március. A legóvatosabb becslések szerint is megduplázódik a hiány” – mondta Fatih Birol, a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) vezetője.
„Az eredmény infláció és a gazdasági növekedés lassulása lesz” – mondta. „Vagy talán sokkal rosszabb. Hamarosan sok országban korlátozni kell az energiafogyasztást.” Jól láthatóan tehát a világ még közel sincs túl a nehezén az energiaválságnak, az elkövetkező hónapokban a helyzet pedig fokozódni fog.
A nemzeti kormány megvédi az ország energiabiztonságát
A magyar kormány az egyik legfontosabb feladatnak tartja a jövőre nézvést is a küzdelmet az olcsó orosz energiáért, az ennek a betiltását célzó brüsszeli tervek megakadályozásához azonban először is meg kell nyernie a Fidesz–KDNP-nek a választást – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Nyíregyházán, a beszállítói fórumon. Mint azt lapunk is megírta, a tárcavezető rámutatott, hogy a Hormuzi-szoros lezárása a világ kőolaj-felhasználásának húsz százalékát érinti, míg az öbölháború esetén ez mindössze öt-hat százalék volt.
„Ez párosulva azzal, hogy Brüsszel ideológiai alapon megközelítve az energiaellátás kérdését, kizárta az orosz energiahordozókat, elsősorban az orosz földgázt, illetve az orosz olajat részben az európai piacról, ezzel igen könnyen előállhat az a helyzet, hogy a következő hetekben olaj- és gázhiány lesz Európában”
A külgazdasági és külügyminiszter szerint a Tisza Párt terve a brüsszeli irányvonal végrehajtásával megszüntetné a rezsicsökkentést és a védett benzinárakat, ami havi több tízezer forintos többletkiadást jelentene.
Azzal ugyanis, hogy teljes mértékben alkalmazkodnának az uniós irányvonalhoz, elzárnák Magyarországot az olcsó orosz energiától, így az olcsó orosz olajtól és földgáztól is
– hangsúlyozta.
További híreink:
