Migrációval bontanák le a nemzeti kereteket Európában

Az Európai Unióban az elmúlt évek válságait – a migrációs hullámot, a koronavírus-járványt és az ukrajnai háborút – rendre arra használták fel, hogy a brüsszeli központ hatáskörét tovább bővítsék – hívta fel a figyelmet Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatornán. Megfogalmazása szerint időnként még a meglévő jogszabályok „kicsavarásával”, szokatlan értelmezésekkel is a centralizáció irányába mozdult el az unió.

Európai egyesült államok, felpuhított nemzeti keretek

Bakondi György szerint a brüsszeli politikai központ hosszú távú célja az európai egyesült államok létrehozása, amelyhez szerinte évente akár egymillió illegális bevándorló beáramlását is szükségesnek tartják. Ez a folyamat – mint fogalmazott – a nemzeti, családi, szociális és vallási keretek fellazítását szolgálná, amelyek az európai történelem során alakultak ki. Hozzátette: Magyarországon is vannak olyan ellenzéki pártok, amelyek támogatják ezt az irányt.

A főtanácsadó arra is rámutatott, hogy ez a szemlélet több nyugat-európai nagyvárosban súlyos, sok esetben már visszafordíthatatlan válsághoz vezetett. Ezeken a területeken az illegálisan érkezettek egyre szervezettebben jelennek meg, és gyakran úgy érzik, hogy rájuk nem vonatkoznak a befogadó ország szabályai.

Migráció: közbiztonsági problémák és társadalmi feszültségek

Bakondi György felidézte: a 2015-ben tapasztalt jelenségek – a szervezett bűnözés megjelenése, az okmányok nélküli, tömeges bevándorlás, különösen fiatal férfiak érkezése – továbbra is jelen vannak Európában, bár eltérő intenzitással. Kiemelte, hogy a migráció megítélése szinte minden uniós tagállamban változik: míg korábban elsősorban humanitárius kérdésként kezelték, mára egyre inkább közbiztonsági és társadalmi problémaként jelenik meg.

A tömeges beáramlás következményei között említette a szociális ellátórendszerek túlterhelését, a no-go zónák kialakulását, valamint azt, hogy az európai lakosság egyre nagyobb része elégedetlen a kialakult helyzettel. Véleménye szerint ez a társadalmi nyomás késztette cselekvésre a tagállamokat.

Szigorodó határvédelem, de eltérő brüsszeli álláspont

A főtanácsadó felidézte, hogy több uniós ország szigorította a határellenőrzést, vagy visszaállította a schengeni belső határok ellenőrzését. Németország például növelte a határőrizeti erők létszámát, és megszüntette a határon benyújtható menekültkérelmek lehetőségét. Mindeközben Európa-szerte erősödnek azok a patrióta pártok, amelyek a migrációs politika gyökeres megváltoztatását sürgetik.

Bakondi György ugyanakkor hangsúlyozta: Brüsszel továbbra is a bevándorlók kvóták szerinti elosztását tartja a megoldásnak. A migrációs paktum bevezetése szerinte olyan változást hozna Magyarországon, amely súlyosan ellentétes a magyar emberek érdekeivel.

A főtanácsadó a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában is megerősítette: amíg nemzeti kormány van Magyarországon, addig nem változik a migrációs politika. Hangsúlyozta, a 2015 óta folytatott intézkedések a magyar közbiztonságot szolgálják, és a lakosság döntő többsége támogatja őket. Ezeket az eredményeket – fogalmazott – megvédendő vívmányoknak tekinti a kormány.

További híreink: