Kormányinfó: veszélyes ukrán tervről beszélt Gulyás Gergely +videó
Újévi fogadalmak: önámítás vagy valódi esély?
A statisztikák szerint kevesen tartanak ki. A legtöbb esetben nem a szándék hiányzik az újévi fogadalmaknál.
Az év eleje sokak számára az új kezdet ígéretét hordozza. Január első napjaiban tele vagyunk tervekkel, motivációval és jó szándékkal: idén végre változtatunk. Többet mozgunk, egészségesebben élünk, félreteszünk valamennyit, vagy egyszerűen jobban odafigyelünk magunkra és a környezetünkre. Az újévi fogadalmak hagyománya Magyarországon is élő gyakorlat, mégis évről évre ugyanazzal a csalódással végződik sokaknál: a fogadalmak többsége néhány héten belül elhal.
A leggyakoribb újévi fogadalmak
Felmérések szerint a magyarok közel fele tesz valamilyen újévi fogadalmat, és ezek tartalma évek óta alig változik. A legnépszerűbb célok az egészségesebb életmódhoz kötődnek: több mozgás, fogyás, jobb étkezés, stresszcsökkentés. Nem véletlen, hogy januárban megtelnek az edzőtermek, futócipők kerülnek elő a szekrény mélyéről, és sokan határozzák el, hogy „most tényleg odafigyelnek magukra”.
Szintén gyakoriak a pénzügyi fogadalmak: spórolás, tudatosabb költekezés, adósságcsökkentés. Az év eleje sokaknál a rendrakás ideje – nemcsak a lakásban, hanem a pénztárcában is. Emellett rendszeresen megjelennek a káros szokások elhagyására irányuló ígéretek, mint a dohányzásról való leszokás vagy az alkoholfogyasztás csökkentése, bár ezek aránya kisebb, mégis nagy jelentőséggel bírnak.
Egyre többen fogalmaznak meg kapcsolatokat érintő célokat is: több idő a családdal, kevesebb rohanás, tudatosabb jelenlét. Az önfejlesztés szintén stabil szereplő: nyelvtanulás, olvasás, új hobbik kipróbálása. Mindezek mögött ugyanaz a vágy húzódik meg: kontrollt szerezni az életünk felett, és jobb irányba terelni a mindennapokat.
Amikor a fogadalom nem szokványos
A klasszikus célok mellett időről időre feltűnnek szokatlan, kreatív vagy humoros fogadalmak is. Van, aki minden hónapban új élményt vállal, mások egy egész évet dokumentálnak fényképekkel, vagy naplót vezetnek. Egyesek önironikus módon inkább könnyen teljesíthető „fogadalmakat” tesznek, mintha eleve biztosra mennének a sikerrel.
Külön csoportot alkotnak azok, akik közösségi vagy jótékonysági vállalásokat tesznek: rendszeres önkénteskedés, apró jócselekedetek, tudatos odafigyelés másokra. Bár ezek ritkábbak, mégis sokszor épp ezek bizonyulnak tartósabbnak, mert nem kizárólag önmagunkra, hanem a környezetünkre is hatással vannak.
Miért buknak el ilyen gyorsan a fogadalmak?
A statisztikák kiábrándítóak: az újévi fogadalmak többsége februárra elhal. Ennek oka ritkán a szándék hiánya. Sokkal inkább az, hogy túl nagy elvárásokat támasztunk magunkkal szemben. G
yakori, hogy egyszerre akarunk mindent megváltoztatni, drasztikus módon, egyik napról a másikra. Ez a „mindent vagy semmit” gondolkodás gyors kifulladáshoz vezet.
A kudarc másik oka a homályos célkitűzés. Az olyan ígéretek, mint az „egészségesebben élek” vagy „többet sportolok”, jól hangzanak, de nem adnak kapaszkodót a hétköznapokra.
Amikor elfogy a kezdeti lelkesedés, nincs mihez visszanyúlni. Ugyanez igaz arra is, amikor kizárólag a motivációra építünk: az érzelmi lendület elmúlik, a szokás viszont nem alakul ki.
Az élet közben nem áll meg. Betegség, túlmunka, családi nehézségek, fáradtság – ezek mind képesek keresztülhúzni a legjobb terveket is. Ha nem számolunk ezekkel előre, egy kisebb megtorpanás is végleges feladásba torkollhat.
Hogyan lehetne másképp?
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a sikeres fogadalmak titka az apró lépésekben rejlik. Nem az a kérdés, hogy januárban mit vállalunk, hanem az, hogy februárban, márciusban és júniusban is csináljuk-e. A kisebb, konkrét célok, a rugalmasság és az önmagunkkal szembeni türelem sokkal többet érnek, mint a nagy, hangzatos elhatározások.
Az újévi fogadalom akkor működik igazán, ha szokássá válik – nem kampány, hanem életforma. Ahogy a régi mondás tartja: lassan járj, tovább érsz. Ez talán minden év elején különösen aktuális.
További híreink:
