A tavasz jele: megérkeztek az első gólyák Magyarországra

A gólyák visszatérése évek óta közösségi esemény. Sok településen számon tartják, mikor érkezik meg az első példány, és egyre több helyen kamera figyeli a fészkek életét. Az emberek követik, mikor jelennek meg az első tojások, majd a fiókák. A következő hetekben dől el, mennyire lesz sikeres az idei költési szezon. Az időjárás, a táplálék mennyisége és az emberi környezet mind befolyásolja az eredményt.

Megérkeztek az első gólyák hazánkba

A fehér gólyák több ezer kilométert repülnek Afrikából. Az út hosszú és kimerítő, ezért nem csapkodva haladnak, hanem a meleg légáramlatokat kihasználva köröznek és siklanak, így spórolnak energiát. A tapasztaltabb madarak gyakran pontosan ugyanabba a fészekbe térnek vissza, ahol az előző évben költöttek. A hűség nemcsak a helyhez, hanem sokszor a párhoz is köti őket.

Az érkezés utáni napok a rendrakásról szólnak. A gólyák csőrrel igazgatják a régi ágakat, új gallyakat hordanak, megerősítik a fészek peremét. Nem ritka, hogy komoly viták alakulnak ki egy-egy jobb helyért, főleg ott, ahol kevés a biztonságos költőhely. A kelepelés ilyenkor gyakrabban hallatszik: ez a jellegzetes csattogó hang egyszerre köszöntés és figyelmeztetés. Táplálékért leginkább nedves réteken, szántókon kutatnak. Békák, rovarok, kisebb rágcsálók teszik ki az étrendjüket. Az esős idő kifejezetten kedvez nekik, ilyenkor több a könnyen elérhető táplálék.

Szegeden jelentősen nőtt a fehérgólya-állomány az elmúlt években

A gólyákról nagyon régi adatsorai vannak a hazai természetvédelmi szakmának, már 1941-ben volt egy országos gólya felmérés. A hatvanas évek végétől egészen mostanáig olyan 4800-5600 pár között ingadozott a gólyapároknak a száma az országban. Tavalyelőtt 5200 pár volt fellelhető hazánkban, ami egy örvendetes növekedésnek tekinthető.

- tudta meg lapunk tavaly áprilisban Lovászi Péter, a Magyar Madártani Egyesület országos gólya-koordinátorától. Szegeden a Vadkerti téren tavaly négy kis gólya cseperedett.