Orbán Viktor: A Tisza-Brüsszel-nagytőke-koalíció kizsebelné a családokat
Minőségi fordulat: prémium tételekkel hódítanak a magyar pincészetek
Kedvező folyamatok indultak el a magyar bor külpiaci szereplésében: egyre nagyobb arányt képviselnek a palackos, magasabb hozzáadott értékű tételek. A stratégia lényege, hogy ne a mennyiség növekedjen, hanem a minőség erősödjön. A német, brit és amerikai piacokon már látszanak az eredmények, miközben Ázsiában is nő az érdeklődés. A cél a magyar borfajták nemzetközi pozicionálása és a magasabb ár elérése.
A KSH adatai szerint az elmúlt két évben kedvező pályára állt a magyar borexport – erről számolt be a Magyar Nemzetnek Rókusfalvy Pál nemzeti bormarketingért felelős kormánybiztos. A változás lényege nem a mennyiség növelése, hanem az, hogy egyre nagyobb arányt képviselnek a palackos, magasabb hozzáadott értékű borok.
A szakember hangsúlyozta: önmagában az exportvolumen nem sokat mond, sokkal fontosabb, milyen bor kerül a külpiacokra. A palackos minőségi tételek aránya harmincról 37 százalékra emelkedett, ami közvetlenül növeli a magyar bor piaci értékét.
Nem mennyiségi, hanem szerkezeti növekedés
A 2024-es év különösen sikeres volt: a kivitel közel 16 százalékkal nőtt, 2025-ben pedig – bár kevesebb termés állt rendelkezésre – az export értéke további 4,5 százalékkal emelkedett. Ez azért számít kedvező eredménynek, mert a globális borpiac összességében évek óta csökken.
A német piacon már jól látható a minőségi fordulat: 11 százalékos mennyiségi bővülés mellett 22 százalékkal nőtt a kivitel értéke. A cél – fogalmazott Rókusfalvy – az átlagár tartós emelése, nem pusztán több bor eladása.
Új piacok, tudatos pozicionálás
Az új exportstratégia tudatos piacválasztásra épül. Európában Németország, az Egyesült Királyság és Lengyelország marad a három legfontosabb célország, a tengerentúlon az Egyesült Államokban indult intenzív jelenlét, Ázsiában pedig Kína és Dél-Korea mutat növekvő érdeklődést.
A Távol-Keleten a vörösborok iránt stabil a kereslet, ezért a kékfrankos alapú borok jó eséllyel jelenhetnek meg.
A stratégia lényege, hogy Magyarország nem tömegborokkal, hanem helyi ízléshez igazított kínálattal lép piacra. Példaként említették a tokaji édes borok és a szecsuáni konyha párosítására épülő gasztronómiai bemutatókat.
Nemzetközi kampányok segítik a magyar bor piacát
A magyar bor népszerűsítését nagyszabású rendezvények is segítik. A BOR 2025 – Hungarian Wine Summit eseménysorozaton 150 külföldi borszakértő és kereskedő vett részt, és mintegy 1200 üzleti találkozó valósult meg a borászokkal.
A Furmint február program több országban zajlik, Franciaországtól az Egyesült Államokig. Párizsban kiállításokkal, Németországban szakmai eseményekkel, az Egyesült Királyságban exkluzív vacsorákkal, az USA-ban pedig éttermek bevonásával népszerűsítik a magyar fajtát. A tokaji mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a furmint, a kékfrankos és a vulkanikus talajhoz kötődő borok bemutatása.
A fiatalok megszólítása kulcskérdés
A kormánybiztos szerint a legnagyobb kihívás a fiatal generáció elérése. A Z generáció már nem egyszerűen alkoholos italként tekint a borra, hanem élményt keres. Ezt szolgálja az egyetemi BorKatedra program is, amely kilenc felsőoktatási intézményben, kreditpontos kurzusok formájában mutatja be a borkultúrát.
Rókusfalvy Pál kitért az aranyszínű sárgaság nevű szőlőbetegségre is. A veszélyt komolyan kell venni, de nem apokaliptikus a helyzet – mondta. A fertőzött tőkéket el kell távolítani, a növényvédelmi előírásokat be kell tartani, a januári fagy pedig ritkította a kártevőket. Tavasszal országos permetezési program segíti a védekezést.
A folyamatok összességében azt mutatják: a magyar bor jövője nem a nagy mennyiségű exportban, hanem az egyedi fajtákra és minőségre épített, tudatos nemzetközi jelenlétben rejlik.
További híreink:
