Mihálffy Béla: Világos tétje van a 2026-os választásnak


Babos kendő, bőrszerkó, és olyan slágerek, amelyek generációk emlékezetébe égtek bele kitörölhetetlenül. Nagy Feró ma tölti be nyolcvanadik életévét, ám a Kossuth-díjas rockénekes, dalszövegíró és a Beatrice frontembere még ennyi idősen is a zenei élet egyik legaktívabb és legkarizmatikusabb szereplője. Születésnapja alkalmából a Magyar Nemzet nemcsak pályafutására tekintett vissza, de fellebbentette a fátylat a legendás pettyes kendő titkáról is.

Kevesen tudják, hogy a magyar rocktörténelem egyik legismertebb szimbóluma, a „babos kendő” valójában a véletlennek és egy nagymamának köszönhető. Feró a Magyar Nemzetnek elmesélte a megmosolyogtató történetet:
akkori szerelmének nem tetszett a bőrdzsekihez viselt lila kendő, ezért a zenész a nagymamája munkavédelmi ruhadarabját, a piros alapon fehér pettyes kendőt kötötte a nyakába.
A jellegzetes kiegészítőhöz azonnal filozófiát is gyártott, amely a rendszer fricskája is volt egyben: „Megláttam ezt a kendőt és kitaláltam: ha elmúlnak róla a fehér pöttyök, akkor megérkezünk a kommunizmusba, eljön a Kánaán.” Bár a „Kánaán” váratott magára, és a poén miatt rendőrségi kihallgatásban is része volt, a stílus örökre összeforrt a nevével.
Nagy Feró zenei útja a 60-as években indult, de az igazi áttörést a Beatrice hozta meg számára. Érdekesség, hogy 1971-ben még egy lányzenekarhoz csatlakozott, amelyet 1978-ra formált át azzá a keményvonalas rockformációvá, amelyet ma ismerünk. A bluesos-punkos hangzás és a szókimondó szövegek azonban nem nyerték el a Kádár-rendszer tetszését:
megfigyelések, útlevélbevonás és a lemezkiadás ellehetetlenítése kísérte útjukat.
A kitartás azonban meghozta gyümölcsét. A rendszerváltás környékén születtek meg a legnagyobb himnuszok, mint A boldog szép napok vagy a Magyar vagyok. Színpadi jelenléte is felejthetetlen: az István, a király ősbemutatóján Laborcként írta be magát a színháztörténelembe, de a Hair Bergerjeként is bizonyította tehetségét.
A kerek évforduló kapcsán a művész őszintén vallott érzéseiről. Bár az idő múlása vegyes érzelmeket kelt benne, a háláé a főszerep:
Hálás vagyok az Úristennek, hogy idáig megtartott, ez nagyon nagy dolog
– nyilatkozta.
A legbüszkébb a Beatrice legsikeresebb korszakára, az 1989-1990-es évekre, amikor megtalálta igazi helyét és feladatát. A mai zenei trendeket figyelve mosolyogva jegyezte meg, kíváncsi rá, hogy a mostani „rappelős” slágerek vajon kiállják-e majd úgy az idő próbáját, mint az ő klasszikusaik. A híres Nyolc óra munka című dal kapcsán pedig – a rá jellemző humorral – hozzátette:
az üzenet valójában egyfajta „néphülyítés” volt, hiszen a 8 óra munka, pihenés és szórakozás hármasa a valóságban sokszor kivitelezhetetlen álom maradt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.