Brüsszel rezsiválságba taszítja Európát

Brüsszel elhibázott szankciói és magas karbonadói megemelték a piaci energiaárakat, amelyek a tagállamok többségében a lakossági díjakba is begyűrűztek. A rezsiköltségek növekedése a háztartások széles körének súlyos egzisztenciális kihívásokat okoz: mostanra az európaiak ötöde fűtési és több mint negyede díjfizetési nehézségekkel küzd. A rezsicsökkentési programnak köszönhetően mindkét mutatóban a magyarok érintettsége a legkisebb – írja a Századvég.

A rezsicsökkentés védi a magyar családokat

Az energiaválság, a szankciók, valamint a világviszonylatban is kiugróan magas karbonadók jelentős áremelkedést idéztek elő az európai áram- és gáztőzsdéken. Azokban az uniós tagállamokban, amelyekben laza lakossági tarifaszabályozást alkalmaznak, a piaci folyamatok a háztartások energiaköltségeit is megnövelték, így mostanra egy átlagos uniós polgárnak jóval magasabb áram- és gázszámlát kell fizetnie, mint például egy amerikainak.

A Századvég Európa Projekt-kutatásának friss eredményei rámutatnak, hogy a megélhetési költségek gyors és drasztikus emelkedése széles társadalmi rétegek számára súlyos egzisztenciális nehézségeket okozott Európa-szerte. Az uniós lakosság 20 százaléka nem képes kellő mértékben felfűteni az otthonát, és 28 százalékukkal előfordult az elmúlt egy évben, hogy anyagi okok miatt nem tudták befizetni közüzemi díjaikat.

A tagállamok közötti különbségeket leginkább az eltérő tarifaszabályozás és a háztartások alkalmazkodási képessége határozza meg. A fűtési nehézséggel küzdők aránya Magyarországon (5 százalék), Finnországban (10 százalék) és Luxemburgban (12 százalék) a legalacsonyabb, Franciaországban (28 százalék), Cipruson (30 százalék), valamint Görögországban (45 százalék) pedig a legmagasabb. A kedvező magyar adat elsősorban a rezsicsökkentési programnak köszönhető, amely szigorú hatósági árszabályozással az EU legalacsonyabb tarifáit biztosítja. A finnek körében nagy a fatüzelés aránya, aminek a költségei – a gázéhoz vagy az áraméhoz képest – jóval kevésbé emelkedtek az elmúlt években. Luxemburgban a társadalom szélesebb köre számára nyújtanak védelmet a magas jövedelmek.

Ezzel szemben a déli országok infrastrukturális és jövedelmi viszonyai rosszabbak, valamint kormányaik sem tudtak kellően hatékony tarifavédelmet nyújtani a lakossági fogyasztóknak. Tanulságos, hogy Franciaországban is – annak ellenére, hogy az EU erős gazdaságai közé tartozik – széles társadalmi rétegek számára súlyos egzisztenciális kihívásokat okozott a tarifaemelkedés, ami elsősorban a villamosenergia-alapú fűtés magas arányának és az energiahatékonyság alacsony szintjének a következménye.

A díjfizetési nehézségekkel küzdők aránya is Magyarországon a legalacsonyabb (14 százalék), amit Ausztria és Svédország (21-21 százalék) követ. A lista végén – a fűtési problémáknál tapasztaltakhoz hasonlóan – Görögország (45 százalék) és Ciprus (40 százalék) áll, amelyek mellett Írország (39 százalék) is megjelenik.

További részeink: