A parajdi katasztrófa fenyegeti Magyarországot is: sós víz közelít a Maroson

Komoly környezeti fenyegetést jelenthet Magyarországra is a parajdi sóbányát sújtó katasztrófa. A román környezetvédelmi miniszter, Mircea Fechet hivatalosan is tájékoztatta a magyar hatóságokat: péntek este sós víz érheti el a Maros magyarországi szakaszát. A sótartalom olyan magas szintet ért el a Kis-Küküllő vizében, hogy biológusok már tömeges halpusztulásról és védett fajok pusztulásáról számoltak be.

A problémát egy felelőtlen kivitelezői beavatkozás idézte elő: a Korond-patak vizének elterelésén dolgozó vállalat a hatóságokkal való egyeztetés nélkül bontotta meg azokat a gátakat, amelyeket külföldi szakértők javasoltak a vízhozam csökkentésére. Ennek következményeként hatalmas mennyiségű sós víz ömlött a Kis-Küküllőbe, amely már tovább is sodródott a Marosba, onnan pedig hamarosan elérheti a magyar határt is, elsősorban Nagylaknál.

A katasztrófa nem csak az élővilágot veszélyezteti: Maros megyében már csütörtöktől súlyos korlátozások léptek életbe. Több településen – köztük Dicsőszentmártonban és környékén – leállították az ivóvíz előállítását a sós víz miatt. A dicsőszentmártoni vízművet például lezárták, nehogy a só kárt tegyen a berendezésekben. A lakosság ivóvízellátását már a hatóságok biztosítják, a gyulakutai vízmű pedig tartalékkészletéről működik. Emellett a jelenléti oktatást is felfüggesztették az érintett településeken, az iskolák csak az országos vizsgák idejére nyitnak ki.

A május végi bányakatasztrófa óta a román hatóságok megpróbálják mérsékelni a károkat, többek között a zeteváraljai és bözödújfalusi víztározókból kiengedett édesvízzel próbálják hígítani a szennyezett vizet. A Salrom, a román állami sóipari társaság szerint a problémát kisebb bányászati omlások is súlyosbították. A bányát – benne a turisztikai és terápiás célokat szolgáló részekkel – az áradat teljesen elöntötte, a látogatók és dolgozók biztonsága érdekében az egész létesítményt lezárták.

Magyarország számára most a legfontosabb kérdés, hogy milyen mértékben éri el a szennyezés a Maroson keresztül a hazai természetes vizeket, és hogyan lehet időben megelőzni az itthoni környezetkárosodást. A következő 24–48 óra kulcsfontosságú lesz a folyók mentén élők és az ökoszisztéma védelme szempontjából.