Ma indul a nemzeti petíció a brüsszeli háborús tervek ellen
Friss kutatás: az európaiak nem támogatják Brüsszel orosz energiatilalmát
Brüsszel új döntése súlyos gazdasági kockázatokat hordoz Európának. A polgárok többsége szerint az orosz energiatilalom elfogadhatatlan.
Brüsszel legújabb energetikai döntése, az orosz energiatilalom nemcsak a tagállamok szuverenitását és a jogállamiság kereteit feszegeti, hanem szembe megy az európai polgárok többségének akaratával is. A Századvég legfrissebb kutatása rávilágít: az uniós lakosság jelentős része tart a teljes embargó súlyos gazdasági következményeitől.
Az Európai Bizottság a közelmúltban egy olyan rendelettervezetet erőltetett át a tagállamokon, amely végleg száműzné az orosz olajat és gázt az unió piacáról. Bár Magyarország és Szlovákia határozott nemmel szavazott, a döntés megszületett – ám a módja több mint aggályos.
Az orosz energiatilalom jogi kiskapui és a csorbuló szuverenitás
A döntéshozatali folyamat során Brüsszel egy vitatható trükkhöz folyamodott: az energiatilalmat nem szankcióként, hanem kereskedelempolitikai intézkedésként tálalta. Ez nem csupán szemantikai játék:
- A szankciókhoz egyhangú döntésre lett volna szükség (ami a vétók miatt nem ment volna át).
- A kereskedelmi szabályozáshoz elegendő volt a minősített többség.
Ezzel a lépéssel a Bizottság nemcsak a jogi kereteket kerülte meg, hanem súlyosan beleavatkozott a tagállamok nemzeti hatáskörébe is, hiszen az energiamix összeállítása alapvetően szuverén döntés kellene, hogy legyen.
Bár a Bizottság eredetileg az európai versenyképesség helyreállítására kapott felhatalmazást, az orosz források teljes kiiktatása éppen az ellenkező irányba mutat.
A kínálat mesterséges szűkítése piaci törvényszerűségként hozza magával az energiaárak drasztikus emelkedését, ami az ellátásbiztonság bizonytalanságával párosulva végül az európai ipar súlyos versenyhátrányát eredményezi a globális piacon.
Mit mondanak az európaiak?
A Századvég Európa Projekt adatai szerint Brüsszel elefántcsonttoronyban ül: az uniós polgárok relatív többsége, 45 százaléka elutasítja a teljes embargót. Mindössze három ország (Lengyelország, Litvánia és Észtország) lakossága támogatja többségében az intézkedést, miközben a tagállamok kétharmadában az elutasítók vannak többen.
Magyarországon a lakosság 62 százaléka azért is utasítja el a tervet, mert a számítások szerint a tilalom sokkolná a családi kasszákat:
a rezsiköltségek akár a három és félszeresére is nőhetnének, az üzemanyag ára pedig tartósan 1000 forint fölé emelkedne literenként.
Nem véletlen, hogy a magyar és a szlovák kormány nem nyugszik bele a döntésbe, és bírósági úton támadják meg a brüsszeli rendeletet.
További híreink:
