Hírzóna

Ma 80 éves a legenda: Nagy Feró elárulta a babos kendő eredetét

SzegedMA
Szerző: SzegedMA
2026. január 14., szerda
Ma ünnepli nyolcvanadik születésnapját a magyar rockzene ikonja. A híres babos kendő eredetéről is vallott az ünnepelt, Nagy Feró.
Ma 80 éves a legenda: Nagy Feró elárulta a babos kendő eredetét

Babos kendő, bőrszerkó, és olyan slágerek, amelyek generációk emlékezetébe égtek bele kitörölhetetlenül. Nagy Feró ma tölti be nyolcvanadik életévét, ám a Kossuth-díjas rockénekes, dalszövegíró és a Beatrice frontembere még ennyi idősen is a zenei élet egyik legaktívabb és legkarizmatikusabb szereplője. Születésnapja alkalmából a Magyar Nemzet nemcsak pályafutására tekintett vissza, de fellebbentette a fátylat a legendás pettyes kendő titkáról is.

Ma ünnepli nyolcvanadik születésnapját a magyar rockzene ikonja, Nagy Feró. (Fotó: Knap Zoltán/Bors)
Ma ünnepli nyolcvanadik születésnapját a magyar rockzene ikonja, Nagy Feró. (Fotó: Knap Zoltán/Bors)

Nagy Feró elárulta a babos kendő eredetét

Kevesen tudják, hogy a magyar rocktörténelem egyik legismertebb szimbóluma, a „babos kendő” valójában a véletlennek és egy nagymamának köszönhető. Feró a Magyar Nemzetnek elmesélte a megmosolyogtató történetet: 

akkori szerelmének nem tetszett a bőrdzsekihez viselt lila kendő, ezért a zenész a nagymamája munkavédelmi ruhadarabját, a piros alapon fehér pettyes kendőt kötötte a nyakába.

A jellegzetes kiegészítőhöz azonnal filozófiát is gyártott, amely a rendszer fricskája is volt egyben: „Megláttam ezt a kendőt és kitaláltam: ha elmúlnak róla a fehér pöttyök, akkor megérkezünk a kommunizmusba, eljön a Kánaán.” Bár a „Kánaán” váratott magára, és a poén miatt rendőrségi kihallgatásban is része volt, a stílus örökre összeforrt a nevével.

A betiltott lázadótól a Kossuth-díjig

Nagy Feró zenei útja a 60-as években indult, de az igazi áttörést a Beatrice hozta meg számára. Érdekesség, hogy 1971-ben még egy lányzenekarhoz csatlakozott, amelyet 1978-ra formált át azzá a keményvonalas rockformációvá, amelyet ma ismerünk. A bluesos-punkos hangzás és a szókimondó szövegek azonban nem nyerték el a Kádár-rendszer tetszését: 

megfigyelések, útlevélbevonás és a lemezkiadás ellehetetlenítése kísérte útjukat.

A kitartás azonban meghozta gyümölcsét. A rendszerváltás környékén születtek meg a legnagyobb himnuszok, mint A boldog szép napok vagy a Magyar vagyok. Színpadi jelenléte is felejthetetlen: az István, a király ősbemutatóján Laborcként írta be magát a színháztörténelembe, de a Hair Bergerjeként is bizonyította tehetségét.

Hála és a jövő zenéje

A kerek évforduló kapcsán a művész őszintén vallott érzéseiről. Bár az idő múlása vegyes érzelmeket kelt benne, a háláé a főszerep:

Hálás vagyok az Úristennek, hogy idáig megtartott, ez nagyon nagy dolog

– nyilatkozta.

A legbüszkébb a Beatrice legsikeresebb korszakára, az 1989-1990-es évekre, amikor megtalálta igazi helyét és feladatát. A mai zenei trendeket figyelve mosolyogva jegyezte meg, kíváncsi rá, hogy a mostani „rappelős” slágerek vajon kiállják-e majd úgy az idő próbáját, mint az ő klasszikusaik. A híres Nyolc óra munka című dal kapcsán pedig – a rá jellemző humorral – hozzátette: 

az üzenet valójában egyfajta „néphülyítés” volt, hiszen a 8 óra munka, pihenés és szórakozás hármasa a valóságban sokszor kivitelezhetetlen álom maradt.

További híreink:

 

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.